időjárás 5°C Andor , András 2022. november 30.
logo

A romák életében most jött el a rendszerváltás

Tar Zsuzsanna
2002.01.15. 00:00

A romák életében most – a Fidesszel kötött megállapodás után – jött el a rendszerváltás – fogalmazott Farkas Flórián, a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vezetője lapunknak adott interjújában. Mint mondta: minderre a Lungo Drom sokéves tapasztalata és felkészültsége a garancia. Az érdekvédelmi szervezet célja, hogy a cigányságon belül kiépüljön az egységes, stabil középosztály, ami mindeddig hiányzott.

Az utóbbi hetekben komoly támadások érték a Fidesz– Lungo Drom választási megállapodás miatt. Elhangzott az is, hogy eladta magát, egyesek bóvli cigánynak nevezték.
– Ezeket a kijelentéseket komolytalannak és méltatlannak tartom, olyanoknak, amelyeket az indulat szült. Egyébként, ha tüzetesebben megnézzük, kik tették ezeket a kijelentéseket, észrevehetjük, hogy olyan véleményhordozók, akik tevékenységük során úgymond folklórpolitizálnak. Szerintem ezek az emberek összekeverik a dolgokat, hiszen az üzleti világból estek át a politikai piacra, pedig ez az a mező, ahol könnyen, akár végérvényesen is megcsúszhatnak. A kettőt nem lehet és nem szabad összeegyeztetni. Lejárt a fű alatti együttműködések ideje a politikában. Csak olyan cigány közéleti személyiségek kerülhetnek be bármilyen köztestületi pozícióba, akik mögött ott lesz a számonkérés, a választói felelősségre vonás lehetősége. Én a cigányság ügye mellett tettem le a voksomat és kötöttem megállapodást. A felesleges kritikákkal nem vagyok hajlandó foglalkozni.
– Milyen távon tudja elképzelni a Fidesszel kötött megállapodást? Tartóssá válhat ez az együttműködés?
– Mivel ez az együttműködés az össznemzet felemelkedését célozza meg – hiszen ha a romák helyzete javul, akkor az ország stabilitása is erősebb lesz –, mindenképpen hosszú távúra terveztük az együttműködésünket. Ez a megállapodás, amelynek révén remélhetőleg végre hazatalált a cigányság, nem arról szól, hogy csupán az országgyűlési és a helyhatósági választások idején legyünk egymás szövetségesei. Arra törekszünk, hogy a romák szociális, gazdasági, kormányzati, politikai és jogi képviseletet kapjanak, amire eddig nem volt példa. Ha van egy olyan politikai erő, mint a Fidesz, amely az egész ország iránt felelősséget érez, úgy a Lungo Dromon keresztül a hazai cigányságnak erkölcsi kötelessége, hogy támogassa ezt a pártot. Csak azt a politikai házasságot szabad vállalni, amelyben a partner minket is vállal. Ha ez így lesz, akkor ezt tisztességgel végig is fogjuk csinálni, annál is inkább, mert így gondoskodhatunk a jövő generációról. Szervezetünk ki akarja építeni a cigányságon belül azt a stabil középosztályt, amely most hiányzik. Azt a több ezer roma fiatalt, akik a felsőoktatásban tanulnak, a jövőben be szeretnénk vonni a közéletbe, hogy minden szinten képviseltetni tudjuk magunkat. Ezeknek a fiataloknak a nemzeten belül meghatározó réteget kell alkotniuk, mert ezen múlik a cigányság jövője. A romák talán három–öt éven belül teljes értékű polgárai lehetnek az országnak, akik nem adókedvezményt kapnak, hanem adót fizetnek.
– A Fidesszel megkötött politikai együttműködés után ellenzéki szervezetek többször megemlítették, hogy önt a kormányváltás előtt amnesztiában részesítette Göncz Árpád akkori köztársasági elnök. Mi volt az ügy háttere?
– Az eljárási kegyelem, amiben részesültem, a számviteli fegyelem megsértésére vonatkozott. Az ügyet a rendőrség bíróság elé akarta vinni, de több éven át – egészen a választásokig – húzták. Ekkor fordultam levélben a köztársasági elnökhöz, kértem: vizsgálja ki a dolgot. Miután ez megtörtént, kérésem teljesült: megkaptam az eljárási kegyelmet. Szerintem Göncz Árpád döntése nyilvánvalóvá tette, hogy ez az egész egy ízléstelen politikai támadás volt.
– Többen azzal vádolják, hogy a Lungo Dromnak nincs valós támogatottsága, és hogy vezetőként nem tudja összefogni a cigányságot.
