Milliárdos beruházások Pápán

Milliárdos nagyságrendű beruházásokat, fejlesztéseket könyvelhetnek el a pápaiak a millennium évében. Ezek közül a legjelentősebb a Gróf Esterházy Kórház és Szakambulancia fejlesztése, bővítése. Az 1,3 milliárd forintos beruházáshoz állami támogatást kapott az önkormányzat. A kórház új részlege jövő év márciusában kezdheti meg működését. A Dunántúl is részesedik a termálturizmust támogató pályázati pénzekből: Pápa 782 millió forintot kap a Széchenyi-tervből.

Az ezredfordulóra megújult a pápai vasútállomás is, amelynek a közelmúltban készült el a teljes rekonstrukciója, valamint megvalósult a két városrészt összekötő aluljáró is – közölte Áldozó Tamás, Pápa alpolgármestere. A beruházás összköltsége elérte a nyolcszázmillió forintot; ebből az összegből harmincmilliót az önkormányzat vállalt. Hasonló összeget tesz ki a vasútállomás előtti tér átépítése is, a Béke térre is harmincmillió forintot költött a város.
A csatornázás beindítása, a nyugati főgyűjtő megépítése is a millenniumi beruházások közé tartozik. E milliárdos munkákat szintén támogatta az állam, a befejezésük szintén jövőre várható. Megvalósul két tizenkét lakásos szociális bérház is. A Juhar utcai építkezésre – állami támogatással együtt – 160 millió forintot költenek. Új – Millennium névre keresztelt – utcával és parkkal is gazdagodott a város. A zöld terület Nagy-Magyarország térképét ábrázolja.
Több évtizede ismeretes, hogy Pápának jelentős termálvízkincse van, de igazi kiaknázására eddig nem volt lehetőség. Ennek ideje is elérkezett, mert a Széchenyi-terv termálturisztikai pályázatán sikerrel szerepelt a város. A pályázaton nyert 782 millióval már a jövő év tavaszán megkezdődhet Pápán a csaknem másfél milliárdos beruházás.
A termálfürdőhöz a tervek szerint négycsillagos szálloda is épül – ugyancsak pályázati lehetőséggel –, és az így létesített szabadidő- és pihenőközpontot piaci körülmények között működtetik majd a szakmai befektetők.
***
Malmok múltja
Nemrég fogadta el a pápai képviselő-testület a város tizenöt éves gazdasági tervét. A Széchenyi-tervhez kapcsolódik az Esterházy-program, amelyben kiemelten szerepelnek az ipartörténeti értékek, köztük a pápai malmok rekonstrukciója.
Először az Öreg-hegy kapujában a nagyhantai malmot állítják helyre, majd a Gyimóti út végén található Bocsor-malom következik. A szakemberek szerint az omladozó pápai gabonaőrlő épületek közül a nagyhantai vízimalom van a legjobb állapotban, s a hajdani felszerelési tárgyak közül is megtalálható még sok minden az ódon falak között. A helyreállításhoz a városnak először meg kell vásárolnia a malmot a vaszari termelőszövetkezettől, a malom jelenlegi tulajdonosától. Azért is szeretnék ezt az épületet minél előbb rekonstruálni, mert ha egyszer a Tapolca-patakba visszatérne a víz, az Öreg-hegyen még az eredeti medrében folyna, így talán valamikor akár működhetne is a malom – igazi turisztikai látványosságként. Egy múlt századi statisztika szerint Pápa körzetében huszonkét malom őrölt.
A legtöbben a kereskedelmi mellett az úgynevezett vámőrléssel is foglalkoztak. Az utóbbiakban maguk a termelők őröltek, így ezeket parasztmalmoknak nevezték. A kereskedelmi malmok a híres és gazdag gabona- és lisztkereskedőknek meg a pékeknek készítették a finom őrleményt. A megbecsült molnárok a malom és a város között saját fogataikkal fuvarozták a lisztet és a gabonát. Egyébként a nagyhantai malom molnára ördöngös hírében állt. Lisztjének varázserőt tulajdonítottak: a korpáját gyógyszerként adták az állatoknak, a beteg emberek pedig fehér lisztjétől reméltek gyógyulást.