Egyelőre nem irtják ki a Rác fürdő környezetét

A városvezetés egyelőre letett arról az elképzeléséről, hogy már idén elkezdődjön a Rác fürdő több milliárd forintos fejlesztési beruházásának megvalósítása. Jelenleg több szakhatósági engedély is hiányzik a majd négyezer négyzetméteres zöld terület kiirtásával járó szálloda- és mélygarázsépítéshez.

2002. 01. 16. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lapunk úgy tudja, hogy a városvezető MSZP és SZDSZ nem tudott megállapodni egymással, és ezért egyelőre csúszik a nagy múltú fürdő átépítése. A korábbi tervek szerint egy befektető – aki külön megállapodást kötött a Budapest Hévizei és Gyógyfürdő Rt.-vel is – 40-45 szobás szállodát kíván létesíteni a fürdő mellett, vállalva a fürdő épületének felújítását. A befektető kilátásba helyezett egy felszín alatti mélygarázs létesítését is. A beruházásokhoz azonban elengedhetetlen lenne a Hegyalja út és a fürdő közti meredek rézsű zöld terület kiirtása mintegy 3700 négyzetméter területen.
A Városháza környezetvédelmi ügyosztályán úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a Rác fürdő fejlesztése évek óta napirenden van, az utóbbi időben konkrét beruházási tervek is születtek az egyik befektető részéről. Papp Katalin, az ügyosztály munkatársa közölte: az I. kerületi önkormányzat már megtette a szükséges övezetátsorolást, mint ahogy 1998-ban a Fővárosi Közgyűlés is úgy hagyta jóvá a fővárosi szabályozási keretterv módosítását, amelyben egy építési övezetet jelöltek ki a Rác fürdő térségében.
Az elhalasztott beruházási tervek alapján a 40-45 szobás szálloda és a többi bővítmény mintegy 3700 négyzetméter zöld területet venne igénybe a Tabán domboldalán, ám az épület tetejét visszaparkosítaná a befektető – tette hozzá Papp Katalin.
Megjegyezte: a vállalkozás külön ígéretet tett egy újabb siklóépítési program megvalósítására is a Gellért-hegy oldalán, ám ezt az ügyosztály csak akkor tartaná támogathatónak, ha forgalomcsökkentő hatása lenne. Elmondása szerint a munkálatok megkezdését nemcsak a kabinet döntése hátráltatja, hanem a Duna– Ipoly Nemzeti Park mint elsőfokú hatóság beleegyezése is hiányzik a beruházáshoz, valamint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság sem adott hozzájárulást. Papp Katalin nem tagadta, hogy aggályok merültek föl a fejlesztésnél, mivel a Tabán egy fővárosi kezelésű, kiemelt közparknak minősül, amelynek megbolygatása nem feltétlenül célszerű. Jelezte ugyanakkor, hogy mind a főváros, mind pedig az I. kerület figyelembe vette a hely adottságait, s kizárólag egy visszafogott beruházás megvalósítását támogatnák.
Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke csak üdvözölni tudja a fejlesztés megvalósulásának elhalasztását. A politikus szerint azonban végleges döntést kellene hozni, amelyben ki kell mondani, hogy a meglévő néhány közparkot nemhogy beépíteni nem szabad, hanem inkább bővíteni kellene. Illés Zoltán nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy a fővárosi szabályozási keretterv módosítása miatt aláírásgyűjtést kezdeményez Budapest zöld területeinek megóvása és bővítése céljából. – A hévízforrások veszélyeztetése és főképp az egyik utolsó nagy kiterjedésű közpark megcsonkítása teljes mértékben a lakosság érdekei ellen szólna – hangsúlyozta Illés Zolátn.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.