Emelkedik az átlagéletkor

Az 1990-es években folytatódott a nők arányának növekedése a társadalomban. Napjaink „nőtöbblete” – ezer férfira országosan 1096 nő jut – meghaladja a második világháború férfiveszteségei után tapasztalt arányt is – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrég közölt népszámlálási gyorsjelentéséből.

Vizsgálta a népszámlálás a társadalom korösszetételét is, amelynek kedvezőtlen irányú eltolódása inkább a nőknél figyelhető meg. Ma Magyarországon a nők több mint fele a negyvenéves és idősebb korosztályba tartozik. Amíg a férfiaknál 1990 óta a hatvanévesek és idősebbek aránya csak 0,8, addig a nőknél 1,8 százalékponttal emelkedett. Száz év alatt a lakosság átlagos életkora tizenkét évvel, 26,9-ről 39,1 évre emelkedett. A lakosság családi állapotát az idei népszámláláskor fennálló jogi helyzet szerint próbálták regisztrálni. Eszerint hoszszabb ideje folyamatosan csökken a házasok aránya, amit mindkét nemnél az elváltak, a nőtlenek és a hajadonok arányának növekedése kísér. Az özvegy nők arányának növekedését elsősorban a középkorú férfiak halandóságának emelkedése okozta. Az előző népszámlálás óta a 30 éven aluliaknál különösen nagy mértékben viszszaesett a házasok aránya. Amíg a 25–29 éves férfiaknak csaknem kétharmada, a nőknek több mint háromnegyede házasságban élt tíz évvel ezelőtt, addig napjainkban az ilyen korú férfiaknak alig több mint egyharmada, a nőknek valamivel több mint a fele.
A száz férjezett nőre jutó gyermekek száma 1920-ban még 362 volt, ami 1980-ra 189-re esett vissza. Ez a szám 2001-ben nem változott az 1990-es 188-hoz képest. Érdekes, hogy 1920-ban a házasságban élő nőknek még több mint a negyven százaléka négy vagy több gyermeket szült, ez az arány napjainkra alig éri el az öt százalékot. Az adatok szerint a férjezett nőknél a termékenységi kor folyamatosan szűkül, később kezdődik és hamarabb fejeződik be. Érdekes ugyanakkor, hogy a 15–19 éves nők termékenysége magasabb, mint tizenkét évvel korábban. A dél-dunántúli megyékben és a Dél-Alföldön, valamint Csongrád megyében a legalacsonyabb a házas nők termékenysége, bár ez is jóval meghaladja a budapesti termékenységi szintet. Az északi, északkeleti megyékben házasságban élő nők termékenysége a legmagasabb, de a népesség reprodukciójához szükséges száz nőre jutó 210 élveszülést egyedül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei férjezett nők biztosítják.