Levelek Pestről és Budáról

VÁGNER ANNA (Budapest): Lapjuk egy korábbi számában megemlékeztek egy legendás hírlapárusról. Úgy emlékszem, hogy Kő András szerkesztő úr írta. Megemlítette, hogy az újságos először az Andrássy út és a Nagymező utca sarkánál dolgozott, később az Astoriánál lévő Rákóczi út 2. szám előtti pavilonból köszönt rá. Néhány éve viszont már ott sem látta az öregurat. Azt írta, hogy nem tudja, mi lett Sanyi bácsi sorsa. A cikkben említett újságárus minden bizonnyal Dárdai Sándor úr volt. Korábbi árushelyén, az Astoriánál lévő bódé kirakatában épp a minap láttam gyászjelentését. Az ott rikkancskirálynak nevezett úr éppen 2001. november 22-én hunyt el, 82 esztendős korában. Búcsúztatása december 8-án volt.
*
GELLÉRT MIKLÓS (Budapest, a Személyes Környezetvédők Egyesületének titkára): a Pest-Buda melléklet december 4-i számában megjelent M0-s: multik lobbizását sejtik a lakók című cikkhez szeretnék hozzászólni. November 13-án a XVI. kerületi képviselő-testület rendkívüli ülésén a képviselők egy csoportja évtizedes vita, az úgynevezett M0-s ügy végére szándékozott pontot tenni. Erről a polgármesteri hivatal a közelmúltban három tanulmányt is készíttetett. Két helyi civil szervezet az Árpádföldi Polgárok Érdekközössége (ÁPÉK) és a Személyes Környezetvédők Egyesülete (SZIKE) meglehetősen lesújtó véleményt adott az ellentmondásokkal teli szakvéleményekről. Több olyan tényre is felhívták a figyelmet, amely igazolta a két szervezet korábbi véleményét. Eszerint a Csömör és Árpádföld között megépülő körgyűrű nemhogy csökkenti az érintett kerületi útvonalak forgalmát, hanem ellenkezőleg, forgalomnövekedés várható.
A testületi ülésen parázs hangulatban a képviselők többségi szavazással az összes eddigi határozatukat visszavonták, és engedélyt adtak az A jelű nyomvonalra, holott azt korábban elutasították, mondván: az „A” változat megépülése esetén jóvátehetetlen, vissza nem fordítható károk keletkeznének.
Egyre súlyosabb problémát okoz a zabolátlanul növekvő gépjárműforgalom, és nemcsak itt a kerületben, hanem fővárosszerte. A főútvonalak mentén lakók helyzete egyre kilátástalanabb az állandóan növekvő zaj és légszennyezés következtében. Egyes Cinkotán lakók az M0-s mielőbbi megépítését követelik a Csömör és Árpádföld közötti nyomvonalon, mert találtak olyan felkent szakértőt, aki forgalomcsökkenéssel hitegette az érintett lakókat. Pedig képviselőiknek csupán egyetlen pillantást kellett volna vetniük az elkészült tervekre. Az egyik forgalmas csomópontot éppen a Nagytarcsai úton akarják megépíteni.
A képviselő-testület hozott még egy döntést a Rákospalotai határút 2x2 sávosra történő kiszélesítéséről. Még el sem ültek egy másik, a Rákospalotai határút mellett fekvő Pálya utcai lakótelep tőszomszédságában felépítendő kamionterminál ügyében kipattant kerületi botrány hullámai, mert az engedélyezési eljárásába pont az érintett lakosságot felejtették el bevonni. Az újabb eset azt igazolja, hogy nem véletlenről van szó. Az érintett érdek-képviseleti szervezetek – a Pálya utcaiakkal együtt – a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz fordultak, mert súlyos törvénytelenségeket észleltek az eljárásban, valamint az önkormányzati határozatokban.
*
NAGY KÁROLY (a Budapesti Városvédő Egyesület alapító tagja): Budapest szerelmeseként nagyon örülök egy újabb hónapok óta kíváncsian olvasott mindennapos budapesti mellékletnek. Remek gondolat az „ilyen volt, ilyen lett” sorozat. A minap a legszebb és legjobban igazgatott budapesti színházról írtak, a Vígszínházról. Sajnos, a szerzők bőséges listájából számomra érthetetlenül kimaradt az egyik legnagyobb, aki innen indult a máig tartó világhírig: Molnár Ferenc, akinek elismertsége megérdemelne annyit, hogy a Vígszínház előtt álljon mellszobra. Farkas Mihály „nyílt parancsára” 1951-ben a polgári teátrum a harcos Magyar Néphadsereg Színház nevet vette fel, és rögtön a színház elé helyezték Petőfi és Zrínyi mellszobrát. Petőfi itt is helyén van, hiszen ő szerette a színházat, játszott és írt is a színpadnak. Zrínyiről nem tudható: a szigetvári hős-e vagy a hadvezér és író (A török áfium ellen… című mű alkotója). Ezért javaslom, a Zrínyi-szobort helyezzék be a Lipótvárosi Kaszinó egykori épületének – ma: BM Duna Palota – üresen tátongó, négyméteres szoborfülkéjébe, a Zrínyi és Nádor u. sarkára. A Zrínyi-szobor helyére pedig a főváros és a XIII. kerület önkormányzata készíttessen egy mellszobrot Molnárnak! E hiány pótlására jó alkalom: Molnár halálának 50. évfordulóját ünnepeljük 2002-ben.
*
PÓTH ISTVÁN (Budapest): A Pest-Buda mellékletben november 28-án érdekes írás látott napvilágot a budai Sas-hegyről. Ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy nem mindennapi szerb vonatkozású esemény, mely a Sas-hegyen történt majd két évszázaddal ezelőtt. A XIX. század első felében Pest–Buda volt az egyetemes szerbség legfontosabb kulturális központja, hiszen akkor még a Balkánon a török volt az úr. Így pl. 1813-ban rendezték meg az első szerb nyelvű nyilvános színi előadást a pesti Rondellában. Hogy a nem mindennapi aktusra a budai Sas-hegyen került sor, természetes, mert 1838-ban egyetlen másik városban sem volt annyi művelt, tanult szerb ifjú, mint Pest-Budán. A legjelentősebb szerb létesítmény, melyet városunkban 1826-ban alapítottak a Matica Srpska (Szerb Matica), az első szerb irodalmi, kulturális egyesület volt, amelyik még ma is sikeresen működik Újvidéken. Alapításának 175. évfordulójára Budapesten is megemlékeznek egy tudományos konferencián december 14–15-én.

Kedves olvasók!
Név- és címhiányos, valamint nyílt leveleket nem közlünk. Leveleiket szerkesztett formában adjuk közre. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk viszsza. A levelek tartalma nem feltétlenül azonos a szerkesztőség álláspontjával.
Címünk: 1450 Bp. 9., Pf. 74., e-mail: [email protected]