Az egyik fontos fejleménynek az új amerikai elnök, George W. Bush év eleji beiktatását nevezte Granasztói György. Ezzel összefüggésben ugyanis páratlan átalakulási folyamat kezdődött az Egyesült Államokban, amely máig érezteti hatását. Bush elnökkel olyan kormányzat került hatalomra, amelynek célkitűzései között kiemelkedő helyet foglal el a nemzet megerősítése. Ez meghatározó volt szerinte a másik nagy esemény, a szeptember 11-i merénylet megfelelő kezelésében. Mindamellett figyelemre méltó ennek a nemzetközi jelentősége is: a konzervatív vezetéssel végbemenő amerikai megújulási folyamat erőteljes hatással van a világpolitikára, és nem kizárólag a terrorizmus elleni küzdelemben.
Alighanem globálisan is alapvető átalakulás tanúi leszünk a következő esztendőkben – jósolja a nagykövet. Szerinte az individuális szabadságjogok túlhangsúlyozására épülő, a nagyobb közösség, a nemzet értékeit lebecsülő korszak lezárult a történelemben. A különbségek, a problémák megközelítése és megértése szintén új lendületet kapott. Ez szembetűnő az iszlám esetében. Egyrészt megértettük azt, hogy az iszlám óriási kultúra, másrészt hogy a terrorizmus nem azonos az iszlámmal – fogalmazott a tekintélyes szakértő. A globalizációval kapcsolatos, túlhangsúlyozott fejtegetések ugyancsak egészen más értelmet nyertek. A terrorizmus elleni küzdelem, a felismerés, hogy micsoda destabilizációs veszélyt jelent a terrorizmus, óriási fordulat az euroatlanti, sőt a globális együttműködésben, még ha nem is váratlan dolog. Szeptember 11. óta – emeli ki Granasztói György – még nyilvánvalóbbá vált az is, hogy számos országnak, Líbiától Izraelig az agresszív külpolitikáját viszszafogottabbá kell tennie, nem utolsósorban az erőteljes nemzetközi nyomás hatására.
Ha nem is minden szeptember 11-én kezdődött, ez a dátum valóban fordulópont a világ átalakulásában, felerősített, felgyorsított korábban megindult folyamatokat – állapítja meg Tálas Péter, kiemelve, hogy a terrortámadás alapvetően megváltoztatta a biztonságról alkotott elképzeléseinket. Sokkal inkább az elképzeléseket, mint magát a gyakorlatot, teszi hozzá nyomatékosan. Úgy tűnik azonban, hogy a világhatalmi pozíciójából adódóan a lényegi változtatásokban megkerülhetetlen Egyesült Államok érdekelt a világ átformálásában. Kérdéses persze egyelőre, hogy a már most érzékelhető stílusbeli változtatásokon túl tartalmi tekintetben is képes lesz-e külpolitikájának megváltoztatására. A közvélemény elengedhetetlen kielégítése után Washingtonnak újra végig kell gondolnia mindent. Így azt is, mint arra már utalnak jelek, hogy nagyobb részt vállaljon a globalizáció problémáinak megoldásában. Fontos kérdés az is, hogy mennyire változik meg a saját szerepéről alkotott képe, hangsúlyozza a politológus. Mely politikusok szava lesz a döntő? Azoké, például Wolfowitz védelmi miniszterhelyettesé, akik a kemény amerikai fellépésben, a katonai eszközök kidomborításában látják a megoldást, avagy az olyanoké, mint Powell külügyminiszter, aki szükség esetén szintén nem veti el a fegyverek alkalmazását, de alapvetően a diplomáciát helyezi előtérbe, és újragondolná, új alapokra helyezné a külkapcsolatokat is, különösen a harmadik világ tekintetében.
Az elmúlt hónapokban világosan kirajzolódott egyfajta átrendeződés a nemzetközi kapcsolatokban is, mutat rá Tálas Péter. Ennek leglátványosabb jele, hogy a nem is olyan régen még hidegháborús hangokat idéző viták, incidensek után 180 fokos fordulatot vett az orosz–amerikai és a kínai–amerikai viszony. A várakozásokkal ellentétben szeptember 11-e nem hozott elmozdulást a közel-keleti konfliktusban. Kérdés, hogy Amerika a jelszavak szintjén érezhető nyomásgyakorlás mellett a gyakorlatban is tud-e hatni Izraelre. A szakértő azonban megjegyzi azt is, hogy mindkét félnek engednie kell, hiszen például nagy reményeket nem lehet fűzni egy kikényszerített béke tartósságához.
