Ön konstruktív ellenzéki pártnak nevezte a MIÉP-et. Azt azonban semmiképp nem lehet mondani, hogy a MIÉP csendes koalíciós társ lenne, hiszen az utóbbi időben igen éles bírálatokat fogalmaztak meg a kabinet egyes elképzeléseiről. Mindez a szavazások alkalmával is bebizonyosodott. Hogyan értékeli a kormány három és fél éves teljesítményét és az Országgyűlés jogalkotó munkáját? A Fidesz vezérkara szerint az 1998-ban beígért kormányprogram nagyrészt megvalósult. Ön is így látja?
– A Fidesz azt ígérte, hogy kormányváltásnál többet, rendszerváltásnál kevesebbet valósít meg. Ez annyiban teljesült, hogy a kabinet jobb kormánynak bizonyult, mint elődje, a Horn–Kuncze-kormány. Különösen azóta, amióta Torgyán Józseftől megszabadult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maradéktalanul jó bizonyítványt állíthatunk ki róla. Magában az ígéretben is volt egy kis hiba, hogy tudniillik: „a rendszerváltásnál kevesebbet”. Ez önkorlátozó ígéret volt, amelyet sajnos be is tartottak. A formálison túl valódi rendszerváltozásra volna szükség.
– Mire gondol? Ma Magyarország a legteljesebb mértékben szabad, biztosítva vannak az egyéni és kollektív szabadságjogok. Már nem feltétlenül a régi nómenklatúra emberei, az egykori KISZ-káderek határozzák meg hazánk sorsát. Még milyen intézkedéseket tartana szükségesnek?
– A jelenlegi kormányt több mulasztás terheli. Példának okáért nem törte meg a pénzügyi oligarchia uralmát, megmaradt a szakadék az alsó és felső társadalmi rétegek jövedelmi szintje között, és a középréteg tengődő életformájának megváltoztatása érdekében is több intézkedésre volna szükség. E tekintetben keveset mozdult előre a kormány, és amint korábban elmondtam, nagy a különbség a valóság és a hirdetett szlogenek között. Olyan negatív társadalomformáló folyamatok indultak meg az országban, amelyekkel szemben a kormány nem lép fel. Ilyenek a plazaépítések, a lakóparképítések, a magyar föld, a termőföld kisebbé zsugorodása, eltűnése. A mezőgazdaság, valamint a kis- és középipar vergődik a globális vállalatok uralma alatt. Ez bizony egy új világrend, egy olyan életforma jelenlétét és előnyomulását jelenti, amely számunkra elfogadhatatlan. Nem volna szabad ekkora teret nyitni a globalizmusnak. Szembe kell szállni vele. Legyőzni ugyan nem lehet, mi sem álmodozunk, de igenis sokkal hathatósabb intézkedésekre van szükség a globalizmus visszaszorítása érdekében.
– Pozitív fejleményeket nem is tud felsorolni az elmúlt három és fél évből?
– A kormány eredményei között kell említeni az árvíz elleni küzdelmet és az újjáépítésben való jeleskedését. Szépen helyreállították az elöntött falvakat. Ám hátra van még a további vízrendezés és egy olyan, az időjárás-változással szembenéző természetvédelmi, talajvédelmi, mezőgazdasági termelést átrendező program megvalósítása, amely továbbra is fenntartja ezt az életteret.
– Korábban ön úgy vélekedett, hogy egy megerősödött MIÉP-et nem lehet figyelmen kívül hagyni a kormányalakítási tárgyalásoknál. Azóta Kövér László és Pokorni Zoltán a Fidesz részéről kizárták az esetleges koalíció lehetőségét a MIÉP-pel.
– Ezekkel a nyilatkozatokkal nemigen foglalkozik a MIÉP. Ez a politikai kampányolásnak és üzenetváltásoknak a jelentéktelenebb rétegébe tartozik. Nekünk mindig is az volt a véleményünk, hogy kettőn áll a vásár. Mi nem törekszünk mindenképpen koalícióra senkivel. Amennyiben nem tudjuk a programunkat megvalósítani legalább abban a mértékben, amilyen eredményt elérünk, akkor nem megyünk koalícióba. Való igaz: ha sikerül elérni a magunk által kitűzött legalább 15-20 százalékos eredményt, akkor az feljogosít minket, hogy a felelősségben is részt vállaljunk. Ez matematikailag azt jelenti, hogy nélkülünk nem lehetséges kormányt alakítani ezen az oldalon. A másik térfélen pedig mi egyszerűen elképzelhetetlenek vagyunk.
– Nemrég igen éles kritikát fogalmazott meg a Fidesz és a Lungo Drom összefogásáról. Egyenesen népfrontosodással vádolta a legnagyobb kományzó pártot.
