Segít majd az euró

Hazánkban az euró bevezetése húsz évig évi 0,3–0,9 százalék többlet GDP-növekedést okoz – mondta Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tegnap Budapesten, a Pénzvilág 2001–2002 című konferencián.

Kifejtette: az euró használata könnyíti a külkereskedelmet, csökkenti a pénzintézetek és a vállalatok árfolyamkockázatát, mérsékli a tranzakciós költségeket. Ugyanakkor az euró bevezetésével kiesik a nemzeti valuta kibocsátásából származó bevétel, amelynek mértéke Magyarországon eléri a GDP 0,25 százalékát.
Ha Magyarország 2004-ben csatlakozik az EU-hoz, akkor reális esély van arra, hogy 2006-ban az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (EMU) tagjává váljon. Az alelnök rámutatott, jelenleg, öt évvel az EMU-csatlakozás előtt, Magyarország a nominális konvergencia kritériumok teljesítésében előrébb áll, mint Portugália és Spanyolország 1994-ben, vagy Görögország 1996-ban, vagyis a monetáris unióhoz való csatlakozás előtt öt évvel.
Kiemelte: az infláció még magasabb mint az előírt érték, de például az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson mért értéke is csaknem annyi, mint az említett három országban volt ugyanekkor.
A jegybank alelnöke elmondta: az inflációs célt követő rendszer meghirdetésekor az MNB decemberre 7,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedésre számított, de a novemberi 7,1 százalékos inflációs adat ismeretében már csak hétszázalékos pénzromlást várnak az utolsó hónapra. Jövő év decemberére változatlanul tartják a 4,5 százalékos prognózist. – A jegybanknak megvannak az eszközei arra, hogy ezt teljesítse – jelentette ki Auth Henrik, aki szólt arról is, hogy jelenleg az intervenciós sáv erős oldalán, tíz százalék felett tartózkodik a magyar fizetőeszköz. A forint erősödése elsősorban a külkereskedelmi cégeket érintette, de az idei év a legkeményebb, jövőre már mérséklődnek a negatív hatások.
Az idei sávszélesítés és a devizaliberalizáció nyomán csökkent a deviza után képzett tartalékigény, és lehetővé vált az állam számára a forintfinanszírozásra való áttérés. A rövid lejáratú kötvények helyett hosszabb távú állampapírok kibocsátásával finanszírozza az állam az adósságát, jövőre devizában nem vesz fel hitelt az adósságtörlesztéshez.