A 4-es számú főút Kelet-Magyarország ütőere

A kormány nagy hangsúlyt fektet a jövőben a 4-es számú főútvonal fejlesztésére – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a főút Törökszentmiklóst elkerülő szakaszának építését indító ünnepélyes alapkőletételen. Hozzátette: az elkövetkező időszakban az országban negyvenhárom helyen folytatódik a közúthálózat fejlesztése.

Egri Sándor
2002. 01. 08. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 4-es számú közlekedési főútvonal autópályává, de legalább kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése a keleti országrész felzárkóztatásának kulcskérdése. A főút az európai úthálózatban E60-as jelzéssel ellátott Bern–Bécs–Budapest–Bukarest–
Konstanca városokat összekötő útvonal része. Kelet-Magyarország négy megyéjén áthaladva kapcsolatot teremt a főváros, a legfontosabb Tisza-parti közlekedési csomópont, a nyolcvanezer lakosú Szolnok, valamint az ország második legnagyobb városa, a kétszázezer lakosú Debrecen és az Alföld legdinamikusabban fejlődő városa, Nyíregyháza között.
A közelmúltban a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium írásban is megerősítette, hogy 2006-ra Szolnok és Albertirsa között négysávos úton, a településeket elkerülve autózhatunk. Első lépésként Albertirsa és Cegléd között két szakaszon épül ki a négy forgalmi sáv, valamint megkezdődik az Abonyt északról elkerülő út építése. A kormányzat elképzelése a következő esztendőkre az, hogy Budapest és Debrecen között végig kétszer két sávban kiépüljön a főút, hazánk keleti felének felzárkóztatása érdekében.
A Szolnokot délről elkerülő útszakasz megépítésével – beleértve a Tiszán átívelő Szent István hidat, illetve a Holt-Tisza fölötti átkelést – több mint két évtizedes vágyuk teljesült a szolnokiaknak. A város főutcájáról – amely addig megegyezett a 4-es számú főút városi szakaszával – kitiltották a nehézgépjármű-forgalmat. A fejlesztés a Szolnoktól Szajolig terjedő kilenc kilométer, illetve a Törökszentmiklós határát elérő útszakasz négynyomúsításával folytatódott.
Törökszentmiklós a Tiszántúl fontos közlekedési csomópontja, hiszen a 4-es számú főútból ott ágazik ki a 46-os számú, Törökszentmiklós–Gyomaendrőd–Mezőberény másodrendű főút, összekapcsolva a „fő ütőeret” Mezőtúron keresztül a Körösök vidékével. A tizennyolcezer lakosú régióközpont évtizedek óta szenved a megnövekedett forgalomtól: a város főutcája megegyezik a 4-es számú főútvonal átkelési szakaszával, ahol naponta átlagosan 19 ezer járművet regisztrálnak. E nagy forgalom jelentősen megnehezíti a város lakóinak – különösen a főutcán vagy annak környékén élőknek – az életkörülményeit.
A szakemberek másik megállapítása: az elmúlt fél évtizedben a
4-es számú főútvonal törökszentmiklósi, városi szakaszán 75 baleset történt, amelyek során heten meghaltak, 31-en súlyos, 37-en könnyű sérülést szenvedtek. Ennek az állapotnak a megszüntetése csak a lakott területen kívül eső, új útszakasz megépítésével lehetséges.
A 9,1 kilométer hosszúságú út megépítése – két közúti felüljáróval együtt – 4,1 milliárd forintba kerül. A beruházást egyetlen nekirugaszkodással, egy ütemben készíti el a tendernyertes Betonút Rt.–Vakond Kft. kozorciuma. A Vakond Kft. már jó fél évtizeddel ezelőtt letette névjegyét Jász-Nagykun-Szolnok megyében – tudtuk meg Pintér Lászlótól, a Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatójától. A cég több helyen a megyében megerősítette a burkolatot, illetve a tiszai árvíz után a Tószegre vezető úton, a sasi kanyarban elvégezte a gát szélesítését és az út áthelyezését, valamint Szolnokon, a Debreceni úton az árvízvédelmi töltés szélesítését és az út helyreállítását. A Betonút Rt. nevéhez kötődik a Szolnoktól Szajolig, majd onnan továbbépített kétszer kétsávos útszakasz megépítése. 2000-ben a tiszai árvízzel kapcsolatos helyreállítási munkák határozták meg a Vakond Kft. tevékenységét. A cég jelentős részt vállalt az árvíz elleni küzdelemben Szolnokon, a Tiszaliget megvédésében, illetve a Tisza árvízzel érintett szakaszán, egészen Csongrádig. Csongrádon megépítették a várost elkerülő út első szakaszát.
