A kisgazda család szétválása és aprózódása

Egyetlen év alatt három pártra és több egyesületre, illetve mozgalomra szakadt a Torgyán József elnökletével konszolidálódott, egységesnek tűnő Független Kisgazdapárt (FKGP). Az emlékezetes gödi elnökségi ülés után megkezdődött erózió – amelyet kezdetben a szemben álló felek egyaránt tisztulási folyamatként értékeltek – az úgynevezett reformmozgalommal indult, majd a botrányos májusi ceglédi nagygyűlést követően végleg szakadáshoz vezetett. Az elmúlt egy év kisgazda folyamatait próbáltuk átláthatóvá tenni az alábbi összeállításban.

Kétezer-egy január–február: az FKGP frakcióvezetése „lefejezésének” és Liebmann Katalin budapesti kisgazda elnök leváltásának következtében az érintettek – élükön Lányi Zsolttal és Csúcs Lászlóval – nyíltan szembefordulnak a párt vezetésével és személy szerint Torgyán József elnökkel. Csúcs László frakcióból történt kizárása és a vele szolidáris négy képviselő kilépése, illetve később Torgyán József távozása az agrártárca éléről továbblendítette „a belső ellenzéket, és Bánk Attila frakcióvezető, Boros Imre PHARE-miniszter, Horváth Béla, Pokol Béla és Várhelyi András létrehozta a Reform Polgári Platformot. Céljuk a kisgazdapárt demokratikus megújítása és az FKGP polgári szárnyának erősítése volt.
2001. május 24.: Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter bejelenti a Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségének (FKDSZ) megalakulását, amelynek elnöke Szabó János honvédelmi miniszter, főbb vezetői pedig a minisztereken kívül Tamás Károly, Szentgyörgyvölgyi Péter és Balogh Gyula. Az egyesületként működő FKDSZ legfőbb törekvése az, hogy – amint a jogi helyzet lehetőséget ad rá – új vezetést válasszon az FKGP élére. Amíg ez nem sikerül, addig a kisgazda társadalom további – 2002 utáni – parlamenti képviseletét kívánják biztosítani. Ennek érdekében szoros összefogásra törekednek a Fidesszel, és valószínűnek tartják, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon a legnagyobb kormánypárt jelöltjeiként indulnak majd. A reform polgári platform tagjai nem értenek egyet az új egyesület megalakulásával, mert szerintük a miniszterek és köve-tőik csak a „saját politikai túlélésüket” tartják szem előtt, nem érdekli őket a kisgazdapárt megmaradásának kérdése. 2001. június– július: hosszas egyeztetések folynak a Torgyán Józseffel szemben álló kisgazda csoportok között a reformerek vezetésével létrehozandó új kisgazdapárt érdekében. Előbb úgy tűnik, hogy a Cseh Sándor vezette Kisgazda Szövetséggel fuzionálva alakulhat meg a párt, de a két csoport közös tanácskozása botrányba fullad, Cseh Sándor hívei kivonulnak a gyűlésről. Ezt követően, június 27-én Lányi Zsolt a reformerek elnökjelöltje tárgyal Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével a pártalapításról. A megbeszélés után Lányi bejelenti: közel egy hónappal későbbre, augusztus 20-ára halasztják a Reform Kisgazdapárt bejegyzését. Másnap a reformerek közgyűlésén ezt a döntést mindössze 60–40 százalék arányban fogadták el, Liebmann Katalin és hívei fölösleges időhúzásnak minősítették.
A volt fővárosi FKGP-elnök asszony – miközben Lányi Zsolt külföldön töltötte szabadságát – mindenkit meglepve, titokban bejegyeztette a Reform Kisgazdapártot. Liebmann Katalin a pártalapítást július 24-én jelentette be, és azzal indokolta a sietséget, hogy Torgyán Józsefék meg akarták akadályozni az új párt létrehozását. Korábban az FKGP elnöke egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy „levédette” a kisgazda elnevezést, az illetékes hivatal azonban nem erősítette meg Torgyán állítását.
2001. szeptember 17: Békés megyei kisgazdák megalapítják a Magyar Kisgazda és Polgári Pártot, elnökükké Lányi Zsoltot választják. Az újabb párt születésének előzménye, hogy a Liebmann Katalin által „konspiratív” módon gründolt Reform Kisgazdapártból kimaradt politikusok – többek között a polgári platformos Horváth Béla, Bánk Attila, Várhelyi András és Csúcs László – egyelőre nem látták értelmét az újabb pártalapításnak, Lányi Zsolt viszont úgy vélte: vészesen közeleg 2002 tavasza, ezért mielőbb fel kell építeni azt a politikai keretet, amelyben a Torgyán-ellenes kisgazdák elindulhatnak a választásokon. Erre ösztönözték Lányi Zsoltot a békés megyei kisgazdák, Hanó Miklós országgyűlési képviselő vezetésével, majd szeptember 17-én bejelentették az újabb kisgazdapárt megalakulását.
A 2001. év hátralévő részében több kísérlet történt a kisebb különálló csoportok egyesítésére, de ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel. Az egységtörekvések központi eleme a Kisgazda Szövetség volt, amely tárgyalt a Reform Kisgazdapárttal, az FKDSZ, illetve a Reform Polgári Platform egyes képviselőivel is. A Fidesz– MDF választási szövetség létrejötte előtt szó volt arról is, hogy a kisgazda csoportok választási pártot alakítanának a demokrata fórummal, az MDNP-vel és a KDNP-vel. Mint ismeretes, a két utóbbi párt a később Centrum néven létrehozott tömörüléshez csatlakozott. A Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségének több parlamenti képviselője, Turi-Kovács Béla vezetésével időközben előrehaladott tárgyalásokat folytatott a Fidesszel. Az eszmecserék eredményeként 2001. december 19-én Kisgazda Polgári Egyesület néven választási együttműködési megállapodást kötöttek a legnagyobb kormánypárttal. A szerződés értelmében tizenegy kisgazda képviselő indul az áprilisi választásokon a Fidesz jelöltjeként. Turi-Kovács Béla szerint ez a megállapodás garanciát jelent a vidéki polgárság és az agrártársadalom parlamenti képviseletére 2002 után is. A Kisgazda Polgári Egyesület ugyanakkor nem mondott le arról, hogy az FKGP megújulása után visszatérjen az „anyapárthoz”. Ennek feltétele, hogy a párt élére Torgyán József helyett egy fiatal, dinamikus vezetőt válaszszanak.
A Reform Polgári Platformból december elején kikristályosodott kisgazdamozgalom – Bánk Attila és a volt frakcióvezetés tagjainak irányításával – arra készül, hogy a választásokon indulva a polgári kormány mellett mozgósítsa azokat a kisgazda szavazókat, akik kiábrándultak a torgyáni FKGP-ből, de a Fideszre sem kívánnak voksolni.