Egyre több a betöltetlen álláshely

Évek óta csökken Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma, s közben folyamatosan emelkedett a bejelentett álláshelyeké. Tavalyra ez utóbbi meghaladta a 80 ezret, de a szakemberek szerint ez csak töredéke a ténylegesen betöltetlen munkahelyeknek. A munkaadók ugyanis ritkán jelentik be az „üresedést”.

Magyarországon a statisztikai adatok szerint 1990 és 1999 között a népesség száma
összesen 283 ezerrel fogyott, miközben a munkavállalási korúaké 160 ezerrel gyarapodott. Ugyanakkor a piaci viszonyok következményeként a foglalkoztatottak száma 1,285 millió fővel csökkent ebben az időszakban. A foglalkoztatottak aránya egyébként 1997-ben érte el mélypontját: a teljes népességhez képest a 36,6 százalékot. Ez az arány 1990-ben 47, 1999-ben pedig 37,6 százalékot tett ki.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderül, hogy a kilencvenes évek elején a népességből még majdnem minden második ember gazdaságilag aktív volt, ami – munkanélküliség nem lévén – azt is jelentette, hogy a lakosság mintegy fele keresőtevékenységet folytatott. A hazai aktivitási mutató különösen az évtized első felében, 1994–95 fordulójáig esett jelentősen. Ez azzal magyarázható, hogy 1993 után a munkanélküliség ugyan zsugorodni kezdett, de közben nem állt meg a foglalkoztatottak számának a fogyása. Az aktivitási ráta Magyarországon 1997-ig folyamatosan csökkent, majd 1998-ban és 1999-ben lassú emelkedés következett be.
A munkavállalási koron felülieknek az évtized elején még közel félmilliónyira rúgó keresőjéből az évtized végén már csak mintegy 70 ezren álltak munkában. Az idősek kiszorulása a munkaerőpiacról a munkanélküliség felfutásának az időszakára összpontosult, de mind a mai napig nem állt meg.

Munkanélküliség: kedvező fordulat
Az elmúlt néhány évben lényegesen csökkent a munkanélküliség Magyarországon. Míg 1996 végén a nyilvántartott munkanélküliek száma több mint 470 ezer fő volt, és még 1997-ben is több mint 460 ezer, addig 1998-ban és 1999-ben már csak alig több mint 400 ezer. Ez közel 15 százalékos csökkenést jelent. A regisztrált munkanélküliek számának további csökkenését mutatja a KSH-adatok szerint, hogy számuk 2000 végére 372 ezer főre csökkent. Igaz, ebben a foglalkoztatási törvény módosításának is szerepe volt.
2001-ben folytatódott a foglalkoztatottsági helyzet javulása. Az alkalmazásban állók létszáma 2001 első öt hónapjában közel 1 százalékkal emelkedett, mely növekedés főként a versenyszférában jelentkezett. A munkanélküliségi ráta 6 százalék alá csökkent, ami lényegesen jobb, mint az EU-tagállamok átlaga, ahol mintegy 7,5 százalékos a regisztrált munkanélküliek aránya. A munkanélküliek számának csökkenése a foglalkoztatottak számának növekedésével párhuzamosan következett be. Ez figyelemre méltó, mivel az elmúlt évtized során, 1998-ig a munkanélküliségi ráta csökkenő üteméhez ugyancsak csökkenő ütemű foglalkoztatási ráta párosult.

Teljes foglalkoztatottság Budapesten
Az országos munkanélküliségi arány mögött igen jelentős területi különbségek húzódnak meg. Míg Budapesten gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot sikerült elérni, addig néhány megyében továbbra is kritikus a helyzet. Ha a regisztrált munkanélküliek számát tekintjük (az így kapott munkanélküliségi ráta eltér a KSH nemzetközi összeghasonlításra is alkalmas mutatójától!), akkor 2002 szeptemberében például Budapesten 2,5 százalék, Győr-Moson-Sopronban 4,0, Vas megyében 4,8, Fejérben 6,3, ugyanakkor Nógrádban 13,3, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 16,6, Hajdú-Biharban 12,6, Békésben 10,5 százalék a regisztrált munkanélküliek aránya. Míg tehát néhány megyében jelentős igény lenne újabb munkahelyekre, néhány régió ma már kifejezetten munkaerőhiánnyal küzd, elsősorban a jól képzett munkaerőt illetően.