– Akiket nem lehet összefogni, azokat nem is fogjuk és nem is akarjuk. A cigányság heterogén. A romák gondolkodhatnak másképpen, mint az szerintünk – vagy mások szerint – jó lenne. Aki pedig azt mondja, hogy a Lungo Dromnak nincs valós háttere, az téved. Most már „cigányéknál is választanak”. Amióta a nemzetiségi törvény létrejött és a helyhatósági választásokon titkosan lehet szavazni, azóta azok a személyek, akik azt állítják, hogy a Lungo Dromnak nincs igazi támogatottsága, legfeljebb a Rózsadombon tudnak szószólói mandátumot szerezni. A Lungo Drom jól szervezett és komoly politikai bázissal bír: ez egyedülálló az európai cigánypolitikában is. Az eredmények a szervezet 11 éves munkájának köszönhetőek. Elsősorban annak, hogy állami támogatásunkat – bár ebben az évben nem kaptunk állami segítséget – tömegbázisunk kiépítésére használtuk fel, szemben azokkal, akik az állami pénzekből saját, egyszemélyes mítoszukat próbálták megteremteni. Az említettek közé éppen azok tartoznak, akik a megélhetési politizálásról beszélnek, és többek között a Soros Alapítvány támogatja őket. Biztos vagyok abban, hogy ha a cigánypolitika előbb magára talál, akkor most nem itt tartanánk. Szerintem mind hazai, mind nemzetközi szinten többen is érdekeltek voltak abban, hogy Magyarországon ne jelenjen meg a vidék cigánypolitikája és az önálló önkormányzati igazgatási struktúra. Az én személyem mindig is politikai fenyegetést jelentett ezeknek az erőknek.
– Milyen esélyeket lát arra, hogy a Cigány Integrációs Hivatal megvalósul? Sokan kétségbevonják ennek lehetőségét és vitatják az esetleges hasznát is.
– A Fidesz–Lungo Drom megállapodásnak sem lett volna értelme, ha nem gondoltuk volna komolyan a Cigány Integrációs Hivatal beindítását. Már korábban is javasoltam egy ilyen jellegű szervezet létrehozását, mert szerintem a kisebbségi és a romaügy mindenképpen szétválasztandó. Akkoriban sok támadás ért ezért a kijelentésemért, azonban a politika ma engem igazol, hiszen többen rájöttek, hogy már rég meg kellett volna tenni ezt a lépést. Az integrációs hivatal létjogosultsága vitathatatlan, hiszen a kormányzati struktúrában a cigányügyet nem lehet együtt kezelni más kisebbségi üggyel. Ha ez a kettő külön lesz választva, akkor a cigányság végre saját maga tudja majd formálni sorsát. A hivatal a hazai romák problémáinak egészét felölelheti, a gondokon fokozatosan, lehetőségeinkhez mérten megpróbálhatunk segíteni. Az elért eredményekről, a várható további lépésekről, tervekről a miniszterelnökkel évente legalább egyszer tanácskozni szándékozunk, hogy értékeljük a hivatal munkáját. Mindez azt jelenti, hogy a hivatal felügyelete magas szintű lesz.
– Az Országos Cigány Önkormányzat nevében az elmúlt időszakban több szaktárca vezetőjével írt alá együttműködési megállapodást. Melyiket tartja a legfontosabbnak? Milyen várható haszna lesz ezeknek a szerződéseknek?
– Megállapodásaink közül a legfontosabbnak a területfejlesztéssel és az egészségüggyel kapcsolatos szerződéseket tartom, de idetartozik a Gazdasági Minisztériummal és a Belügyminisztériummal kötött megállapodás is, hiszen köztudott, hogy a rendőrség és a cigányság viszonyán tovább kell javítani. Ezeknek az együttműködéseknek mostanság lesznek valóban érezhető eredményei. A Lungo Drom kidolgozott egy úgynevezett forráskoordinációs programot, amely még most, rövid távon segít a cigányság szociális, lakásügyi, foglalkoztatási helyzetén. A tervezetet a napokban adja át a Lungo Drom a kormányzatnak. Ezek az eredmények apró lépéseknek tűnhetnek, de – úgy vélem – segítségükkel közelebb kerülhetnek egymáshoz maguk a romák is, de a cigányság és a kormányzati szervek vezetői is. Örvendetesnek tartom, hogy valamennyi tárca vezetője felismerte: a hazai cigányság ügye nem pusztán cigánykérdés, hanem össztársadalmi, belpolitikai és – most már – külpolitikai kérdés is, amelyért a kormányzatnak felelősséget kell vállalnia. Olyan megállapodásokat kell előkészíteni és olyan politikai célokat kell meghatározni, amelyek elérhetőek, kivitelezhetőek, és az ország szempontjából is fontosak.
– Ön szerint milyen mértékben valósult meg a középtávú roma cselekvési program? Ennek fényében hogy látja: itt az ideje a hosszú távú romastratégia megvalósításának?
– Mind a középtávú, mind a hosszú távú cselekvési program elkerülhetetlen. A középtávú programból sok minden megvalósult, de ez nem elég ahhoz, hogy azonnal érezhető hatást váltsunk ki a többségi és a cigány társadalmon belül. Politikai ostobaság lett volna azt hinni, hogy a közáptávú program képes lesz rövid távon megváltoztatni a magyarországi cigányság helyzetét. A hosszú távú programnak akkor van igazán értelme – hazai és nemzetközi szinten egyaránt –, ha azok, akikről szól, valóban érzik a középtávú program eredményeit is. Az az egy viszont biztos, hogy a párbeszéd nem a középtávú program miatt indult meg, hanem a kormányzat és az Országos Cigány Önkormányzat a cigányügy javításában elkötelezett szándéka miatt. A kérdés most már csak az, hogy ezeket az akcióprogramokat – amelyeket minden minisztériummal megkötöttünk – az OCÖ tudja-e majd politikailag is úgy képviselni a soron következő választásokon, hogy saját tagjai közül jelölhesse ki azokat az embereket, akik ezért a kormányzaton belül felelnek.
