Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint a kérdésre, hogy miként jutott oda Ukrajna, hogy a háború alatt gazdaságilag ennyire meggyengült, így válaszolt: „Nemcsak arról van szó, hogy ki tartja el Ukrajnát, hanem fel kell tenni a kérdést: egy háborút meddig érdemes folytatni? Ha egy háború zajlik, és az idő előrehaladtával elhúzódik, miközben a kitűzött célok egyre távolabb kerülnek, akkor erről érdemes beszélni.”
Somkuti szerint a történelem is azt mutatja, hogy a katonai küzdelmet csak addig érdemes folytatni, amíg a cél elérhető közelségben van.
A szakértő úgy véli, Ukrajnában is el kell gondolkodni azon, hol van az a pont, amikor a harc már többet árt az államnak, mint amennyit használ.
Utólag már egyértelműen kijelenthető, hogy Zelenszkijnek el kellett volna fogadnia az első ajánlatot, amit 2022 márciusában Isztambulban kapott, mert az a pusztítás, ami Ukrajnát érte, nagyon hosszú távon lesz csak helyrehozható
– hangsúlyozta.
A háború gazdasági és demográfiai következményeiről szólva Somkuti kitért a több százezer halottra, a súlyos sebesültekre, az elmenekült, valószínűleg soha vissza nem térő emberekre, valamint a lerombolt iparra, erőművekre és vasútvonalakra.
Az ukrán kényszersorozásról szólva elmondta: „Egy utcai kényszersorozás alkalmával tömeges lakossági ellenállás indult meg a sorozást végző katonai alkalmazottak ellen, aminek felvételein is látszik, hogy az ukrán lakosság ellenállása fokozódik a háború folytatásával szemben. Egy felmérés is bizonyítja, hogy az ukrán lakosság többsége, akár területi veszteségek árán is, befejezné a háborút.”
Somkuti Bálint szerint az ország kiürülése súlyosan nehezíti a hosszú távú talpra állást. Több millió ember szétszóródott Európában, hazatérésük kétséges, és egy olyan rendezés valószínű, amely inkább az orosz érdekeknek kedvez.
Orosz–ukrán háború
