Fernando de la Rúa döntéséhez az adta meg a végső lökést, hogy az ellenzéki peronista vezetők elutasították a csatlakozást egy vezetése alatti nemzeti egységkormányhoz. A kongreszszus két háza (mindkettőben a peronisták vannak többségben) tegnap ült össze, hogy megválassza az ideiglenes elnököt Ramón Puerta szenátusi elnök személyében. A politikus jelezte: úgy veszi át az elnöki funkciót, ahogyan azt az alkotmány előírja, mivel az alelnöki tisztség tavaly óta betöltetlen. Parlamenti forrás szerint de la Rúa lemondása óta gyakorlatilag Puerta irányítja az országot. A szenátusi elnök felkérte a kabinetet: egyelőre maradjon a helyén, nehogy hatalmi űr keletkezzen.
Lemondása után Fernando de la Rúa helikopterrel távozott az elnöki palotából külvárosi rezidenciájára, miközben ezrek ünnepeltek Buenos Aires központjában. Helikopteres menekülésre utoljára 1976-ban volt példa az argentin államfői hivatalban, amikor Isabel Perónt államcsínnyel elmozdították, hétéves katonai diktatúra előtt nyitva meg az utat.
A leköszönő argentin elnök pénteken bejelentette a szerdán kihirdetett rendkívüli állapot feloldását. Az államfő azért tért vissza a Buenos Aires-i elnöki palotába, hogy hivatalosan is átadja feladatait. Egyúttal pedig igen indulatosan ismét támadta az ellenzéket, amiért nem voltak hajlandók együttműködni vele. A hírek szerint legközelebb szombaton ül össze az argentin parlament, hogy megválasszák a lemondott államfő utódát. Rá hárul majd többek között a rendkívüli választások kiírása.
De la Rúa – négy éve egyre csak súlyosbodó pénzügyi válság nyomán – csőd szélén álló, politikai csatározások tépázta Argentínát hagyott maga után, ahol az „új szegények” száma napról napra nő. A rendbontás azonban az elnök lemondása után sem szűnt meg: péntekre virradóra maszkot viselő fiatalok garázdálkodtak Buenos Aires központjában, butikokat, éttermeket és bankfiókokat fosztva ki, épületeket és autókat gyújtva föl.
A washingtoni külügyminisztérium bízott az argentin demokratikus intézmények válságkezelő erejében, közleményében összefogásra buzdítva az argentinokat egy olyan megoldásért, amely visszatéríti az országot a fenntartható növekedés és gazdasági virágzás útjára. De a Buenos Aires-i zavaros hatalmi viszonyok közepette mind az Egyesült Államok, mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF) óvakodott bármi jelét adni annak, hogy készen állna pénzügyi mentőcsomaggal Argentína segítségére sietni.
A politikai és gazdasági válság más országokra való átterjedésének veszélyét egyébként a szakértők meglehetősen csekélynek tartják. Fernando de la Rúa lemondását követően Argentínában a pénz- és tőkepiacok pénteken zárva maradtak.
A külföldnek 135 milliárd dollárral adós dél-amerikai ország csaknem négyévi recesszió után a fizetésképtelenség szélére került. A kongresszusnak most arról kell döntenie, hogy megszüntessék-e a tíz éve érvényben lévő peso–dollár paritást. Sokan ezt tartják felelősnek a recesszióért. Ami egy évtizeddel ezelőtt segített megzabolázni a vágtató inflációt, ma az argentin export versenyképességének kerékkötője. A dollárkötés megszüntetése, vagyis a peso leértékelése azonban rövid távon a válság további súlyosbodásával fenyeget. A szerződések és az adósságok nyolcvan százaléka dollárban áll fenn.
Visszaminősítette az amerikai Moody’s Investor Services hitelminősítő tegnap Argentína deviza- és hazai adósságának osztályzatát. A Moody’s ezt a lépését az argentin gazdasági, pénzügyi és szociális helyzet gyors rosszabbodásával indokolta. A helyzet a kötvénytulajdonosoknak valószínűleg több mint ötvenszázalékos veszteséget okoz. Elemzők szerint Argentína új besorolása afféle „kegyelemkettes”, azaz egy osztályzattal van a legalsó C fölött.
A válság miatt az argentin labdarúgó-szövetség úgy döntött, hogy a helyi bajnokság e hét végén esedékes utolsó fordulóját nem tartják meg.
Budapesten rendezik az ukrán-orosz csúcstalálkozót? Szijjártó Péter válaszol – kövesse velünk élőben