– Így van. Az a baj, hogy egy ilyen nagy ölelés általában hatástalan, és nagyon emlékeztet az MSZMP-re, amelyben minden volt egyszerre, de valójában nem volt benne semmi. A Lungo Drom és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, valamint a volt kisgazdák bevonása, akik most már listán is helyet kaptak a Fideszben, nem sok jót eredményez. A Pokorni Zoltán nevéhez köthető baloldali, liberális nyitásból egy természetellenes képződmény, vegyes felvágott lesz. Ebben sajnos még valami következetesség, iránytartás sincsen. Csak azért mondom ezt, mert azzal is számolok, hogy esetleg együtt kell majd dolgoznunk, s mi ezeket az érdekeket nem tudjuk összeegyeztetni elveinkkel. Egyébként ez inkább baráti kritika volt, mint szemrehányás.
– Milyen kivetnivalót lát abban, hogy a Fidesz szövetséget kötött a legnagyobb hazai cigányszervezettel?
– Meg kell nézni, milyen múlttal rendelkezik Farkas Flórián. Göncz Árpád jóvoltából közkegyelemben részesült… Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a Lungo Drom elnöke Horn Gyula szövetségese is volt. Ráadásul zámolyi-ügy akkor is volt. Tehát nem a cigányokkal van probléma, hanem a politikai alkuval.
– A MIÉP-nek lesznek nemzetiségi képviselőjelöltjei?
– Az, hogy valaki nemzetiségi származású, vagy nem, azt én nem tudom. Biztosan lesz közöttük nemzetiségi, de mi nem ez alapján jelölünk. Nem szeretjük ezeket a régi kliséket. Ha valaki kisebbségiként, akár cigányként akar közöttünk dolgozni, hát dolgozzon, de maradéktalanul kell vállalnia a MIÉP programját.
– Kiválasztották már a 176 egyéni képviselőjelöltet? Hol tart a párt választási felkészülése?
– Megvan már minden jelöltünk, akiket a megyék többségé-ben már be is mutattunk. Mind a 176 körzetben állítunk egyéni jelölteket. A MIÉP 12 pontos rövid programkiáltványát januárban tárjuk majd a közvélemény elé. Február elején pedig azt elméleti programot bocsátjuk szárnyra, amely egy részletes, szakmai tanulmány a jövő teendőiről. Ez egy kisebb könyvecske lesz. A 12 pont rövid és tömör olvasmány lesz a nagyközönség számára is.
– Az utóbbi időben két egykori kisgazda képviselő is csatlakozott a MIÉP-hez, Zakó László és Koppánné Kertész Margit. Várható-e még átülés önökhöz, akár
a kisgazda frakcióból, akár máshonnan?
– Valószínűleg már nem. Koppánné és Zakó László nagyon értékes emberek, örülünk, hogy vállalták a MIÉP-pel való együtt munkálkodást. Három éve figyeljük a teljesítményüket, már korábban, amikor kisgazdák voltak, sajnáltuk, hogy nincsenek köztünk. Jó esélyekkel indulnak mind a ketten az egyéni körzetükben, és minden bizonnyal jövőre is láthatóak lesznek a parlamentben.
– A klientúraépítés terén minden bizonnyal a MIÉP áll az utolsó helyen a parlamenti pártok között. Ám mostanság úgy hírlik, hogy bizonyos szakszervezetekkel igen jó kapcsolatot ápolnak. Gondolok itt Metes Györgyre, a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezetének vezetőjére, aki tagja a MIÉP-nek és egyes vasutas-szakszervezetekre.
– Abban az értelemben, ahogyan egykor az MSZMP és ahogy most a szocialista párt együttműködik a szakszervezetekkel, nincs kapcsolatunk velük. Metes György valóban a XVI. kerületi szervezetünk elnöke, s természetesen együtt dolgozunk vele. Hogy a szakszervezetében hány szimpatizánsunk van, azt nem tudom, de remélem, sok. A vasutas-eseményeket mindig is figyeltük, és örülünk neki, hogy az idén talán nem lesz vasutassztrájk. Az egyik szakszervezetben valóban vannak MIÉP-tagok. Mi ugyanakkor erős és komoly érdekvédő szakszervezeteket szeretnénk látni, amelyek ki tudnak állni dolgozóikért a globális vállalatokkal és az állami cégekkel szemben is. Még egyszer hangsúlyozom: azt tartanánk helyénvalónak, ha valóban a munkavállalók érdekeit védő szakszervezetek volnának. Pártkapcsolatok előfordulhatnak ugyan, ám pártügyeket szolgáló szakszervezetek ne létezzenek. Meghagyjuk az MSZP-nek, bár nem hiszem, hogy sokáig működnének.
– Az MSZP miniszterelnök-jelöltjéről újabb és újabb korrupciógyanús dolgok látnak napvilágot. Az SZDSZ-nél pedig a székházügy okozott kisebb „fennforgást”. Ön hogyan vélekedik mindezekről?
– Ezeket évek óta mindenki tudja, a verebek is csiripelték, mégsem történt semmi. Most lassanként, hál’ istennek, felszínre kerültek ezek az ügyek. Mi úgy gondoljuk, hogy az MSZP bődületesen nagyot hibázott, amikor Medgyessyt a globalista körök tanácsára jelölte. Persze nem sajnáljuk, csak észleljük a hibát. Ez jóvátehetetlen, most már kénytelenek kiállni mellette, mert az idő eljárt.
