Nyolcszáz nagy, üveglemezre készült képet sikerült Magyarországra hoznia ifj. Balogh Ernőnek a nagyapja életművéből. A hírneves romániai magyar geológus, egyetemi tanár, dr. Balogh Ernő által készített másfél ezernyi felvétel jó része elkallódott ugyan, de ez a nyolcszáz fotó Erdély legjellemzőbb vidékeit, Máramaros, a Bánság, a Partium településeit, műemlékeit, tájait, lakóit hozza közel a ma emberéhez. A rendkívül gazdag anyagot a magyarországi és erdélyi természetföldrajz megszállott kutatója, gyűjtője, Magyari Gábor professzor fedezte fel, s ő válogatta, rendezte kiállítássá a gyűjtemény tulajdonosával együtt. Így nyílhatott meg január 18-án a Néprajzi Múzeumban e számunkra ismeretlen fotográfiákból az Erdélyi tájakon című tárlat, hogy méltóképpen emlékezzünk a felvételek készítőire születésének százhuszadik évfordulóján.
Balogh Ernő Bihar megyében, a Köröskisjenőhöz tartozó Erdőhegyen született 1882-ben. A Kárpát-medencében földrajztudománnyal foglalkozó természettudósok, barlangkutatók jól ismerik életművét, európai és tengerentúli egyetemeken oktatók ma is használják könyveit. 1907 és 1914 között tanársegéd volt a kolozsvári egyetem ásványföldtani intézetében, 1920-tól két évtizeden át természettárgyakat és földrajzot tanított a gyergyószentmiklósi gimnáziumban és a kolozsvári római katolikus leánygimnáziumban. A tanítás mellett az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) elnöke lett, természettudományi szakosztályi titkárként részt vett az Erdélyi Múzeumi Egyesület munkájában. S mindemellett főszerkesztőként irányította az EKE Erdély című honismereti folyóiratát.
Az oktatás és a természetszeretet végigkísérte egész életét. Az 1940-es és 50-es években a kolozsvári tudományegyetem földtani tanszékének tanszékvezető tanára, rövid ideig az egyetem dékánja volt. A Bolyai Tudományegyetem átszervezése után nyugdíjba vonulásáig (1959) tanszéki oktatóként dolgozott. 1969-ben halt meg. Tudományos közlemények, több száz ismeretterjesztő cikk, sőt szépirodalmi művek is őrzik nevét. Dr. Kriston Vizi József kiállításigazgatótól megtudtuk, hogy két évvel ezelőtt Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban már a közönség elé került egy szerényebb válogatás a Balogh-gyűjteményből. Ezúttal sokkal bőségesebb anyag, kétszáz kép várja a látogatókat. Balogh Ernő fotográfiái a magyarok, románok, szászok, zsidók lakta, egységes Erdélyt mutatják természet- és tájrajzilag, az ottani emberekkel együtt, akik társai a környezetnek, amelyben élni akarnak. Szerepel ezen a kiállításon a neves tudós néhány személyes tárgya is, köztük az EKE elnökeként használt pecsétje s az 1929-ben írt Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára című mű, amelyben a kedvelt népi motívumnak, a tulipánnak is szentel egy fejezetet.
Legkedvesebb időtöltése az országjárás lehetett. Városról városra ment, meglátogatta a tanítványait, s közben fényképezett. Remek fotós volt. Képei hihetetlenül részletgazdagok, olyannyira, hogy a tökéletesen megkomponált fotográfia egy-egy részletét önálló képpé is lehetne nagyítani. Az EKE tagtoborzó útjai során a tágabb értelemben vett Erdély szinte minden településére elment, bemutatta nagyméretű, gyakran kézzel színezett diapozitívjait. A képekkel nemcsak előadásait illusztrálta, hanem juttatott belőlük szemléltetőeszköznek Erdély jelentősebb magyar iskoláiba.
A „bujkálós” tudományos területen a barlangkutatásban Közép-Európa legjelentősebb egyéniségeként számon tartott geológus-tanár egyedülálló technikával fényképezett. Rajta kívül nem volt olyan fotográfus, aki a kisfilm korában a közel harmincszor nagyobb méretű, nehéz, üveglemezes kamerával dolgozott volna még a több ezer méter magas hegycsúcsokon és sziklafalakon is. E képek külön értéke, hogy eredeti állapotukban örökítették meg a számos esetben már eltűnt vagy igencsak átalakult erdélyi tájakat, például a legnagyobb erdélyi mesterséges tavak – Kolibica, Meleg-Szamos, Riul Mare, Aranyosbánya – helyét. A felújításra, megőrzésre érdemes épületegyütteseket szintén a gyűjtemény 1928 és 1943 között készült képei alapján lehet restaurálni – ez szerepel egyébként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal programjában is.
Trump-Putyin találkozó: megindult a visszaszámlálás
