Milyen arányban osztja meg
a két utódszervezet az LRI vagyonát?
– A repülőtér üzemeltetését végző Budapest Airport Rt. és a költségvetési szervként működő, a légiforgalmi irányítást lebonyolító HungaroControl között az állam megosztja a forgalomképes vagyont, a repülőtéren elhelyezkedő építmények – például a kifutópályák, gurulóutak és a terminálok – továbbra is elidegeníthetetlenek, azaz kincstári tulajdonban maradnak, s a társaság csupán a kezelői jogot kapja meg. A repülőtér forgalomképes állományát 2002. január 1-jétől az állam apportként juttatja az rt.-nek, és mindkét új szervezet jelentős készpénzalappal indul. A Közlekedési és Vízügyi Minisztériumon keresztül a HungaroControlhoz 7,5–8 milliárd, az Airporthoz pedig 8–8,5 milliárd forint készpénz kerül. A Budapest Airport Rt. a tőkeemelés után várhatóan 22–25 milliárdos vagyonnal fog rendelkezni. A részvénytársaság és a HungaroControl is átvállalja az LRI-től a munkáltatói és a vevői kötelezettségeket. Csaknem valamennyi LRI-s alkalmazottat továbbfoglalkoztatja a két utódszervezet, és várhatóan még ebben az évben aláírjuk a kollektív szerződést. A légiforgalmi irányításnál 750, a részvénytársaságnál várhatóan kétezer ember dolgozik majd januártól.
– Mi az önök elképzelése a Ferihegyi repülőtér további működtetését illetően? Milyen fejlesztéseket tart szükségesnek?
– Véleményem szerint legalább három-négy hónap alatt világítunk át minden területet, meg kell vizsgálnunk alaposan a jövedelemtermelő képességet. Bizonyos területek, például a földi kiszolgálás, a parkoló vagy a terminálok jelenleg is gazdaságosan működtethetők, viszont majdnem mindenhol kapacitásproblémával küszködik az LRI. A hosszú távú működőképesség fenntartása érdekében fejlesztésekre, illetve az eszközpark bővítésére szükség lesz valamennyi területen. Az áruforgalmat bonyolító Cargo-bázist mindenképpen bővítenünk kell, ugyanígy megkezdjük még 2002-ben a parkoló korszerűsítését és egy szálloda építését. Ezt részben saját erőből, részben hitelből valósítjuk meg. Ugyanígy átalakításra szorul a catering részleg: építeni kell egy új konyhát, hiszen az évi 5,5–6 millió utast fogadó nemzetközi repülőtéren szükség van legalább két, magas színvonalat biztosító létesítményre. Megoldásra vár továbbá a 2A és a 2B utasterminálok üzemeltetése, ugyanis ez a legjövedelmezőbb részlege a repülőtérnek. Azt szeretnénk, ha ezeket mielőbb a Budapest Airport Rt. üzemeltetné. Ennek jogszabályi feltétele már adott, s a ciprusi bejegyzésű Airport Development Companyvel ez alapján fogunk tárgyalni. A Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft.-ben az LRI-nek jelenleg 66 százalékos tulajdona van ugyan, de az üzletmenetet nem a többségi tulajdonos felügyeli. Szeretnénk, ha ezek a viszonyok rövid úton megváltoznának, amit a törvény és a miniszteri rendelet is alátámaszt, és amely szerint csak állami többségű, illetve aranyrészvénnyel rendelkező cég üzemeltethet terminált a Ferihegyi repülőtéren. Azért is kell tisztázni ezeket a viszonyokat, mert a fejlesztéseket részben saját erőből, részben hitelből kívánjuk finanszírozni a jövőben, egy pénzintézet pedig nem szívesen ad hitelt olyan cégnek, ahol a legjövedelmezőbb tevékenységet nem ő végzi.
– A Ferihegyi repülőtér életében milyen változást hozhat, hogy a jövőben gazdasági társaság üzemelteti?
