Nem panaszkodnak, de nem is elégedettek maradéktalanul a baromfiipar szereplői, ha tavalyi eredményeikről kérdezzük őket. Földi Péter, a Baromfi Terméktanács munkatársa lapunknak elmondta: 2001-ben 450 ezer tonna baromfit vásároltak fel a vágóhidak – ez mintegy kilenc százalékkal magasabb a 2000-ben felvásárolt 412,5 ezer tonnánál.
Tavaly szinte minden baromfiból többet vettek a vágóhidak, broilerből például 221,2 ezer tonnát, ami 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Pulykából több mint 15 százalékos volt a növekedés, a tavalyelőtti 105,4 ezer tonna helyett 121,6 ezer tonna végezte vágósoron. Öt százalékkal emelkedett a kacsafelvásárlás is, ötvenezer tonnáról 52,5 ezer tonnára. Csökkenést egyedül a libák felvásárlásánál lehet elkönyvelni – mondta Földi Péter –, ott 51-ről 48,5 ezer tonnára „zsugorodott” a felvásárolt mennyiség. A magasabb felvásárlási adatok magasabb hazai fogyasztást is mutatnak, és bár hivatalos adatok még nincsenek a Baromfi Terméktanács szakemberei szerint tavaly az egy főre eső baromfihús-fogyasztás meghaladta a 30 kilogrammot.
Az árak – legalábbis a külpia-cokon – felemás képet mutatnak, mert a második fél évben az első félévi szint 75 százalékára estek vissza. Részint azért, mert rendeződtek az unión belül a korábbi baromfi-tenyésztési botrányok, és elcsitultak a hatásai (például a dioxin-mérgezésnek), másrészt mert visszaállt a sertéshús iránti kereslet is, és most már nem csökken az unióban a marhahúsfogyasztás sem. Az uniós húsfogyasztás rendeződése mellett rontotta pozícióinkat a piacon megjelenő amerikai, tajvani és brazil fagyasztott áru is – összegezte az okokat Földi Péter –, mert e fagyasztott termékek duplán roszszak nekünk, mert azok az EU-ban további feldolgozásra kerülnek, csökkentve a magyar elősütött, panírozott vagy más módon feldolgozott termékek piaci részesedését. A keleti piacok felé változatlanul nehéz a nyitás, az első tíz hónapban háromezer tonna baromfit, zömmel csirkét szállítottunk a FÁK-országokba. Jó piac lenne a Románia, de magasak a vámtételek – tette hozzá.
Az export háromnegyede az unióba irányul, itt jól működik a négynullás megállapodás, amely évi 10 százalékos exportnövekedést tesz lehetővé. Megkötésekor Magyarország 102, az EU 16 ezer tonna baromfi exportjára lett jogosult. A július elsején második évébe lévő megállapodás azonban az eredeti tételéknél már 20 százalékkal magasabb lesz. Gondot jelent, hogy az uniós kvóta szabad, azaz bármit behozhatnak Magyarországra az ottani exportőrök, a mi kvótánk viszont megosztott, nagy részét az egész csirke teszi ki, amit nehéz értékesíteni – mutatott rá Földi Péter. Egész, fagyasztott csirke azonban mindig készül, és a GATT (világkereskedelmi szervezet, a WTO elődje) egyezségének megfelelően Magyarország csak erre a baromfitermékre adhat exporttámogatást. Az évi mintegy ötezer tonna egész, fagyasztott csirke elhelyezésére a terméktanácsnak már vannak elképzelései, melyek szerint e terméket pályázati alapon kellene az unión kívüli más európai piacokra exportálni – folytatta.
