A nagy generáció utolsó harca

Franciaország elkezdte a hajrát az idei elnök- és nemzetgyűlési választások előtt. Véget érhet az Elysée-palota politikai társbérlete az egymással csak a polgárok döntése miatt szövetkezni kényszerülők között, de bekövetkezhet az is, hogy még a jelenleginél is bonyolultabb helyzet alakul ki a jövő Franciaországában. Arról nem is szólva, hogy a frank „nyugdíjba vonulásával” búcsút mondott a hazai politikai életnek az egykori államfő, Valéry Giscard d'Estaing – és a „nagy generáció” több tagja is utolsó csatájára készül.
A Nemzetgyűlés tagjainak megválasztásakor Lionel Jospin kormánya az életéért és az egész baloldali blokkért küzd. A jobboldalon adva van ugyanis az újraválasztásra esélyes államfő, Jacques Chirac, aki esetleges győzelme esetén további öt évet tölthet a legfőbb közjogi méltóság bársonyszékében. Ha pedig a választók az államfő mellett a Nemzetgyűlésben is a jobboldal politikusait támogatják, a baloldal teljes elszigeteltségbe kerül. A francia szavazók számára általában az elnökválasztás jelenti az utolsó „közvélemény-kutatást” a nemzetgyűlési választások előtt. Ha tehát Chirac elnöki jogosítványát meghosszabbítják, a választási pszichológia tézisei szerint elképzelhető egy földcsuszamlásszerű jobboldali győzelem. Persze, ha Chirac nagyon fölényes győzelmet aratna, a szavazók – a demokráciát féltve – a baloldal felé húznának, így újabb politikai társbérlet alakulna ki, mindkét irányzat őszinte bánatára.
A baloldalnak további gondot okoz, hogy politikusaik egyre inkább kiöregszenek, és utódaik nem váltották be a szavazók reményeit. Nehéz dolguk van, hiszen Mitterand emlékét kellene elhomályosítaniuk, de jó lenne legalább jospini erényeket felmutatniuk. A jobboldal sokat profitálhat ebből. Bár Chirac már majdnem hetvenéves, az utódok tehetségesek, saját arculattal rendelkeznek. A jobboldal vezető ereje, az RPR inkább a bőség zavarával küzd.
Bár nem számítanak esélyesnek, nem szabad félvállról venni a Nemzeti Frontot (FN) és annak vezetőjét, Jean-Marie Le Pent. Nem lehetetlen, hogy a nemzeti radikalizmust képviselő formáció akár tíz százalék fölötti eredményt érjen el, amivel könynyen beleszólhat a koalíciós tárgyalásokba.
*
Charles Pasqua volt belügyminiszter, aki az RPF elnöke, a napokban a baloldali irányítás alatt álló miniszterelnöki hivatal mesterkedéseinek tulajdonította, hogy a kampány küszöbén állami forrásból származó pénzösszegek megcsapolásának gyanújával bűnvádi eljárás alá vonták két közeli munkatársát. Állítása szerint a „lejáratási manőver” Chirac elnök újraválasztási esélyeinek megtorpedózását célozza.