Levelek Pestről és Budáról

Olvasóinktól
2002. 01. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

FARKAS ZSOLT (BUDAPEST): A budapesti Krisztina körút történetének két évszázadát tekintette át – persze csak igen vázlatosan, de sajnálatosan néhány hibás megállapítással – a 2001. december 28-i Pest-Buda mellékletük. A mai körút Vérmezőtől (Mikó utca) a templomig (Mészáros utca) terjedő szakasza a XIX. század elején Schulgasse volt, a templom melletti (ma is működő) iskoláról elnevezve. Nem pedig – mint írták – Templom, vagy János utca, hiszen Buda egykori (például 1837., 1854., 1870. évi térképein is amúgy szerepel). 1879-ben változtatták Krisztina utcára, majd a század végétől máig Krisztina körútnak nevezik a Széna tértől az Árok utcáig (azaz a Horváth kert déli sarkáig), illetve azon túl is terjedő szakaszt.
Az Árok utcától a templomig terjedő rész a XIX. század elején a Templom utca nevet kapta németül (az 1837. évi térképen így olvashatjuk), majd a század közepén már János utca a neve (szintén németül, a fentebb említett három térkép szerint is), mégpedig a Krisztina körút elnevezés megszületéséig. Szent János nevét tér is viselte egészen a II. világháború utáni időkig az Árok utca, Attila utca, Attila körút, Krisztina körút találkozási csomópontjában, a fedetlen Ördögárok egykori hídján álló Nepomuki Szent János (1960-ban eltávolított, de ma újra ott lévő) szobráról.
A mai krisztinavárosi plébániatemplom első elődje 1700 táján egy kis kápolna, amelybe egy budai kéményseprőmester hozta a Vérző Szív (Vérehulló Szűz Mária) egy svájci kegyképének még ott készült, de idehaza a templomban máig látható másolatát fogadalmi ajándékként hálából a pestistől való megmeneküléséért. 1725-ben újabb kápolna épült (a közhasználatban „kéményseprő” elnevezéssel), amelyet negyedszázad múlva bővítettek. 1786-tól a helyi lelkészséget a karmeliták, majd a budai ferencesek gondozták. A mai templomot 1797-ben szentelték fel, természetesen a kegyképet is áthelyezve ide. A templomot negyedszázadon át azután a kapucinusok vezették, amikor is 1821-ben a plébánia hivatalosan megalakult. A hívek létszámának rohamos növekedése miatt az 1940-es évekre megszületett az igény a templom bővítésére, amit igazi műszaki bravúrral oldottak meg. A magyar filmhíradó által is megörökítve a szentély falát kétoldalt elválasztották a templomhajótól, majd tíz méterrel hátrébb görgőzték, ami által két rövid kereszthajót építhettek be az addig egyhajós barokk templomba. Az átépítés ideje alatt a néhány telekkel odébb lévő zárda kápolnája szolgált ideiglenes helyettesítésül. Az 1944. évi novemberi újraszentelésekor járt életében utoljára a szovjet hadsereg által már erősen fenyegetett fővárosban Serédi Jusztinián hercegprímás.
A körülvevő teret Kirchen Platznak nevezték a XIX. század elején, majd 1874-ben lett Kirsztina tér.
Az egykori Karátsonyi-palota helyén az ötvenes évek vége felé a Kohó- és Gépipari Minisztérium hatalmas irodaépületét (Kogépterv, KGMTI) húzták fel, amely legújabban átalakítva a Matáv székháza lett. A mai Színháztörténeti Intézetnek helyet adó egykori Áldássy-féle ház mellett egykor három egyházi épület következett, de nem a kifogásolt cikk szerinti karmelita nővérek egykori zárdája – hiszen nekik a fővárosban csak Újpesten és Kőbányán volt házuk az 1950-ben bekövetkezett feloszlatásukig –, hanem a Szociális Missziótársulat magyar alapítású kongregációjának anyaháza, az országos szervezet központja és a Liturgia nevű missziós bolt. Az I. kerületi polgármesteri hiavatal a Várba költözése után továbbra is megtartotta itt ügyfélszolgálati irodáját.
*
ÉLIÁS ANDRÁS (BUDAPEST): Minden önkormányzat évente egyszer közmeghallgatást tart, ahol a választópolgárok közvetlenül tehetik föl kérdéseiket az érintett polgármesternek, főpolgármesternek. Több mint egy évvel ezelőtt magam is jelen voltam a 2000. évi fővárosi közmeghallgatáson. Az akkori eseményen jelen volt a Magyar Televízió körzeti híradójának stábja. A tévések később riportjaikban részletesen beszámoltak Demszky Gábor és a választópolgárok találkozásáról, vitájáról. Az abban az évben, december 21-én tartott közmeghallgatásról több korabeli napilap is tudósítást közölt. A rendezvény végén többen összeismerkedtünk Szálka Miklós fideszes városatyával, aki javasolta, hogy kísérjük el a kettes villamos megállójába. A politikus a séta közben elmondta, hogy a városházi ellenzék helyteleníti a közmeghallgatás időpontját. Karácsony előtt a választópolgárok vásárolnak, készülnek az ünnepre, ezért szerinte a főpolgármesternek egy kedvezőbb időpontot kellene választania. Akkor talán a budapestiek is nagyobb számban jönnének el – vélte akkor a városatya.
Demszky úrék természetesen nem foglalkoztak az ellenzéki észrevételekkel. A következő esztendőben a közmeghallgatást 2001. december 20-án tartották. Mintha a cél az lenne, hogy a törvényesen kötelező rendezvényt letudják, de azon minél kevesebben jelenjenek meg, s annak minél kisebb visszhangja legyen. Ez alkalommal nem értem rá, a történteket ismerőseim beszámolóiból ismertem meg. S ezt szó szerint kell érteni. Ugyanis ez alkalommal tévéstáb sem ment az Újvárosházára, s az általam átnézett napilapokban sem találtam tudósítást. Úgy vélem, hogy a sajtó lehetett volna aktívabb is. Az esemény bővelkedett humoros jelenetekben, amelyek a Magyar Nemzet olvasóinak minden bizonnyal kellemes szórakozást (esetleg a bosszankodásra való lehetőséget) jelentettek volna. Nemzetes hölgyek és urak! Önök hibáztak, hogy nem mentek el!
*
KEDVES OLVASÓK!
Név- és címhiányos, valamint nyílt leveleket nem közlünk. Leveleiket szerkesztett formában adjuk közre. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk viszsza. A levelek tartalma nem feltétlenül azonos a szerkesztőség álláspontjával.
Címünk: 1450 Bp. 9., Pf. 74., e-mail: [email protected]

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.