Össztűz alatt Tora Bora térsége

A tálibellenes Északi Szövetség több szárazföldi csapata és az Egyesült Államok légiereje tegnap összehangolt támadást intézett Afganisztán keleti részén Oszama bin Laden al-Kaida szervezetének a Tora Bora hegy térségében kialakított harcálláspontjai ellen. Eközben a petersbergi konferencián arról is döntés született, hogy Hamid Karzai lesz az átmeneti kormány vezetője.

Hírösszefoglaló
2001. 12. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szorab Hán, a szárazföldi hadműveletek irányítója elmondta, hogy az északi erők szerdán déltájban a térség mintegy felét ellenőrzésük alá vonták. Az északiak három szovjet gyártmányú T–55-ös harckocsija szakadatlanul lövi a Tora Bora behavazott csúcsai alatt nyíló barlangrendszer bejáratait egy körülbelül két kilométerrel távolabbi dombtetőről. Az amerikai légierő egy B–52-es repülő erődje több tájékozódó berepülés után két nagy bombát dobott az al-Kaida állásaira. Szorab Hán szerint az al-Kaida embereinek birtokában harckocsik, rakétavetők, nagy- és kiskaliberű aknavetők, valamint géppisztolyok vannak. Az északiak, akik heves ellenállás közepette nyomulnak előre, zsákmányul ejtették az al-Kaida egyik harckocsiját. Egy korábbi jelentés szerint az al-Kaida mintegy ezer – túlnyomórészt arab – harcosa sáncolta el magát az ostromlott hegyoldalakon. „Körülvettük őket, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy élve fogjuk el őket, de nemigen adják meg magukat” – idézte az AP Alim Sahot, az egyik afgán törzs vezetőjét. Az afgán vezetőknek adatai vannak arról, hogy négy nappal korábban Oszama bin Laden még a térségben volt, de jelenlegi tartózkodási helyét illetően csak találgatnak. Szorab Hán egyelőre nem tudott beszámolni egyik fél veszteségeiről sem.
Két amerikai katonát megölt és húszat megsebesített egy kilencszáz kilogrammos bomba, amelyet tévedésből a tálibellenes Északi Szövetség erőinek közvetlen közelében dobott le egy B–52-es amerikai nehézbombázó Kandahártól északra – jelentette be tegnap a Pentagon.
A baráti csapatok téves bombázásában ismeretlen számú tálibellenes harcos is életét vesztette. Az amerikai hadsereg floridai székhelyű központi parancsnoksága vizsgálatot indított az ügyben. Az elesett és megsebesült katonák nevét a hozzátartozók értesítése előtt nem hozzák nyilvánosságra. A támadásban, amely az Afganisztán elleni, amerikai irányítású hadjárat kezdete óta a baráti erőket érő legsúlyosabb incidens volt, célra vezérelt fegyvereket is bevetettek – idézett egy amerikai illetékest a Reuters.
Ezzel egy időben Afganisztán délnyugati részén, Helmand tartományban mudzsahed vezetők megadásra, illetve a tartomány elhagyására szólították fel az ott lévő tálibokat, mondván, nem akarnak vérfürdőt, tárgyalásokat szeretnének. Hemand egy azon négy tartomány közül, amelyeket még részlegesen a tálibok ellenőriznek. Ugyancsak szerdán a francia Istres légitámaszponton egy újabb hatvanfős egység készült arra, hogy Dusanbe érintésével Mazari-Sarifba érkezzen, s részt vegyen a repülőtér biztonsági szolgálatában. Az első ilyen – 58 fős – francia alakulat december elseje óta teljesít szolgálatot Mazari-Sarifban. Dusanbéban közölték: olasz és amerikai egységek érkeztek Tádzsikisztánba, hogy segélyakciókban vegyenek részt.
Az Afganisztán jövőjére vonatkozó megállapodás aláírása konkrét távlatokat nyit az ázsiai ország békéje és jövője előtt – hangoztatta az ENSZ-értekezlet lezárását képező aláírási ceremónián tegnap a német kancellár. Gerhard Schröder azután mondott rövid beszédet a petersbergi kastélyszálló nagytermében, hogy a szomszédos tanácsteremben a négy afgán küldöttség vezetői aláírták az ENSZ felügyelete alatt, kilenc napi megbeszéléssel kimunkált politikai egyezményt. A kancellár szavai szerint a dokumentum bátorító jel az egész térség és a világ számára, mert jelzi: kompromiszszumkészséggel és jóakarattal megoldhatók a regionális konfliktusok.
Lahdar Brahimi, az ENSZ-főtitkár afganisztáni megbízottja olyan áttörésnek minősítette az egyezményt, amely reményt ébreszt arra, hogy Afganisztánban 23 évi tragikus polgárháború után végre beköszönt a béke és a stabilitás korszaka. Egyben intette is az aláíró feleket: a sokat szenvedett afgán nép várakozásai nem torkollhatnak ismét csalódásba. Az átmeneti időszakban minden népcsoport, nemzeti és vallási kisebbség szavát meg kell hallgatni – figyelmeztetett az ENSZ-főtitkár megbízottja. A szerdán aláírt megállapodás értelmében december 22-én átmeneti kormány veszi kézbe Afganisztán irányítását, majd hat hónap után átadja a hatalmat a Loja Dzsirga (nagy nemzetgyűlés) által kinevezett ideiglenes kormánynak. Ez másfél évig maradna hatalmon, előkészítve a parlamenti választásokat. A december 22-én hivatalba lépő 29 tagú kabinet élén Hamid Karzai áll majd. Az ENSZ és – hírek szerint – az Egyesült Államok által is favorizált, mérsékeltnek számító pastu törzsi vezető egy korábbi kormányban külügyminiszter-helyettes volt. Jelenleg csapataival együtt Kandahár környékén tartózkodik, s részt vesz a tálibok utolsó erődítményének ostromában.
Az amerikai csapatokat Afganisztánon kívül is bevethetik csapásmérésre az amerikai kormány szélesedő terrorizmusellenes harcában – mondta George Bush amerikai elnök az ABC News hírcsatornának adott tegnap interjújában. Bush azt mondta, hogy rendkívül fontos csapások következnek, és az amerikai katonák bevetése máshol is szükségessé válhat.
– Ez a terrorizmus elleni háború nagyon szokatlan; olyan csapások lesznek, amelyekről az emberek nem is szereznek tudomást addig, amíg be nem számolunk arról, hogy csapás történt – mondta az amerikai elnök.
***

AZ ÚJ KORMÁNYFŐ. A 47 esztendős pastu származású Hamid Karzait választották az átmeneti kormány vezetőjévé az Afganisztán jövőjéről dönteni hivatott konferencia résztvevői. A politikus-katonát jelenleg lefoglalja Kandahár bevétele, ám december 22-től – a petersbergi határozatnak megfelelően – a katonai mundért levetve el kell foglalnia új pozícióját. Karzai hét év után vesz részt újra a kabuli adminisztrációban: 1992 és 1994 között ugyanis külügyminiszter-helyettesként tevékenykedett Burhanuddin Rabbani elnöksége alatt. A magát mérsékelt iszlamistának tartó politikus –, aki máskülönben kiválóan beszél angolul – meglehetősen népszerű a nyugati vezetők körében. Karzai egyébként a római emigrációban élő egykori király, Zahir sah híve. Az amerikai bombázások kezdetekor a szerencsétlenül járt Abdul Hak parancsnokkal a tálib vezetők megosztásán munkálkodott – kis híja volt, hogy akkor élve megúszta az akciót. (R.O.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.