Címvásár kedvező áron

Az országgyűlési választásokon elinduló bármely jelölt a piaci árnál lényegesen kevesebbért vásárolhat címadatokat, a lista megsemmisítése kötelező a választások után. Ezt viszont senki sem ellenőrzi. A törvényalkotó bízik a jogkövető magatartásban. Eddig sem a Belügyminisztérium, sem az adatvédelmi ombudsman nem találkozott visszaéléssel.

A parlamenti választások előtti tizenkilencedik naptól kezdődően a pártok és a képviselőjelöltek térítés ellenében megvásárolhatják a választói névjegyzéket – válaszolta lapunk kérdésére Rytkó Emília, a Belügyminisztérium Központi Hivatalának helyettes vezetője. Ez a határidő az idei választások esetében március 19. lesz, mivel a köztársasági elnök április 7-re írta ki a választások első fordulóját. Rytkó Emília elmondta: a BM-névjegyzék szolgáltatása nem ingyenes, a ’98-as választásokon nettó 2,5 forintért vásárolhattak meg egy nevet és az ahhoz tartozó címadatokat a névjegyzékből. Ez kedvezményes árnak számít, mivel az ilyen jellegű szolgáltatás piaci ára ennél az összegnél jóval magasabb. Az idei árakról még nem született meg a BM-rendelet, Rytkó Emília úgy véli: elképzelhető, hogy drágul majd a szolgáltatás. A nyolc és félmillió választásra jogosult állampolgár adatainak megvásárlása a korábbi áron húszmillió forint feletti összegbe kerülne. Rytkó Emília rámutatott: még nem volt példa arra, hogy egy párt a teljes országos névjegyzéket megvásárolja, ennek oka valószínűleg az, hogy az összeg túl magas. Tájékoztatása szerint leggyakrabban egyéni körzetben induló jelöltek fordulnak a BM adatnyilvántartó hivatalához. Legtöbbször azért, hogy választóiknak küldött leveleiket megcímezhessék. De ennek költsége is magas, hiszen egy-egy körzetben átlagosan hatvanezer választásra jogosult állampolgár is lakhat.
Az így megvásárolt névjegyzéket a választási törvény értelmében a pártoknak és a jelölteknek a választások után meg kell semmisíteniük – jelentette ki Rytkó Emília. A törvény arról is rendelkezik, hogy a jelöltek kizárólag választási célokra használhatják az állampolgárok adatait. Olyan esettel, hogy egy-egy jelölt vagy párt megsértette volna a törvényt, még nem találkozott a Belügyminisztérium Központi Hivatala – hangsúlyozta Rytkó Emília.
Péterfalvy Attila adatvédelmi szempontból kielégítőnek tartja a jelenlegi szabályozást. Az adatvédelmi ombudsman nem látja szükségét a jogszabály szigorításának, már csak azért sem, mert nem tud arról, hogy törvénysértés történt volna.
– Amennyiben valamely esetben felmerül a gyanú, hogy jogosulatlan adatkezelés történt, azaz nem végezték el az egyébként kötelező adattörlést, és erről beadvány érkezik a hivatalhoz, azt természetesen kivizsgáljuk – tette hozzá az országgyűlési biztos.
A Fidesznél az esetlegesen megvásárolt névjegyzéket (hasonlóan az ajánlócédulákhoz) jegyzőkönyvezető jelenlétében megsemmisítik – mondta el lapunk kérdésére Kovács Attila, a párt önkormányzati osztályának vezetője. Az elmúlt választásokon egyébként a Fidesz központilag nem vásárolt ilyen névjegyzéket. Kovács úgy véli: elképzelhető, hogy azokat a kampányleveleket, amelyek rossz címre érkeznek, egy korábbi választás idején vásárolt névjegyzék felhasználásával küldték el.
Lapzártánkig sem az SZDSZ, sem az MSZP képviselői nem válaszoltak megkeresésünkre.
*
Ma tartja második ülését a múlt hónapban újjáválasztott Országos Választási Bizottság. Az első ülésen a testület határozott az elnök személyéről, aki Ficzere Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászprofesszora lett. A holnapi ülésen várhatóan döntenek a testület elnökhelyetteséről, aki értesüléseink szerint Maczonkai Mihály lesz. A másik napirendi pont az Országos Rádió és Televízió Testület és az OVB közöttti megállapodástervezet megvitatása. Az ORTT már kezdeményezte, hogy a kampány időszakára az elektronikus média számára határozzanak meg olyan elveket, amelyekkel biztosítani lehet a kiegyensúlyozott tájékoztatást.