Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő nevével fémjelzett – a parlament által májusban elfogadott, de még ki nem hirdetett – polgári törvénykönyvi módosítás aránytalanul korlátozza a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, mivel a válaszadási jogot a nemzetközi gyakorlatban ismert korlátozások nélkül iktatja be a személyhez fűződő jogok védelmére rendelkezésre álló egyéb eszközök mellé – érvel az Alkotmánybíróság. Az AB indoklása kitér arra, hogy a válaszadás jogának elismerése – a korlátozás arányossága esetén – általában indokolt azért, hogy segítséget kapjon az, aki gyengébb helyzetben van, mint a tömegtájékoztatási eszközök fölött rendelkezők, illetve a közvélemény több forrásból tájékozódhasson.
A személyhez fűződő jog időszakilag, rádió vagy televízió útján történt megsértése esetén alkalmazandó, közérdekű célra fordítandó bírság kiszabásának alkotmányellenességét nem állapította meg a testület.
A határozathoz párhuzamos indokolást készített Bihari Mihály alkotmánybíró, illetve különvéleményt fűzött Czúcz Ottó, Holló András, Kiss László és Kukorelli István alkotmánybíró, akik a korlátok nélküli bírság kiszabását is alkotmányellenesnek, illetve a jogbiztonságot sértő szabályozásnak ítéltek.
Répássy Róbert örömmel üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, mert mint mondta, az zöld utat engedett a válaszadás jogintézményének magyarországi bevezetéséhez. – A benyújtott törvényjavaslat kijavítható hibában szenved, azt alapjaiban nem utasította el az Alkotmánybíróság – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a taláros testület állásfoglalása szerint a válaszadás joga korlátozza ugyan a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, de annak elismerése azért indokolt, hogy az alapvető jog védelmében segítséget kapjon az, aki gyengébb helyzetben van, mint a tömegtájékoztatási eszközök fölött rendelkezők. – Vagyis az Alkotmánybíróság döntése értelmében a sajtószabadságnak – arányos mértékben – korlátja az emberi jog, a jó hírnévhez, méltósághoz, becsülethez fűződő jog – jegyezte meg.
A politikus elmondta: az AB határozatának alapos áttanulmányozása után módosító indítványokkal korrigálják a jogszabálytervezetet, összhangba hozzák azt a taláros testület állásfoglalásával. – Így a magyar állampolgá-roknak rövidesen joguk lesz ahhoz, hogy a sajtóban róluk megjelenő jogsértő véleményre saját ellenvéleményükkel válaszoljanak – szögezte le.
A parlamenti menetrend szerint ilyen esetekben a törvénytervezet a zárószavazás előtti állapotában kerül a plénum elé, vagyis ahhoz a képviselők módosító indítványokat nyújthatnak be. Így nincs akadálya, hogy a lex Répássyt – az Alkotmánybíróság határozatának figyelembevételével – akár még ebben a ciklusban elfogadja a T. Ház.
Az AB-döntés napja a kormány sajtópolitikájának fekete napja – reagált a határozatra Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke. A politikus hangsúlyozta: beigazolódott a sajtó szakmai szervezetei és a szocialista politikusok álláspontja, miszerint a módosítás aránytalanul korlátozza a sajtószabadságot. Szerint a Fidesz azért ragaszkodott mégis a „lex Pokol örökbefogadásához”, mert így néhány hónapig bizonytalanságban lehetett tartani az újságírókat a bírálat és a véleményszabadság tekintetében. Lendvai Ildikó leszögezte: e témakörben újabb törvénymódosításokat nem támogatnak.
Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke pozitív fejleménynek tartja az AB tegnapi döntését. – Ugyanis a testület gyakorlatilag kimondta, hogy a szólás- és sajtószabadságot a törvénytervezetben foglalt módon nem lehet korlátozni – vélekedett Wisinger. Hozzátette: kíváncsian várja, milyen módosítással áll elő Répássy Róbert.
Magyar Péter nem áll le a hazudozással
