Lex Répássy: alkotmányos kifogás

Arányos mértékben korlátozható a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága, ha az emberi méltóság, becsület, jó hírnév védelme érdekében erre szükség van – állapította meg az Alkotmánybíróság (AB) a tegnapi határozatában, és az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte a lex Répássy néven ismertté vált, válaszadási jogra vonatkozó törvény egy részét. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese örömét fejezte ki, hogy az AB zöld utat adott a válaszadás jogintézményének, a törvényt pedig kijavíthatónak ítélte.

Munkatársunktól
2001. 12. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő nevével fémjelzett – a parlament által májusban elfogadott, de még ki nem hirdetett – polgári törvénykönyvi módosítás aránytalanul korlátozza a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, mivel a válaszadási jogot a nemzetközi gyakorlatban ismert korlátozások nélkül iktatja be a személyhez fűződő jogok védelmére rendelkezésre álló egyéb eszközök mellé – érvel az Alkotmánybíróság. Az AB indoklása kitér arra, hogy a válaszadás jogának elismerése – a korlátozás arányossága esetén – általában indokolt azért, hogy segítséget kapjon az, aki gyengébb helyzetben van, mint a tömegtájékoztatási eszközök fölött rendelkezők, illetve a közvélemény több forrásból tájékozódhasson.
A személyhez fűződő jog időszakilag, rádió vagy televízió útján történt megsértése esetén alkalmazandó, közérdekű célra fordítandó bírság kiszabásának alkotmányellenességét nem állapította meg a testület.
A határozathoz párhuzamos indokolást készített Bihari Mihály alkotmánybíró, illetve különvéleményt fűzött Czúcz Ottó, Holló András, Kiss László és Kukorelli István alkotmánybíró, akik a korlátok nélküli bírság kiszabását is alkotmányellenesnek, illetve a jogbiztonságot sértő szabályozásnak ítéltek.
Répássy Róbert örömmel üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, mert mint mondta, az zöld utat engedett a válaszadás jogintézményének magyarországi bevezetéséhez. – A benyújtott törvényjavaslat kijavítható hibában szenved, azt alapjaiban nem utasította el az Alkotmánybíróság – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a taláros testület állásfoglalása szerint a válaszadás joga korlátozza ugyan a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, de annak elismerése azért indokolt, hogy az alapvető jog védelmében segítséget kapjon az, aki gyengébb helyzetben van, mint a tömegtájékoztatási eszközök fölött rendelkezők. – Vagyis az Alkotmánybíróság döntése értelmében a sajtószabadságnak – arányos mértékben – korlátja az emberi jog, a jó hírnévhez, méltósághoz, becsülethez fűződő jog – jegyezte meg.
A politikus elmondta: az AB határozatának alapos áttanulmányozása után módosító indítványokkal korrigálják a jogszabálytervezetet, összhangba hozzák azt a taláros testület állásfoglalásával. – Így a magyar állampolgá-roknak rövidesen joguk lesz ahhoz, hogy a sajtóban róluk megjelenő jogsértő véleményre saját ellenvéleményükkel válaszoljanak – szögezte le.
A parlamenti menetrend szerint ilyen esetekben a törvénytervezet a zárószavazás előtti állapotában kerül a plénum elé, vagyis ahhoz a képviselők módosító indítványokat nyújthatnak be. Így nincs akadálya, hogy a lex Répássyt – az Alkotmánybíróság határozatának figyelembevételével – akár még ebben a ciklusban elfogadja a T. Ház.
Az AB-döntés napja a kormány sajtópolitikájának fekete napja – reagált a határozatra Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke. A politikus hangsúlyozta: beigazolódott a sajtó szakmai szervezetei és a szocialista politikusok álláspontja, miszerint a módosítás aránytalanul korlátozza a sajtószabadságot. Szerint a Fidesz azért ragaszkodott mégis a „lex Pokol örökbefogadásához”, mert így néhány hónapig bizonytalanságban lehetett tartani az újságírókat a bírálat és a véleményszabadság tekintetében. Lendvai Ildikó leszögezte: e témakörben újabb törvénymódosításokat nem támogatnak.

Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke pozitív fejleménynek tartja az AB tegnapi döntését. – Ugyanis a testület gyakorlatilag kimondta, hogy a szólás- és sajtószabadságot a törvénytervezetben foglalt módon nem lehet korlátozni – vélekedett Wisinger. Hozzátette: kíváncsian várja, milyen módosítással áll elő Répássy Róbert.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.