Harminc százalékkal lassult a drágulás

Ha világméretekben nézzük az infláció alakulását, akkor Magyarország az élen járók között van, mivel az országban egyetlen év alatt 30 százalékkal csökkent a pénzromlás üteme – nyilatkozta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a távirati irodának. A jegybankelnök szerint kis szerencsével a tizenkét havi infláció decemberre akár 6,9 százalékra csökkenhetett, de 7 százalék mindenképpen reális várakozás. (Májusban még 10,8 százalékkal voltak magasabbak az árak 2000 hasonló időszakához képest.)

Magyarország elmúlt évi gazdasági növekedése a jegybank szakemberei szerint minden bizonnyal 3,8-4 százalékos volt, és ez jó teljesítmény ahhoz képest, hogy 2001-ben hosszú évek óta a legkritikusabb világgazdasági irányzatok jelentkeztek. Az MNB elnöke az államháztartás alakulásáról úgy vélte, hogy mivel a tavalyi infláció magasabb éves szintje miatt nagyobb bevételek voltak, így a velük szembeállított kiadások az államháztartási hiány mértékét nem változtatták meg, ezért az államháztartási deficit GDP-arányos szintje várhatóan nem éri el a 3,4 százalékot. Járai Zsigmond hozzátette: tavaly az MNB egyetértett a kormánnyal abban, hogy a negatív külpiaci, illetve hazai irányzatokat bizonyos mértékű anticiklikus gazdaságpolitikával lehet és kell kiegyensúlyozni. Az MNB elnöke megjegyezte, hogy a 3,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány a magyar költségvetési elszámolás szerint értendő. Az európai normák alapján a deficit 1,7-1,8 százalékponttal nagyobb lenne, ám az 5,1-5,2 százalékos szint egy csatlakozó ország esetében nem rossz mérték. Járai Zsigmond felhívta a figyelmet a folyó fizetési mérleg tavalyi, kedvező alakulására. Bár az előzetes adatok még nem állnak rendelkezésre, az sem elképzelhetetlen, hogy egymilliárd euró alatt marad az éves deficit.
A jegybank elnöke az új, 2002-es esztendő makrogazdasági folyamatairól elmondta: az MNB továbbra is tartja magát ahhoz, hogy 2002 decemberében a tizenkét havi infláció 4,5 százalékos lesz. A jegybank szakértői azt valószínűsítik, hogy 2002 második fél évében már megindul a gazdasági növekedés mind az Egyesült Államokban, mind az EU országaiban, és ez jót tesz a magyar gazdaságnak is. Az MNB a számos bizonytalanság ellenére azt várja, hogy a GDP mintegy 4 százalékkal nő, és az államháztartási hiány bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 3 százalék lesz.
A jegybank elnöke szerint 2001-ben a Magyar Nemzeti Banknak mint intézménynek a hitelessége jelentősen megnőtt. Járai kiemelte: 2001 egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködést sikerült kialakítani a kormánnyal. Ennek keretében a kormány teljesen egyetértett az MNB célkitűzésével, és maga is kinyilvánította, hogy Magyarország a lehető legkorábban, várhatóan 2006-tól legyen tagja az Európai Monetáris és Gazdasági Uniónak.
***
MÉRSÉKLŐDÖTT A KAMATSZINT. A nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek átlagkamatlábai egyaránt csökkentek 2001 novemberében, és folytatódott a lakossági hitelek és betétek kamatainak mérséklődése is – közölte tegnap az MNB. A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett, éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába az októberi 11,95 százalékról 11,65 százalékra, az éven túli hitelek átlagkamatlába pedig 12,39 százalékról 11,85 százalékra változott. A lakosság hitelei közül a piaci feltételű ingatlanhitelek átlagos kamatlába 2001 novemberében az októberi 15,28 százalékról 14,90 százalékra csökkent. A lakosság fogyasztási és egyéb hiteleinek átlagkamatlába 20,49 százalékról 20,40 százalékra módosult.