Az első egységgel tizennyolc ország katonái keltek útra, köztük németek és britek. Ez utóbbiak ahhoz a háromszáz brithez csatlakoznak, akik már hetek óta Afganisztánban állomásoznak, s akik a londoni döntés értelmében szintén bekapcsolódnak majd a békeerők munkájába.
A haderő telepítésénél az áttörést az hozta meg, hogy Kabulban hétfőn parafálták az afganisztáni nemzetközi békefenntartó erők felállításáról szóló megállapodást. A megállapodást Junisz Kanuni, az afgán ideiglenes kormány belügyminisztere és John McColl tábornok, a nemzetközi békeerő (ISAF) brit főparancsnoka látta el kézjegyével.
Rutinrepülés közben vasárnap Afganisztánban lezuhant egy pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgép – közölte hétfőn az amerikai főparancsnokság illetékese.
Afganisztán déli részén közös amerikai–afgán akció indult a megdöntött tálib rendszer bujkáló vallási vezetőjének, Mohammad Omar mollának az elfogására. Az akció még cáfolt hírét mostanra Hamid Karzai miniszterelnök és az amerikai védelmi minisztérium is megerősítette, bár a Pentagon tisztségviselői – a hadművelet résztvevőinek biztonsága érdekében – részleteket nem árultak el.
Karzai az AP amerikai hírügynökségnek Kabulban hétfőn éjjel azt mondta, hogy Kandahárból – amely a szélsőséges tálib rendszer utolsó védőbástyája volt – még virradat előtt több amerikai helikopter indult bevetésre északkelet felé – fedélzetén tengerészgyalogosok tucatjaival –, s egy B–52-es amerikai bombázó is ugyanabba az irányba repült. Az új afgán kormány vezetői azt gyanítják, hogy Omar molla Kandahártól mintegy 160-180 kilométerre északkeletre rejtőzik a hegyek között, s az amerikai felderítés szintén így tudja, egyik illetékese szerint.
Az Omar molla utáni hajszában tálibellenes afgán erők is részt vesznek. Hadzsi Gulalai, a tálibellenes front hírszerzési főnöke tegnap Kandahárban arról számolt be, hogy a szövetséges törzsi erők mintegy kétezer fegyverest összpontosítottak azon a környéken, ahol Omar mollát sejtik bujkálni, pontos helyszínt azonban nem volt hajlandó közölni. Annyit azonban elmondott, hogy Hilmend tartomány érintett térségének lakosságát felszólították: adják ki a tálibok vallási és szellemi vezetőjét.
A szomszédos Pakisztánban eközben tudatták a tálib mozgalom egy sor volt vezetőjével, hogy nem kapnak politikai menedékjogot, és a legrövidebb időn belül el kell hagyniuk az országot. A Frontier Post című pakisztáni lap tegnapi közlése szerint az iszlámábádi kormány hétfőn hivatalosan értesített erről több magas rangú tálib tisztségviselőt – köztük a tálib rendszer eddigi iszlámábádi nagykövetét, Abdul Szalam Zaifot. A pakisztáni lap szerint a kormány amerikai nyomásra hozta meg döntését, túl azon, hogy attól is tartott: a tálib vezetők tömegesen kérnek majd politikai menedékjogot, ha a már Pakisztánban lévőknek menedéket biztosítanak.
Példát mutat Magyarország: látványosan tisztul a hazai energiamix