Ezután a vállalkozás eddigi legnagyobb volumenű kivitelezői munkájára pályáztak, s a közbeszerzési pályázat tendernyerteseként a kijelölt nyomvonalon dolgoznak. A 4-es számú főútvonal Törökszentmiklóst elkerülő szakaszának megépítése a terület megszerzésével és a régészeti feltárásokkal kezdődött. Az új útszakasz a korábbi mezőgazdasági művelés alatti területen halad át. Az állam nevében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht. mintegy 55 millió forintot fordított a terület megszerzésére, ami vásárlást, s többségében kisajátítást jelent. Ezen felül 20 millió forintba került a terület mezőgazdasági művelésből történő kivonása. A régészeti feltárások során nyolc régészeti lelőhely vált ismertté. A leletmentést végző szolnoki Damjanich János Múzeum régészei kijelentették: az ásatások komoly tudományos eredményeket hoztak. A megyei múzeum gyűjteménye a feltárásokig nem tartalmazott anynyi – a korai bronzkorból származó – ép és díszített edényt, mint amennyi az 1999-es ásatások során előkerült.
A törökszentmiklósi elkerülő útszakasz megépítésétől mindenekelőtt a 4-es számú főútvonal forgalmi kapacitásának növelését, a forgalom biztonságának javítását, a város központjának tehermentesítését, a környezeti ártalmak, valamint a balesetveszély csökkenését várják a szakemberek. Ugyanakkor a város fejlődéséhez is nagymértékben hozzájárul gyorsabb és biztonságosabb megközelítése.
Törökszentmiklós iparvágánynyal is ellátott, bővülő ipari parkja csábítóbbá válik a prosperáló vállalkozásoknak. Az ipari park bővítésével a térségben új munkahelyek teremtődnek, további lehetőségek nyílnak EU-s pályázatok fejlesztési támogatására.
A város másik nagy lehetősége a strand és a kemping még jobb kiépítése. A helyi önkormányzat PHARE-pályázaton 30 millió forintot nyert turisztikai szálláshely bővítésére. Hamarosan egy-két medence befedésével téliesítik a fürdőt, amelynek vízminősége a hajdúszoboszlói és a berekfürdői termálvizekével vetekszik. Gyógyvízzé minősítésével további fejlesztések valósulhatnak meg Törökszentmiklóson, akár a Széchenyi-tervet, akár a PHARE, a SAPARD, illetve egyéb EU-s pályázatokat megcélozva.
Az új út építését a kemény tél beállta átmenetileg hátráltathatja, ugyanakkor az építőket a forgalomba helyezés 2003. április 30-i határideje sarkallja. A munkálatok nagy részével 2002-ben el kell készülni. Ezért az építés-előkészítési és alépítményi munkálatok 2001 decemberében megkezdődtek, majd a fölüljárók próbacölöpözésével folytatódnak annak érdekében, hogy a forgalomba helyezést követően az átadás is megtörténhessen 2003. május 31-ig.
A szakemberek természetesen már készítik a 4-es számú főútvonal Törökszentmiklóstól Fegyvernekig történő négynyomúsításának terveit, amelyet Kenderes, majd Kisújszállás elkerülő szakasza követ. Fegyvernektől a 34-es számú másodrendű főútvonalon Tiszafüred, illetve a Tisza-tó közelíthető meg gyorsabban, biztonságosabban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.