Fontos változások zajlottak az elmúlt évben európai és regionális szinten is. Így a politológus szerint szeptember 11. sokkja jótékonyan hatott az európai integráció mélyülésére, és ha lassan halad is az Európai Unió bővítése, a tízes kör meghatározása komoly lépés. Ehhez kapcsolódóan regionális szinten markánsabban húzódnak meg a határvonalak. Térségünk szempontjából a búcsúzó év fontos momentumának nevezte a szakértő, hogy elcsendesedni látszik a balkáni válság. Boszniához, majd Koszovóhoz képest előrelépés volt, hogy Macedóniában komolyabb veszteségek nélkül sikerült megakadályozni egy nagyobb fegyveres konfliktust, míg Milosevics Hágába kerülése Tálas Péter szerint más szempontból demonstrálta a világ eltökéltségét.
Európában a legfontosabb esemény Granasztói György szerint is az volt, hogy Hágában megindult az eljárás Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök ellen. Ez a rendkívüli jelentőségű folyamat, bár talán eltörpül a többi nagy horderejű fejlemény között, Magyarország számára mindenképpen meghatározó. Európa déli fele, amely számtalanszor feszültséggócként szolgált a történelemben, és az elmúlt időkben biztonsági űrt testesített meg a NATO-tag Törökország, Görögország és Magyarország között, immár stabilizálódhat. Többek között azzal, hogy a balkáni konfliktus legördögibb figurája bírái előtt felel bűneiért. Ami Jugoszláviában történt, az számunkra azért is veszélyes volt, mert alternatívát jelentett azzal szemben, amit Magyarország követett: egészen szélsőséges megoldást kínált a kommunizmus utáni átmenetre – állítja Granasztói György. S veszélyes volt Európa számára is, mert éveken át útját állta a stabilizációs törekvések kontinentális érvényesítésének.
Oszama kontra Giuliani. Hosszas viták után Rudolph Giulianit, New York polgármesterét választotta idén Az év emberének az amerikai Time magazin. Annak ellenére, hogy sokak szerint Oszama bin Laden befolyásolta a legnagyobb mértékben idén a hírek világát. A szerkesztők indoklása szerint a szaúdi kisstílű terrorista és nem történelemformáló személyiség, míg Giuliani szeptember 11. után mutatott bátorsága és embersége mindanynyiunk számára példamutató. A döntés egyértelműen értékválasztást tükröz, hiszen valójában a politikai szempontból leszálló ágban lévő Giulianit is Oszama bin Laden hozta helyzetbe. Megkérdezett szakértőink közül Granasztói György kérdésre válaszolva elhárította, hogy személyként kezelje a terrorista vezért, akit szerinte inkább jelenségként kell értékelni, míg Tálas Péter egyetért a vezérlő elvvel, miszerint a XXI. században a hozzá hasonlók még véletlenül se lehessenek az év emberei. A politológus azonban szíve szerint inkább a géntérképet létrehozó, ezzel az emberiségnek új távlatokat nyitó csoport tagjainak adta volna a megtisztelő címet, míg a politikusok között az Oroszországot a világpolitikai elszigeteltségből kihozó Vlagyimir Putyint tartja erre legérdemesebbnek. A Kreml ura igazi politikusi erényekről tett tanúbizonyságot, kiválóan manőverezett, így például a terrorizmus ürügyén nemcsak visszakormányozta országát a világ döntéshozói közé, gazdasági súlyánál jóval nagyobb szerepet kiharcolva ezzel, de belpolitikai irányvonalát is elfogadtatta a világgal, sőt, még engedményei, köztük az ABM-szerződés egyoldalú felmondásának árát is magasan megfizettette. (S. G.)
autós videó
Leszorított, büntetőfékezett, kipattant, és fenyegetőzött a volkswagenes a 7. kerületben + videó
