Miközben Ferihegyen tovább éleződik a konfliktus a Fuf Kft. ciprusi kisebbségi tulajdonosa, az ADC Affiliate Ltd. nevű off-shore cég és az állami tulajdonú Budapest Airport Rt. között, amelyet a decemberben elfogadott országgyűlési határozat idézett elő, s amely lényegében megszüntette a Fuf terminálhasznosítási szerződését, aközben a Miniszterelnöki Hivatal Bauer Tamás (SZDSZ) országgyűlési képviselő Stumpf István miniszternek címzett írásbeli kérdéseire keresi a választ.
Bauer Tamás a sajtóból értesült arról, hogy a kormány felmondta a ferihegyi terminál üzemeltetésére a kanadai ADC-vel kötött szerződést. Levelében azt írja: „(...) menet közben mondtak fel egy tizenkét évre aláírt szerződést, vállalva, hogy az eddig üzemeltető cég hitelét a magyar költségvetésből kell visszafizetni, s erősítik a bizalmatlanságot a magyar állam szavahihetőségét illetően” – fogalmaz Bauer. Továbbá az iránt is érdeklődik, hogy milyen megfontolásból született a döntés és mekkora kötelezettség terhelheti emiatt a központi költségvetést? Arra is kíváncsi Bauer Tamás képviselő, hogy „a kormány megítélése szerint ez milyen károkat okoz Magyarország megítélésében”.
Mint azt korábban megírtuk, egy tavaly december közepén az Országgyűlés által ellenszavazat nélkül elfogadott törvénymódosítás szerint ez év január 1-jétől nincs törvényes lehetőség arra, hogy a Ferihegyi repülőtér termináljának hasznosításába külföldi befektető is részt vegyen. Ezért az elfogadott törvénymódosítás miatt megszűnt annak lehetősége, hogy továbbra is a Fuf Kft. üzemeltesse a terminált, amelyben 34 százalék erejéig érdekelt egy külföldi befektetőcég is. A 2B terminál megépítésében részt vett egy, az ADC cégcsoporthoz tartozó, kanadai bejegyzésű társaság, majd a hasznosításban a cégcsoporthoz tartozó ADC Affiliate Ltd. ciprusi off-shore cég vette át a Fuf Kft.-beli kisebbségi tulajdonosi pozíciót. Gansperger Gyula, a Budapest Airport vezérigazgatója korábban bejelentette, hogy az állam kész elszámolni a külföldi befektetővel, mire az ADC ügyvezetője, Michael Huang a múlt héten a Financial Times brit üzleti napilapnak azt nyilatkozta, hogy jogi úton kíván érvényt szerezni érdekeinek.
Mint ismert, Lotz Károly, a Horn-kormány közlekedési ügyekért felelős minisztere által aláírt, 12 évre kötött szerződés szerint az ADC igen kedvező feltélekkel vehetett részt a repülőtér új termináljának megépítésében és hasznosításában. Míg az ADC egy kanadai kormánycéget vont be a projektbe kanadai kormánygaranciával, addig a magyar állam – az eredeti tervektől eltérően – állami garanciát vállalt a finanszírozáshoz szükséges 103 millió dollár erejéig. Az állami garanciavállalást Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter írta alá. A Magyar Hírlap szerint az Országgyűlés döntését végrehajtó kormányintézkedés 25 milliárd forint kötelezettséget róhat a költségvetésre.
Ezt némiképp cáfolta lapunknak Manninger Jenő, a közlekedési tárca politikai államtitkára, mondván: ha a beruházást finanszírozó bankok valóban felmondanák a szerződést, amit nem tart valószínűnek (hiszen jelenleg előrehaladott tárgyalások folynak a hitelező bankkonzorciummal), akkor is mód van állami garanciával az eredeti kamatfeltélekkel vagy ennél is kedvezőbb módon hitelt felvenni.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a külföldi céget azért szorították ki a terminálhasznosításból, mert a cég a tényleges tőkebefektetése mértékéhez képest aránytalan mértékben részesül a Fuf Kft. hasznából. A kormányzat eredeti szándéka ugyanis az volt, hogy a 2B terminál ne állami beruházásként, hanem vállalkozói tőke bevonásával valósuljon meg. Csakhogy a külföldi cég mindössze 5,7 millió dollárt fektetett be, igaz, hogy a Fuf Kft. alapításakor 11 millió dollár kölcsönt adott ötéves futamidővel a többségi tulajdonos LRI-nek. Vagyis a 120 millió dollárból megvalósult repülőtéri beruházás kiadásainak mindössze 4,8 százaléknyi volt a külföldi cég tőkebefektetésének aránya. Ehhez képest a 120 millió dollárból megépített terminál hasznát olyan arányban osztotta meg a Fuf Kft., mint amilyen arányban a 17 milió dollárnyi alaptőkéjű cégben tulajdonos volt az ADC és az LRI. Vagyis az ADC a haszon 34, míg az LRI 66 százalékban osztozott.
Mint említettük, a 2B terminál építése összesen 119,8 millió dollárba került, a kivitelezést végző svéd Skanska cégnek 70,3 millió dollárt fizetett ki a Fuf. Ez a teljes projektköltségnek mindössze 59 százaléka volt, a teljes, úgynevezett kemény költség, vagyis a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó díjak az összköltség hat százalékát tették ki.
A Magyar Nemzet információi szerint az ADC közvetlenül saját maga is nyújtott szolgáltatásokat a beruházáshoz. A „kivitelezési menedzsmentet” hárommillió dollárért, a „projekt menedzsmentet” 1,4 millió dollárért adta, a „tender előkészítést” kétmillió dollárért végezte, sőt „fejlesztési díjat” is felszámolt 1,4 millió dollár értékben.
Az ADC tehát a szakértelmét összesen 7,7 millió dollárra taksálta, ennyiért bocsátotta a Fuf Kft.-n belül megvalósított állami beruházás rendelkezésére. Ez a 7,7 millió dollár nem kevesebb, mint az ADC tényleges tőkebefeketetésének, az 5,7 millió dollárnak a 135 százaléka. Szakértők szerint ennyi pénzért már a piacon is lehet szakértelmet vásárolni, vagyis nincs szükség az ilyen drága tudás felhasználását követően még a hasznot is megosztani a szakértővel.
A beruházásnál egyébként igen kirívó a jogi tanácsadásért kifizetett összeg is. 2,3 millió dollárt fizettek e célra, ezenkívül egy könyvvizsgáló cégnek és egyéb tanácsadóknak még 850 ezer dollárt, enynyiért készítették el a beruházás pénzügyi konstrukcióját.
Mindezeken túl az ADC csoporthoz tartozó ADC&ADMC Ltd. nevű off-shore cég terminálmenedzselési tanácsokat osztott a Fuf Kft.-nek, ilyen címen kapta meg a terminálok kamatokkal csökkentett, bruttó hasznosítási bevételeinek három százalékát. Ez 1999-ben 1,3 millió, 2000-ben 1,5 millió dollár volt, vagyis a terminál működésének első két évében összesen 2,8 millió dollárt kapott az off-shore cég a szaktanácsokért. Ezenkívül az ADC&ADMC Ltd. még költségtérítést is felszámolt, a két év alatt összesen félmillió dollárt. Vagyis az ADC cégcsoport tagja csupán az üzemeltetés során két év alatt a befektetett tőkéjének töb mint felét szakértői díjként tehette zsebre.
kitüntetés
Állami kitüntetéseket adott át Lázár János
