A lehetőségek pénze

Gazdaságtörténeti jelentőségű változás lépett életbe tizenkét nyugat-európai államban az eurókészpénz tegnapi bevezetésével. Az átállással a második legnagyobb egységes pénzpiac jött létre a világon, amely jelentős mértékben megszilárdíthatja Európának az utóbbi évtizedekben kissé elolvadt gazdasági pozícióit.

A legkézenfekvőbb lehetőség az árak átláthatóságának növekedése, hiszen a termelők és a fogyasztók közvetlenül össze tudják hasonlítani az egymással versengő termékek árait az egyes tagállamokban. Számszerűsíthető gazdasági előny származik abból is, hogy az egységes valuta alkalmazása révén eltűnnek az átváltásból következő költségek. Az egységes valuta alkalmazásával kiküszöbölhetővé válnak az árfolyam-ingadozásokból következő hatások: nem kellően stabil árfolyam esetén ugyanis lehetetlenné válhat az egyébként vállalható üzlet, az árfolyamkockázat lefedése pedig komoly költségeket jelent. A közös pénz bevezetése növeli a versenyt a tőkepiacokon is, ami a pénzügyi szolgáltatások tarifáinak további mérséklődéséhez vezet.
Nem véletlenül adják egymás kezébe a mikrofont a monetáris uniós tagállamok lelkesedéstől fűtött vezetői, és nem véletlen az sem, hogy az eddig szkeptikusnak mutatkozó britek is egyre inkább hajlanak rá, hogy múzeumba tegyék több száz éves valutájukat. Tony Blair miniszterelnök – nem kis belpolitikai kockázatot is vállalva ezzel – a napokban úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia érdeke is az euró sikere, hiszen az ország kereskedelme és munkahelyeinek nagy része az euróövezettől függ. Egyértelmű tehát, hogy minden, az euróövezeten még kívül álló európai államnak – így Magyarországnak is – jól felfogott érdeke, hogy csatlakozzon a monetáris unióhoz.
A jövőbeni magyar euróövezeti tagság előnyeit egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott jegybanki tanulmány is taglalja, amelyben a következő, igen figyelemreméltó megállapítás szerepel: az euró majdani bevezetésével járó tartós hasznok évente a GDP 0,3–1 százalékával haladják meg a tartós költségekét. Az MNB anyaga a bevezetésből származó előnyök közé sorolja a hazai reálkamatok csökkenését, amely kedvező hatást produkál a gazdasági növekedésre. A reálkamatok csökkenésének hatására a fizikai és a szellemi tőkébe történő beruházások feltehetően növekedni fognak, és ez emeli hosszú távú növekedési rátánkat is. Az euró bevezetésével emellett eltűnnek a saját valuta fenntartásából következő tranzakciós költségek. A jegybank szerint a közös valuta a külkereskedelem bővülésén keresztül szintén emelheti a magyar gazdaság növekedési ütemét. Nem véletlenül mondja el tehát a jegybankelnök és a pénzügyminiszter minden lehetséges fórumon, hogy az ország – feltehetően 2004-ben megvalósuló – európai uniós csatlakozása után a lehető legrövidebb időn belül az euróövezethez is csatlakozni kell.
Szkeptikus vélemények persze most is akadnak: vannak olyan közgazdászok, akik – különböző indíttatásból ugyan – változatlanul azt állítják, hogy a közös pénz bevezetésével Európa a saját halálos ítéletét írta alá. Ennek kissé ellentmond az a tény, hogy az Öböl menti országok Együttműködési Tanácsának hat tagországa megállapodást írt alá arról, hogy 2003-ban vámuniót és – várhatóan 2010-ben – közös pénzt vezet be. Talán nem véletlenül.