Fél százezer külföldi a munkaerőpiacon
1996-ban 20 296 egyénileg kiadott munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi vállalt munkát Magyarországon. 2001-ben ez a szám elérte a 47 692-t.
Az emelkedő tendencia elsősorban a gazdasági növekedés kísérő jelenségeként értékelhető. A KSH vonatkozó adatai alapján megállapítható, hogy a munkaerőigény jelentős hányada a dinamikusan fejlődő térségekben koncentrálódik. A külföldi munkavállalók többsége (több mint 50 százaléka) a fővárosban jelentkezik, illetve Pest megyében (15 százalék körül). A keleti megyékben legálisan munkát vállaló külföldiek megoszlása az összes, Magyarországon munkát vállaló külföldi arányában 1996–2001 között a következőképpen alakult: Békés megyében a vizsgált időszak egyetlen évében sem haladta meg az 1,5 százalékot. Csongrád megyében ugyanez a szám 3–6 százalékos értéket mutat, Hajdú-Bihar megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt 2 százalék körüli az érték.
Az évenként kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma alapján az összes legális külföldi munkavállaló közel 50 százaléka Romániából érkezik. A második helyen a volt Szovjetunió utódállamai említhetők, az onnan érkezők a vizsgált időszakban a Magyarországon kiadott munkavállalási engedélyek 10-15 százalékát kapták meg. A Szlovákiából érkező munkavállalók aránya 3–9 százalék.
Szakértők szerint nyilvánvaló, hogy a legális munkavállalás lehetőségével várhatóan elsősorban jól képzett magyar anyanyelvű, vagy magyarul is jól beszélő külföldiek fognak élni, olyan területeken és szektorokban vállalva munkát, amelyeket nem a munkaerő-felesleg, hanem egyre inkább a munkaerőhiány jellemez.
Magyarország, mint minden ország, különböző eszközöket használ munkaerőpiacának védelme és a munkavállalók foglalkoztatásának biztonsága érdekében. Hazánkban a nem magyar állampolgár – jogszabályban meghatározott kivétellel – csak engedély alapján végezhet munkát. Ennek során általában minden betöltendő munkakörnél vizsgálják, hogy rendelkezésre áll-e a jogszabályokban meghatározott, illetve a foglalkoztató által megjelölt feltételekkel rendelkező hazai munkaerő.
Az Európai Unió tagállamaiban megvalósult a személyek szabad áramlásának gyakorlata, ugyanakkor harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatása csak kivételesen, elsősorban kétoldalú államközi megállapodások alapján engedélyezhető.
A munkaerőpiac védelme érdekében a munkavállalók foglalkoztatásának kölcsönös cseréjére irányuló nemzetközi szerződésekben kvótákat határoznak meg, és ezen túlmenően meghatározzák az adott évben foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók legmagasabb számát is. A területi tagozódás szempontjai mellett esetlegesen egyes nemzetgazdsági ágak vagy foglalkozások kizárhatóak vagy szigorúbb kvótákkal szerepelhetnek harmadik országból érkezett munkavállaló számára.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi törvény felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – rendeletben meghatározza a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokat illetően a foglalkoztatható külföldiek maximális létszámát, továbbá megnevezze azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható.
A ténylegesen üres álláshelyek száma Magyarországon jóval nagyobb, mint amennyit bejelentenek a munkaügyi központokhoz. Mivel ez azt jelenti, hogy a magyar munkaerőpiac „felszívóképessége” nagyobb a hivatalos statisztikai adatokban megjelenőnél.
A 2001. év egy átlagos hónapjában 81 320 volt az üres álláshelyek száma. A kormány döntése értelmében legálisan nem vállalhat ennél több külföldi egy időben munkát jövőre Magyarországon.

Tiltakozó erdélyiek. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete tiltakozik amiatt, hogy „egyes magyarországi politikai pártok és személyiségek, újságok és televíziós csatornák összehangolt lejáratási kampányt indítottak a kedvezménytörvény ellen”. A közlemény szerint a kampányt támogatók tömeghisztériát akarnak kelteni, hogy szembeállítsák az anyaországi magyarokat a határokon túliakkal. Az állásfoglalást megelőzően Kovászna megyében 23 közéleti személyiség nyílt levélben fejezte ki elégedetlenségét a kedvezménytörvénnyel szemben kifejtett kampány miatt. (P. I.)