A köztársasági elnök két alkalommal nevezett meg adatvédelmi ombudsmanjelöltet Majtényi László távozása óta. Mindkét esetben az MSZP és az SZDSZ hiúsította meg a döntést. Önt viszont 325 igen szavazattal választották meg kedden a képviselők adatvédelmi biztossá. Minek tudja be ezt a széles körű támogatást?
– Két indokot tudnék erre mondani. Vélhetően mostanra annyi fogyatékossággal járt, hogy nem volt betöltve az adatvédelmi poszt, ami már indokolttá tette az új biztos megválasztását. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárkit elfogadtak volna a pártok, de talán a nagyobb kompromisszumkészség irányába terelte a politikusokat. Emellett talán a szakmai életutam nyomott még a latban, különösen az, hogy 1996 óta Majtényi László mellett dolgoztam külső tanácsadóként. Ez eredményezhette ezt a megtisztelően magas szavazatszámot.
– Az elmúlt években a hivatal sokszor a politikai csatározások színtere volt, számos esetben támadták az elődjét, Majtényi Lászlót. Ön szerint szükségszerű-e, hogy az adatvédelem átpolitizált legyen?
– Az adatvédelem valóban átpolitizált, de az én tevékenységemben semmiféle politikai befolyásoltság nem játszhat szerepet. Ennek hangúlyozása is kiválthatta az egyetértést, ami megválasztásomkor mutatkozott. Ez persze nem garancia arra, hogy az adatvédelmi biztos egyes döntéseit ne értékelnék más és más módon a parlamenti patkó különböző részein helyet foglalók. Hangsúlyozom, szerintem Majtényi László is a szakmai szempontoknak megfelelően végezte munkáját. Hogy ez mégis politikai indulatokat váltott ki, az már nem az ombudsman mozgásterébe tartozó kérdés. Annyi bizonyos, nincs garancia arra, hogy a döntéseim nyomán nem keletkeznek politikai indulatok, de nagyon fontos, hogy ezek az esetleges reakciók nem befolyásolhatják majd munkámat. Kizárólag szakmai szempontokat vehetek figyelembe.
– Tervez-e komolyabb szervezeti vagy személyi változásokat a hivatalban?
– Mint említettem, régóta ismerem a hivatal tevékenységét, de ez nem jelenti azt, hogy olyan rálátásom lett volna annak belső működésére, mint amilyen ezután ebből a székből lesz. Nem úgy jöttem ide dolgozni, hogy előre elterveztem volna ilyenfajta cseréket, változtatásokat. Persze az élet hozhat olyan helyzetet, amelynek nyomán új szervezeti struktúrára lesz szükség, de hangsúlyozom, egyelőre nincs erről szó.
– Parlamenti meghallgatásakor elképzelhetőnek tartott egy hivatalból indított vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a nyomozó hatóságok titkosszolgálati módszereinek alkalmazása megfelel-e a törvényeknek. Vannak szakmai fenntartásai a jelenlegi szabályozással szemben, netán rossz tapasztalatokat szerzett?
– Kérdésre válaszolva mondtam ezt, de nincs olyan tervem, hogy ez volna az első, általam hivatalból indított vizsgálat. Ott mondtam egyébként azt is, hogy talán a jövőben több hivatalból indított vizsgálatra volna szükség. Majtényi László idején nagyobb számban voltak az állampolgári panaszbeadványok nyomán indult vizsgálatok. Ám az ombudsman bármikor kezdeményezhet hivatalból vizsgálatot, s én nem zárom ki, hogy ezen a területen változás következhet be. Azt is hangsúlyoztam a szóban forgó meghallgatáson, hogy elképzelhetőnek tartom a hivatal jogszabály-módosítási tevékenyégének felfrissítését.
– Ön eddig is elismert jogász volt. Szakértőként mi a véleménye arról, hogy a mostani választási kampány során több olyan állampolgár kapott levelet a szocialistáktól, aki saját adatait titkosította?
– Erről semmiféleképpen nem akarok nyilatkozni. Egyrészt jogi szakértőként ezt már nem tehetem, másrészt ebben az ügyben akkor nyilatkozhatok, ha egy beadvány nyomán indult vizsgálat lezárult. Arról viszont nem tudok, hogy kaptunk-e panaszt a témában. Ha érkezik ilyen, nyilván ki fogjuk vizsgálni. Megelőlegezni semmiképpen nem akarom a döntést.
– Éppen az imént beszéltünk arról, hogy hivatalból is indíthat vizsgálatot...
– Jogos a felvetés, de mivel szerda reggel foglaltam el a hivatalt, megértheti, nem az volt az első intézkedésem, hogy egy ilyen hír kapcsán – ami tükrözhet persze valós panaszt – vizsgálatot indítsak.
– Abban a szintén a szocialista párthoz fűződő ügyben, amelyben MSZP-s aktivisták egy nem létező civil szervezet nevében gyűjtöttek aláírásokat úgy, hogy nem fedték fel mivoltukat, ön szerint sérültek-e az állampolgárok jogai?
– A válaszom ugyanaz, mint az előző felvetésére. Erre sem szeretnék konkrét feleletet adni.
– A választási kampány során több hasonló ügy várható. Tervezi-e, hogy a hivatalon belül külön stábot hoz létre az ilyen típusú problémák kivizsgálására?
– Eddig is az volt a szokás a hivatalban, hogy az egy témakörhöz kapcsolódó ügyeket ugyanaz a személy vizsgálta. Nem hiszem, hogy szükség volna külön csoportra.
***
DR. PÉTERFALVI ATTILA főiskolai docens, ügyvéd. 1957 márciusában született, a Veress Pálné Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam és Jogtudományi Karán végzett. Az ELTE jogi továbbképzőjén külkereskedelmi szakjogászként is diplomát szerzett. 1981-től a veszprémi városi tanács igazgatási osztályán, majd 1983-tól a Veszprémi Közúti Igazgatóságon dolgozott, 1986-tól az Államigazgatási Főiskolán főiskolai docensként tanít civilisztikát. 1996 óta az adatvédelmi biztos tanácsadójaként is dolgozott.
Zelenszkij megint mások pénzét költené