– Mit tehet a kormány, a cigányság és ezen belül az OCÖ azért, hogy javuljanak az Európai Unió Magyarország kisebbségi politikájával kapcsolatos kritikái? Egyáltalán, mennyire tartja ezeket megalapozottnak?
– Szerintem hazánk kisebbségi politikája és ezáltal az EU erről alkotott véleménye is sokat javult az utóbbi években, hiszen sokkal pozitívabb volt a tavalyi jelentés, mint máskor bármikor. Nem szabad türelmetlennek lennie sem az EU-nak, sem a magyarországi cigányságnak, viszont az biztos, hogy sok mindent kell még tenni a jó hírnévért. Egy több évtizedes, kezeletlen problémát nem lehet egy ciklus alatt megoldani. A magyar cigányságnak érdeke az EU-integráció, ezért mindent megteszünk ennek megtörténtéért. Azt viszont észben kell tartani: nem szabad úgy csatlakozni az EU-hoz, hogy közben a romák elmaradnak a többségi társadalom tagjaitól. Legalább meg kell kezdeni a kiegyenlítését ezeknek az évtizedek alatt kialakult egyenlőtlenségeknek, néhány éven belül el kell érni a tökéletes élethelyzetet, amire jelenleg a Fidesz és a Lungo Drom törekszik. Szerintem a romák életében most – a Fidesszel megkötött megállapodás után – jött el a rendszerváltás. A Lungo Dromon keresztül a cigányság most fogja megérezni politikailag is a változást, amelynek eredménye remélhetőleg pár év múlva kézzelfogható lesz. Minderre szervezetünk tapasztalata, szervezettsége és felkészültsége a garancia. A magyar kormánynak és a felelős európai politikának egyaránt érdeke, hogy legyen valahol egy európai modell, amely exportra is alkalmas. Fontos tehát, hogy a nemzetközi szervezetek felismerjék: érdemes a cigányság ügyébe itt befektetniük, hiszen ez az ország áll a legközelebb a megoldáshoz.
– Az elmúlt időszakban Magyarországnak is komoly problémát jelentett a roma migrációs hullám. Néhány hónapja mintha lecsillapult volna a kivándorlás. Minek tulajdonítja ezt? Volt ebben szerepe az OCÖ-nek?
– Az Országos Cigány Önkormányzat volt az a szervezet, amely meghatározó szerepet játszott a társadalmi robbanással fenyegető folyamat megállításában, hiszen közbenjárásunkkal megbukott az az össznemzet ellen indított, az országot lejáratni kívánó akció, amelyet különböző politikai erők és hazai cigány közéleti személyiségek indítottak. Többek között az OCÖ határozott fellépésének köszönhetően a magyarországi cigányság végre belátta, hogy itthon kell megoldani azokat a problémákat, amelyek nap mint nap körbeveszik őket. A gyökereinket nem téphetjük ki egyik napról a másikra.
– A beregi árvízi újjáépítéskor több éles etnikai konfliktushelyzet is kialakult. Az Országos Cigány Önkormányzatnak mik voltak a tapasztalatai az okokról?
– Szerintem az újjáépítéseknél nem voltak valódiak a nézeteltérések. Politikai indíttatású, mesterségesen gerjesztett, időzített, apró akciókról volt szó, amelyek nem tudták kifejteni várt hatásukat, mert hatástalanították azokat. Az OCÖ folyamatosan figyelemmel kísérte a beregi helyzetet, jómagam töbször is kinn jártam az építkezéseknél. Szerintem a beregi cigányság az újjáépítéseken öszszességében nem szenvedett hátrányt, hiszen több ezren – többek között Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének segítségével, közbenjárásával – munkához, álláshoz jutottak.
***

FARKAS FLÓRIÁN 1957-ben született. Nős, három gyermek édesapja. Általános iskolái elvégzése után 1985-ig építőipari munkás. 1983-tól vett részt a roma közéletben a szolnoki városi tanács szociálpolitikai osztályának munkatársaként, majd 1987-ben tagja lett a Szolnok megyei cigány koordinációs bizottságnak, valamint az Országos Cigány Tanácsnak, ahol titkári feladatokat látott el. 1989-ben alapító tagja és főtitkára volt a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének. 1991-ben alapító tagja volt a Lungo Drom országos cigány érdekvédelmi szövetségnek, amelynek először főtitkára volt, majd 1992-től elnöke. 1995-től az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.