A közönség a Compaq, a Hewlett-Packard, az IBM és a Sun által forgalmazott Hitachi-gyártmányú különféle nagy kapacitású adattárak gyors összehasonlításra is lehetőséget kapott. Fábián János, a KFKI Icon stratégiai igazgatója adatokkal is jól alátámasztott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre gyorsuló adattömeg növekedést a ma domináns — kiszolgálóhoz rendelt, RAID-es — fizikai adattárolással nagyon sokba kerül követni. Ezért kerülnek egyre inkább előtérbe azok a megoldások, amelyek mindentől különválasztják az adattárolást, a fizikai adattárak kezelését, és nagy sávszélességő adatátviteli hálózatban fogadják, adják ki az adatot az alkalmazásnak. Az adattárvezérlő szoftver megfelelő virtuális adattárolót bocsát a programok rendelkezésére, amelyekkel azok úgy gazdálkodhatnak, mintha például egy kiszolgálón futva közvetlenül kapcsolódnának a merevlemezekhez. Ezen virtuális adattárak fizikailag az adatvédelem és az adatbiztonság szempontjait is figyelembe véve vannak leképezve a hatalmas kapacitást felmutató hálózati adattárakban. Ez a megoldás, az alkalmazás és az adat fizikai szétválasztása, egy adatszolgáltató közbeiktatása a gazdaságos mőködtetés több új lehetőségét is megteremti. Egyrészt fejleszthetők olyan vezérlő szoftverek, amelyek mindig az éppen szükséges minimális tárat kötik le egy adatbázis számára, de automatikusan gondoskodnak arról, hogy az sose teljen be annyira, hogy a mőködése veszélybe kerüljön. Másrészt megjelenhetnek a piacon az adattárolásra vállalkozó cégek, amelyek hatalmas kapacitást győjtenek össze nagyon biztonságos számítóközpontokban, és ott adnak bérbe virtuális tárolókapacitást. Közülük az olyanok, mint a Budapesten is jelen lévő nemzetközi Infigate és CityRaeach arra is képesek, hogy egymástól sok száz kilométerre lévő számítóközpontjaikban több példányban tárolják az adatokat, és ha az egyik helyen baj van, a másikról fennakadás nélkül tudják azokat továbbra is fogadni és kiadni.
A virtuális tárolás egyéni felhasználóra szabott változataival már évek óta találkozhatni a világhálón, ahol ha az ember ügyes, akár az otthoni PC-je teljes információtartalmát biztonságba tudja helyezni. Ha véletlenül leáll a merevlemez, nem kell súlyos százezreket költeni adatmentésre, csak újat vesz az ember, és visszahozza az ingyen tárhelyről az információt. Attól sem kell félni, hogy mások beleolvasnak, hiszen a Pretty Good Privacy titkosítás ez ellen elegendő védelmet nyújt.
Nemcsak az Icon konferenciáján, a piacon is mutatkozik közeledés a nagy adattároló-gyártók között. Egyrészt az év eleje óta mutatkozó visszaesés őket sem kímélte, visszaestek előbb az eladások, majd a részvényárak is, s ez együttmőködésre késztet, másrészt a vásárló olyan rendszerre vágyik, amely nyílt, be tud fogadni akár több gyártótól származó eszközöket is. Feltehetően e közeledés jegyében jelentette be Budapesten az EMC, hogy korábban csak a saját gyártmányú adattárakat felügyelő szoftverének elkészítette a nyílt változatát, amellyel más gyártók termékei is rendszerbe kapcsolhatók. Az EMC ControlCenter Open Edition (ECC Open Edition) központosítja a teljes tárolási infrastruktúra — tárolóeszközök, hálózati és nagygépes tárolási erőforrások, kötetkezelők, adatállomány-rendszerek, adatbázisok — felügyeletét. A szoftver lehetővé teszi, hogy a vásárló folyamatosan képben legyen, átfogóan lássa az összes tárolási erőforrás állapotát.
Új szolgáltatások épültek be az ECC Open Editionba, köztük a tárolókapacitás lefoglalására, figyelésére, az adatvédelemre, a teljesítményfelügyeletre és rendszer-adminisztrációra való ECC Replication Manager és ECC StorageScope. A felügyelő rendszer az EMC WideSky tárolóeszköz-közvetítő technológiát használja a felhasználók minél egyenletesebb kiszolgálása érdekében. Az ECC Open Edition első nyílt kiadása által kezelt berendezések között van az EMC Symmetrix, CLARiiON (ezáltal a Dell/EMC FC modellek) és Celerra mellett a Compaq, a Hewlett-Packard, a Hitachi Data Systems, az IBM, a SUN és a Network Appliance által szállított tárolórendszerek egész sora, valamint az STK és más mágnesszalagos tároló berendezések. Az adattároló-szolgáltató hálózatban aktív hálózati eszközök is vannak, ezek közül a rendszer kezeli az EMC Connectrix, a Brocade, a McDATA és a Qlogic kapcsológépeket. A program képes az SNMP-protokollos felügyeleti együttmőködésre, az adatcserére a vezető keretrendszerekkel, tehát például a CA Unicenter TNG-vel, a HP Openview-val, a MicroMuse-zal és a Tivolival.
Mőködése közben az ECC Open Edition felderíti és megjeleníti a tárolóeszköz-topológia összes elemét, feltérképezi és kijelzi a számítógépek, kötetkezelők, állományrendszerek, adatbázisok, tárolóeszköz-hálózatok és tárolási rendszerek kapcsolatait. Folyamatosan figyeli a teljes háttértár-infrastruktúrát, és egy központi Java-konzolon valós időben ad ki teljesítményadatokat. Dinamikusan foglalja le és osztja ki a tárolási, hálózati és számítógépes erőforrásokat, az előre elhatározott szolgáltatási szint biztosítása érdekében megvalósítható vele a tároló erőforrások irányelv alapú felügyelete. Az ECC Open Edition alkalmazásai tehát a teljes infrastruktúra globális képét kínálják, ami komoly előrelépés a korábbi felügyeleti megközelítésekhez képest.
Lázár János elárulta, mikor léphet életbe az új KRESZ + videó