– Milyen választási eredményekre számít?
– Három párt biztosan bejut az Országgyűlésbe. A Fidesz, az MSZP és a MIÉP. Negyedik az SZDSZ lehet, de nem biztos. Most nem áll jól a szénájuk, zavarban vannak.
– A református zsinat elhatárolódott a MIÉP képviselőjétől, ifjabb Hegedűs Lóránttól, s megtiltotta a lelkészeknek az aktív politizálást. Korábban elképzelhetőnek tartotta, hogy a döntés miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
– Azt nem tudom, hogy Alkotmánybírósághoz fordulunk-e, még fontolgatjuk. Az Országgyűlés már kiadta Hegedűs Lórántot, bírósági ügy lesz a leírt véleményéből. Mi nyílt szívvel, felemelt fejjel valljuk azt, amit Hegedűs Lóránt mondott. Tisztában vagyunk vele, hogy nem bűnös, nem vétkes. Azért is adtuk ki az ő kérésére is, hogy tegyünk pontot az ügy végére. Ma már nem lehet ilyen olcsó és durva eszközökkel elhallgattatni senkit. A magyarságát védte.
– Ha most lenne a népszavazás, támogatná-e ön az európai uniós csatlakozást? Hogyan szavazna, igennel vagy nemmel? A MIÉP-et ugyanis EU-ellenességgel is vádolják.
– Én most tartózkodnék a szavazástól, mert az Európai Unió is ezt teszi. Nem dőlök be annak, hogy egyik héten ilyen, a másik héten pedig olyan ígéret érkezik tőlük. A tények azt mutatják, hogy az Európai Unió nem áll készen arra, hogy bármely országot felvegye soraiba. Nem tudja megoldani belső problémáit, ezért minden csatlakozásra váró országot a kikötőben tart. 2006 előtt semmiképpen nem leszünk tagok. De akkor is felettébb bizonytalan lesz a helyzetünk, különösen ilyen háborús konfliktusok közepette. A MIÉP nem EU-ellenes, tudjuk, hogy sok előnye van a csatlakozásnak, ugyanakkor fel kellene tárni ezeket a társadalom előtt ugyanúgy, mint a hátrányokat. Ha mindenki tud mérlegelni, és egy népszavazáson az emberek úgy döntenek, hogy csatlakozzunk, akkor lépjünk be. Én azon vagyok, hogy feltárjam, mi ennek az előnye és mi a hátránya.
– A kedvezménytörvény hatálybalépése előtt megállapodott egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő. Az egyezség kölcsönös engedményekkel járt. A hazai munkaerőpiac megnyílt a román nemzetiségűek előtt is, ám állítják, nem kell tartani beözönlésüktől. Az MSZP, de főleg az SZDSZ eddig a pozitív diszkrimináció ellen foglalt állást, most viszont a magyarországi munkavállalókat féltik a státustörvény miatt. Ön hogyan vélekedik a magyar–román megállapodásról?
– Azután a közömbösség után, amelyet az EU tanúsított a magyar státustörvény iránt, valamint azután a makacsnak látszó ellenállás után, amelyet a román kormánykörök mutattak be ellene, Orbán Viktor rá volt kényszerülve erre a megállapodásra. Végül is ez egy reálpolitikai belátáson alapuló kényszerűség volt, amely kárt senkinek nem okoz, és legalább lehetővé teszi a kedvezménytörvény kedvezményeinek igénybevételét a magyarok számára. Amit pedig az SZDSZ–MSZP-tandem bemutat ezzel kapcsolatban, az semmi más, mint egy rút, ordenáré, magyarellenes választási magánszám, amely minden valóságalapot nélkülöz. Ki merem jelenteni: ezután sem jön hazánkba több román munkavállaló, és ha jön, majd keres magának munkát. Ha talál, miért ne dolgozzon? Egyszerűen üres fecsegés a magyar munkavállalók kiszorításáról beszélni, amikor sok gazda nem kap napszámost semmi pénzért sem, és a nehéz fizikai munkára nem kapni embert. Április 7-ig még el kell viselnünk ezeknek a magyarelleneseknek az ágálását, de aztán majd fel kell kínálni nekik a lapátnyelet, amit ők mindig más kezébe szánnak.
***
CSURKA ISTVÁN író, politikus 1934-ben született Budapesten. Három gyermek édesapja. Felsőfokú tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán végezte. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, amiért később fél évre internálták. Első könyve 1956-ban jelent meg. Főként drámákat és novellákat írt, de 1986-ig a Magyar Nemzet tárcaírója is volt. Az MDF egyik alapítója, elnökségének tagja egészen 1993-ig, kizárásáig. Ekkor szervezi meg a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek 1994 óta az elnöke. Vezetője a Magyar Út Körök mozgalomnak is. 1998-tól országgyűlési képviselő, a MIÉP frakcióvezetője.
origo.hu
Holttestet találtak az M3-ason