– Nagy változást jelent a munkavállalók szempontjából is, akik eddig közalkalmazottak voltak, és a bértáblának megfelelően kapták a fizetésüket. Nyilvánvaló, hogy az rt. a piac változásaira rugalmasabban képes majd reagálni, például egy-egy repülőtéri eszköz megvásárlásakor nem kell hosszadalmas közbeszerzési folyamatokat lebonyolítani. Ezzel együtt rövid távon biztosnak tűnik, hogy privatizációra nem kerül sor. A repülőtér hosszú távú fejlesztését érintően elsődleges szempont a tulajdonos elvárása. Ha Magyarország olimpiát, labdarúgó EB-t akar rendezni, a konferenciaturizmust fejleszteni kívánja, akkor nyilvánvaló, hogy ehhez a mai kapacitások kevésnek bizonyulnának, tehát a repülőteret jelentősen bővíteni kell. Tulajdonosi döntést igényel továbbá, hogy a fejlesztéseket milyen módon lehet végrehajtani: meghatározó legyen az állami szerep, vagy vállalkozókat vonjunk be, és dönteni kell a hitelek felvételéről. A 2002-es év fejlesztési igényei várhatóan 10-15 milliárd forintot tesznek ki.
– A repülőtér üzemeltetése mennyi bevételt hozhat a cégnek?
– Amennyiben a 2A-t és a 2B-t a Budapest Airport Rt. üzemelteti, 30–35 milliárd között lesz a bevétel. Az LRI éves forgalma 28–29 milliárd forint, ebből 12 milliárd a légiforgalmi irányításból származik. A két terminál üzemeltetése tavaly a FUF-nak 14 milliárd forintot jelentett. Jövőre mindenképpen nyereséget várok.
– Az előzetes tervek szerint az LRI átalakítását szeptemberig kellett volna befejezni. Mi volt az oka a késésnek, és mennyibe került ez a folyamat?
– A nyugat-európai országokban a nyolcvanas évektől gazdasági társaságok működtetik a repülőtereket. Az LRI átalakítására – véleményem szerint – már a kilencvenes évek elején sort kellett volna keríteni. Hogy ez miért nem történt meg, arra nem tudok választ adni. Mudra Istvánnal – aki a HungaroControl élére kerül – júliusban kaptuk a megbízást Fónagy János miniszter úrtól, s azóta az LRI átalakítása véleményem szerint gyorsan lezajlott. Nem tanácsadó céget kért fel az LRI, aki legalább egy évig dolgozott volna több száz millió forintot kérve, hanem az átalakítás során 8-10 szakember munkáját kellett megfizetni, akik az itteni munkatársakkal és a minisztériumi tisztségviselőkkel együtt hajtották végre a feladatot. A könyvvizsgáló – aki a repülőtér vagyonát mérte fel – kifizetésével együtt 90–100 millió forintba került összesen az LRI átalakítása.
– Összeállt már a Budapest Airport Rt. vezetése?
– A vezérigazgató-helyettesek, igazgatók és főosztályvezetők 85–90 százaléka az LRI eddigi vezetőiből kerül ki, de néhány új szakemberre is szükség lesz, elsősorban a gazdasági-pénzügyi területen. A cégnek nincs még vezérigazgatója, január 1-jétől megbízottként ezt a feladatot én látom majd el, de a pozíciót hamarosan betöltik.
– Érdeklődtek már külső cégek, akik a kerítésen belül szeretnének fejlesztéseket elvégezni?
– Kaptunk ajánlatokat olyan cégektől, akik megépítenék a szállodát vagy a parkolóházat. Amit a repülőteret üzemeltető cég a saját erejéből és hitelek igénybevételével meg tud oldani, azt meg is teszi majd a jövőben. Elképzelhető, hogy bizonyos területeken átadjuk az üzemeltetési jogot. Vegyes- vállalatokat is alapíthatunk, abból a megfontolásból, hogy minél nagyobb forgalmat bonyolítson le a repülőtér.
– Az LRI átalakulásával hogyan kívánják rendezni a Malév és a repülőteret üzemeltető társaság kapcsolatát?
– A nemzetközi tapasztalatok szerint azok a repülőterek működnek jól, ahol a nemzeti légitársaság is profitot termel. Ferihegy jelenlegi forgalmának 48 százalékát bonyolítja le a Malév, alapvető érdekünk tehát, hogy a nemzeti légitársaság is jól működjön. A jövőt illetően mindenképpen hosszú távú, kölcsönösen előnyös szerződéseket kell kötni, és rendezni kell az elszámolásokat. Vannak olyan területek, például ilyen a földi kiszolgálás, ahol versenytársak vagyunk, itt a szabályok miatt nem lehet szó egyeztetésről. A tárgyalások megkezdődtek, hiszen a Malévnak is vannak elképzelései a fejlesztésekről.
tűzijáték
Szijjártó Péter üzent az ünnep alkalmából
