A hangos riasztók ellen hatástalan a rendelet

A nyolcvanas években született szabályozások értelmében hatvanöt decibelnél nagyobb zajjal járó tevékenységet nem lehet folytatni. Budapest kevés kerületében létezik csendrendelet, amióta a vonatkozó tanácsi rendeletet hatályon kívül helyezték. Ahol van ilyen helyi jogszabály, ott is csak az építkezésekről és a szórakozóhelyek zajkibocsátásáról rendelkeznek. Az üzlethelyiségek órákon át szóló riasztóival szemben az önkormányzatok tehetetlenek, azok felszereléséhez ugyanis nem kell engedély.

Jelenleg két hatályos szabályozás rendelkezik Magyarországon a zajszennyezésről, az 1983-ban hozott minisztertanácsi rendelet és az 1984-ben kihirdetett egészségügyi minisztériumi jogszabály. Ez utóbbi értelmében tilos minden olyan tevékenység, amely hatvanöt decibelnél hangosabb zajjal jár, mert az már káros az egészségre. Budapesten azonban a főbb közlekedési útvonalak, felüljárók, csomópontok mentén az egészségügyi határértéket folyamatosan meghaladja a zajterhelés. A kiemelt helyeken nappal átlagosan 74–77 decibel közötti értékeket mértek, éjszaka pedig ennél csak 4–7 decibellel kevesebbet mutattak ki.
A kerületi önkormányzatok közül csak kevés alkotott saját jogszabályt a lakók védelme érdekében. A VI. kerületben idén január elsején lépett hatályba a zajrendelet, ez azonban csak az építkezésekkel és a szórakozóhelyek működésével foglalkozik. Ennek értelmében szombaton és vasárnap tilos építkezni Terézvárosban, a vendéglátóhelyek pedig csak este tíz óráig üzemeltethetnek teraszt. Az éjszakákon át szóló riasztókkal szembeni fellépésként az önkormányzat a birtokvédelmi eljárást javasolja. Az eljárást a jegyzőnél kell kezdeményezni, aki megtilthatja a zajos tevékenységet.
Az V. kerület rendelete is csak a természetes tevékenység közben keltett zajjal foglalkozik. Gecső Ágnes, a műszaki osztály vezetője lapunknak elmondta: egy-egy üzlethelyiség riasztójával szemben nem tudnak fellépni, ezek beszereléséhez ugyanis nem kell engedély. – Ha kellene, akkor hatóságként járhatnánk el, ebben az esetben viszont az engedélyezés terhelné túlságosan a hivatalt – tette hozzá. Rámutatott: már magánlakásokba is szerelnek fel riasztót, így az ügyek száma több ezer is lehetne. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a csendrendelet betartatása a rendőrség feladata.
Derce Tamás, Újpest polgármestere a polgári törvénykönyv birtokvédelemre vonatkozó szabályozását tartja a leghatékonyabb védekezési eszköznek, így rendeletet sem alkotott ebben a kérdésben. Példaként a nyári Pepsi Szigetet említette. Akkor ugyanis a szervezők Újpest felé fordították a hangfalakat, így a IV. kerületiek éjszakánként nem tudtak aludni. Bár a III. kerületi önkormányzattól Újpest megkapta a birtokvédelmet, a városrész bírósághoz is fordult az ügyben. Az újpestiek ugyanis éjszakánként nem használhatták rendeltetésszerűen lakásukat: a zajtól nem tudtak aludni, még akkor sem, ha a hangoskodás mértéke nem lépte át a megengedett határértéket. Derce Tamás szerint inkább a lakótelepi házak aljában lévő vendéglátók jelentik a fő problémát. A polgármester elmondta: ilyen esetekben is a birtokvédelmi eljárás a megoldás, és ebben sokat segít, hogy az üzlethelyiségek több mint nyolcvan százaléka az önkormányzat tulajdonában van. A túl hangos zene vagy más magas zaj esetén az önkormányzat megtiltja a további hangoskodást. Ha második alkalommal is előfordul, már bizonyítható a bérlő rosszhiszeműsége, és az önkormányzat azonnali hatállyal szerződést bonthat vele.