Életveszélyes a feltáratlan budavári barlangrendszer

Több helyen is életveszélyessé váltak a budai Vár egyes részei az alatta húzódó, egyelőre még feltáratlan barlangrendszer miatt. Az Európában egyedülálló föld alatti képződményt, a felszín alatti vízforrásokat gyakran hagyták figyelmen kívül az utóbbi évszázad várbeli építkezései során, így mára több ház megsüllyedt, lyukak és mélyedések keletkeztek az I. kerület bizonyos területein.

Katasztrofális állapotba került a Vár alatt található barlang több szakasza. A rendszer feltérképezésére és biztonságossá tételére milliárdokra lenne szükség. Ehhez a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb állami, fővárosi és kerületi támogatásra lenne szükség. Információink szerint 1992 óta mindössze 368 millió forintot költött a barlangrendszer rendbetételére az állam, a fővárosi önkormányzat csupán 94 millió forintot adott, míg a várkerület 160 millió forintot áldozott erre a célra. Lapunk úgy tudja, hogy Nagy Gábor Tamás, a kerület fideszes polgármestere és országgyűlési képviselője tárgyalásokat kezdeményezett több tárcával, így a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával a barlangrendszer feltárása és helyrehozatala céljából. A fővárosi önkormányzatnál pedig Bánovics Tamás MIÉP-es képviselő interpellálni készül Demszky Gábor főpolgármesterhez, hogy Budapest is nyújtson nagyobb segítséget a munkálatok elvégzéséhez.
Árendás Mónika, a MIÉP I. kerületi képviselője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a közelmúltban megnövekedett a Várban a barlangrendszerrel kapcsolatos balesetek, káresetek száma.
Árendás Mónika szerint a barlang – amelyről pontosan nem lehet tudni, mekkora, csak annyit, hogy hatalmas – helyenként háromszintes és nyolc méter magas. Egyes részeiről viszont kiderült, hogy életveszélyes – tette hozzá. A várbusz gödörbe süllyedése, a Dísz téri óvódaudvar beszakadása mind-mind a kiterjedt barlangrendszernek köszönhető. Árendás Mónika közölte, a javarészt természeti képződmény kőzetét különböző hévforrások alakítgatták. A levéltárban fellelt anyagok és a régészeti leletek alapján valószínűsíthetően nemcsak az utóbbi ezer évben, hanem már jóval régebb óta szolgált emberek lakhelyéül a barlang. Érdekességként megemlítette, hogy nemrég két középkori zsinagóga maradványát is felfedezték a kutatók, nagyon értékes óhéber feliratokkal együtt.
A MIÉP-es politikus ezért úgy véli, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is segítséget nyújthatna, hiszen a két értékes emléket fontos lenne megőrizni. Árendás Mónika kifejtette: az állami és önkormányzati segítségnyújtás halaszthatatlan, hiszen az egyik legveszélyesebb területen, a Szentháromság térnél például szinte naponta keletkeznek újabb repedések a talajon. Szorgalmazta azt is, hogy az I. kerület vegyen igénybe PHARE-forrásokat is a barlangrendszer helyreállítása és megvédése érdekében.