Nem véletlen, hogy az idén óvatosabban bánunk a csirkével – elemezte a szakember –, célunk, hogy az első negyedévben egyetlen tagunk se termeljen többet a tavalyi minőségi támogatási kvóta első negyedévre eső részénél. Ha valaki ezt túllépi, a terméktanács szankcióval él: a „túltermelőnek” 14,5 forintot, azaz a minőségi támogatás mértékét kell befizetnie kilónként. Az elmúlt év pozitív oldalához tartozik a takarmányár-csökkenés, ami egyben negatívum is, mert nem állt arányban a gabonaárak csökkenésével. A forint erősödést is megérezte az ágazat, amely a feldolgozóknak ötmilliárd forintos kiesést jelentett.
Tisztességes eredménnyel és nyereséggel zárta a tavalyi évet a húságazat is – nyilatkozta Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. A sertésszektor az utóbbi évek legjobbját tudhatja maga mögött, és a feldolgozóipar is nyereséges volt, ha kisebb mértékben is, így a termékpálya egészét tekintve elfogadható évet zártunk – mondta a titkár.
A sertéstartóknál képződött nyereség óriási jelentőségű, mert a tenyésztők a versenyképesség megtartása szempontjából elengedhetetlen beruházásokat végre végrehajthatják – emelte ki Zádori.
Az export megközelítette a kétezres csúcsévet, stuktúrája azonban átalakult: mintegy 500 ezer, döntően vágni való sertés hagyta el az országot, miközben kiegyenlített helyzetet eredményezve csökken az uniós, és szinten maradt az ázsiai export. Mindezek jót tettek a hazai húsáraknak, mert nem halmozódott fel itthon a sertés, és így nem következett be árcsökkenés, ami hozzájárult ahhoz, hogy tavaly tavasztól folyamatosan a világpiaci felvásárlási árak felett volt a felvásárlási ár, és hazai volt a legjobban szabályozott termékpálya – emlékeztetett Zádori. Hozzátette: a Vágóállat és Hús Terméktanács a jelentős áremelkedés ellenére enyhe sertéshúsfogyasztást prognosztizál a múlt évre vonatkozóan. Az idei áremelkedésről elmondta, hogy az követi az inflációt.
A húsmarhapiacot értékelve a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára elmondta, március–ápri- list követően a száj- és körömfájásjárvány miatt leállt az élőmarhaexport, amin kilónkénti 30 forintos támogatással segített a terméktanács sikerrel, mert az itthon reked, nagy súlyú jószágok is külföldre kerültek. Idei jóslatokba bocsátkozva Zádori úgy látja, a Vágóállat és Hús Terméktanács higiéniai fejlesztésekhez nyújtott támogatásán túl szükség lesz a WTO engedte exporttámogatásra is is, ami hasított félsertés esetében 3,8 milliárd, élő sertés esetében 800 millió forintot jelent, erről már tárgyalnak az agrártárcával.
A Magyar Húsiparosk Szövetsége (Hússzövetség) tájékoztatója szerint azonban a gazdálkodás feltételeinek szempontjából és az eredményességet tekintve az utóbbi évek legnehezebbje volt a tavalyi. Áprilisig exporttámogatás nélkül működött az ágazat, melynek helyzetén nem lendített a forint erősödése sem, annak következtében minimálisan hatmilliárd forinttól esett el a vertikum. Ahogy áprilisban megoldódott a finanszírozási helyzet, emelkedni kezdtek a felvásárlási árak, egészen odáig, hogy a csúcson 100 forinttal haladták meg az uniós árakat. A költségnövekedést sem bel-, sem külpiacon nem lehetett elismertetni. Az ágazat árbevétele tavalyi becslések szerint várhatóan eléri a 350 milliárd forintot, az árbevétel-arányos nyereség az iparági átlagot tekintve egy százalék alá került.
Tavaly 2000-hez képest 400 ezer sertéssel kevesebbet vágtak a feldolgozók. Ha e mennyiséggel idén képesek lennének növelni vágásszámukat, akkor mintegy tízszázalékos árbevétel-növekedéssel számolhatnának – tartalmazza a tájékoztató.
Molnár Dániel
Elemzők nyilatkoztak a kormány készülő akciótervéről
