Illetékmentességben részesíti a nem lakóházként vagy lakásként nyilvántartott, korábban sem arra használt épületek átépítésével létesített új lakások vásárlóit a januártól hatályba lépett új rendelkezés. A vagyont szerzőnek mentességének feltételeit az illetékhivatalnál kell igazolnia – nyilatkozta lapunk kérdésére válaszolva Kónya László, a Pénzügyminisztérium (PM) illeték és önkormányzati adók főosztályának vezetőhelyettese, aki aláhúzta: ezzel lehetőség nyílt arra, hogy például az elhagyott laktanyák átépítésével kialakított új lakások vásárlói is illetékmentességet kapjanak. Jelentős változás, hogy amennyiben az újonnan épített lakást első ízben ingatlanforgalmazó szerzi meg, már nemcsak neki, hanem a lakóingatlant másodikként megvásárlónak sem kell illetéket fizetnie.
Januártól hatályos a családi mezőgazdasági vállalkozásokat támogató, a termőföldre vonatkozó illetékkedvezmény. A termőföld öröklése esetében eddig is kedvezőbb volt a törvény, s az egyébként előírt felét határozta meg fizetendő illetéknek. Mostantól viszont 75 százalékos illetékkedvezményben részesülhet az örökös, ha családi gazdálkodó. Adásvétellel (visszterhes) megszerzett termőföld esetében illetékmentességet élvez a családi mezőgazdasági vállalkozó, ha a megvásárolt földterülettel a tulajdonában álló összes termőföld nagysága nem haladja meg a 300 hektárt vagy a 6000 aranykorona értéket. A mentességről az adásvételi szerződés benyújtásakor kell nyilatkoznia a vevőnek. Több örökös esetén illetékkedvezményben részesül az az örököstárs, aki ellenszolgáltatás fejében lemond termőföldjussáról a családi gazdálkodó örököstársa javára. Az illetékkedvezmény az általa ténylegesen megszerzett vagyon után fizetendő öröklési illetékből jár, s annak öszszege megegyezik azzal az összeggel, amennyit lemondás hiányában a termőföld megszerzése után öröklési illetékként fizetnie kellett volna.
Alapvetően nem változnak az idén az illetékkulcsok. Használt lakás vétele, illetve nem vállalkozótól vásárolt új építésű ingatlan esetében annak forgalmi értéke után kell az illetéket megfizetni. Ez négymillió forintig kettő, felette hat százalék. Lakóingatlan résztulajdonának megszerzése esetén a fizetendő illeték is a szerzett tulajdoni hányaddal arányos. Így a kedvezőbb kétszázalékos kulcs is csak a szerzett résztulajdon aányában vehető igénybe. Tíz százalék illetéket kell fizetni építési telek, telek, garázs, nyaralóingatlan és üzlethelyiség után. Amennyiben az építési telek megszerzése után négy éven belül a vevő lakást épít, építtet az ingatlanra, úgy illetékmentességben részesül. Ezt az építési szándékot azonban a telek megszerzése után be kell jelenteni az illetékhivatalhoz. Ha négy éven belül a vásárló mégsem tesz eleget önként vállalt kötelezettségének, akkor az eredetileg fizetendő illetéket kamatokkal együtt kell megfizetnie. Amennyiben a vevő a négy év letelte előtt úgy dönt, mégsem építi be a telket, akkor a tízszázalékos illetéket meg kell fizetnie, ám a késedelmi pótlék időarányosan csökken. Amennyiben a vásárlástól számított négy éven belül a tulajdonos ingatlanát – beépítetlenül – adja tovább, akkor is le kell rónia az illetéket és a késedelmi pótlékot.
Lakóingatlanok közvetlen cseréje esetén nem a szerzett ingatlan értéke alapján, hanem az elcserélt lakások forgalmi értékének különbözete után kell illetéket fizetni, s az így megállapított illeték az elcserélt lakások forgalmi értékeinek arányában oszlik meg a cserepartnerek között. Ha a csereügyletben szereplő ingatlanok között lakásnak nem minősülő is szerepel, akkor mindegyik fél az általa szerzett ingatlan után köteles az illetéket leróni. Kónya László hangsúlyozta: a lakáscseréhez hasonló szabályok vonatkoznak a cserét pótló vételre is. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben valaki a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül másik lakását eladta vagy el fogja adni, akkor az illeték alapját a régi és az új ingatlan értékének különbsége után kell megfizetni. Nagyon fontos szabály, hogy a negatív különbözet is illetékalapnak számít.
Nincs változás ez évben az ingyenes ingatlanszerzés (ajándékozás, örökösödés) után fizetendő illeték mértékében sem, amelynek nagyságát a rokoni kapcsolat foka határozza meg. Ezt a törvény három kategóriába sorolja: az elsőbe az örökhagyó vagy ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, illetve a háztartásban eltartott, szülő nélküli unoka tartozik. A másodikba az örökhagyó vagy ajándékozott elsőbe nem tartozó unokája, nagyszülője és testvére tartozik, míg a harmadikba minden más örökös vagy megajándékozott. Lakóingatlan öröklése esetén a legalacsonyabb illetéket, 2,5 százalékot fizetnek az első rokoni fokba tartozók, 4-et a második, míg 5 százalékot a harmadik kategóriában lévők. Nem lakóingatlan után az örökösödési illeték az első kategóriában 11, a másodikban 15, a harmadikban 21 százalék. Az ajándékozási illeték lakóingatlan esetében pont a duplája (5, 8 és 10 százalék) az örökösödésinek. Nem lakóingatlanok esetében viszont megegyezik azzal, vagyis 11, 15 és 21 százalék mindkét ingyenes ingatlanszerzés esetében. Termőföld ajándékozása és öröklése esetén – ha az örökös nem családi gazdálkodó – 5,5 és 7,5, továbbá 10,5 százalékos kulccsal kell számolni a rokoni fok figyelembevételével.
Molnár Dániel
Elemzők nyilatkoztak a kormány készülő akciótervéről
