Néhány bizakodást tükröző adat jelent meg az év első napjaiban az USA-ban. Az elmúlt hét közepén az amerikai feldolgozóipar teljesítményéről adott a várakozásokhoz képest jobb képet az Országos Beszerzési Mendezser Szervezet. Eszerint decemberben 48,2 pontra emelkedett a novemberi 44,5 pontról a feldolgozóipar rendelésállományának változását jelző beszerzői menedzserindex. Az elemzői előrejelzések átlaga szerényebb, 1,5 pontos növekedést valószínűsített. Két nappal később a szolgáltatóiparról állított ki hasonlóan jó bizonyítványt az intézet. A szektorban decemberben 54,2 pontos beszerzői menedzserindexet mértek, ami 2,9 pontos növekedést tartalmaz az előző hónaphoz viszonyítva. A befektetők élénk részvénypiaci aktivitással reagáltak az adatokra, s a tengerentúli optimizmus átragadt a Távol-Keletre és Európára is.
Maradt a kamat
Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke nem tart az infláció ismételt felerősödésétől – nyilatkozott azt követően, hogy ismertette a monetáris tanács döntését, miszerint az eurózóna irányadó kamatait változatlanul hagyják. Csütörtökön az EKB a várakozásnak megfelelően változatlanul hagyta a kamatszintet, csakúgy, mint az előző, december eleji értekezletén. Duisenberg csütörtöki nyilatkozata szerint az EKB középtávon nem számít az inflációs nyomás erősödésével, de a 12 havi inflációs adatok a következő hónapokban „szeszélyesen” alakulhatnak a korábbi energia- és élelmiszer-áremelkedések bázishatása miatt. Nem zárhatók ki rövid inflációs kiugrások, de esések sem – idézte az MTI az EKB elnökét. Duisenberg szerint összességében az idén várhatóan 2 százalék alá süllyed az éves infláció az euróövezetben, s aztán a belátható jövőben az árstabilitásnak megfelelő szinteken marad. A bankelnök szerint az utóbbi adatok arra utalnak, hogy 2001 második felében gyenge teljesítményt nyújtott a valutauniós gazdaság, s ez vélhetően 2002 elején is így lesz. A jelek szerint azonban a fogyasztói bizalomcsökkenés folyamata túljutott a mélyponton, s az infláció csökkenése növelni fogja az elkölthető reáljövedelmeket, ami lendületet fog adni a fogyasztásnak – tette hozzá. Az euró készpénzként való bevezetését a valutaunió néhány országában inflációs tényezőként említik. Az árak átszámításakor esetleg alkalmazott kerekítésekből eredő drágulás veszélyeire az EKB tisztségviselői is felhívták a figyelmet, noha Duisenberg e tekintetben is optimista, mert amint mondta, az átárazás során árcsökkentésre is volt példa. Rodrigo Rato, az EU-pénzügyminiszterek tanácsának soros elnöke ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nem volt érzékelhető áremelés az átállás első napjaiban, de a fogyasztóknak erre fokozottan ügyelniük kell.
Erősödött a forint
A központi költségvetés a tervezettnél jobban teljesített 2001-ben – állapította meg az elmúlt hét végi sajtóértekezletén Varga Mihály pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter szerint 2002-ben a magyar gazdaság 3,5-4 százalékkal növekedhet, a pénzromlás éves szinten 5-6 százalék között alakulhat. A költségvetés vártnál kedvezőbb előzetes adatai a bankközi pénzpiacon azonnal éreztették a hatásukat: a forint árfolyama pénteken napközben többször megközelítette a sáv erős oldalán a 12 százalékot. Emiatt a kereskedés második felében spekuláció indult arra vonatkozóan, hogy ma esetleg az MNB kamatcsökkentést hajt végre.
Olaj: 21,5 dollár
Az energia – ezen belül is elsősorban a kőolaj – árának alakulása a világgazdaság teljesítményét befolyásoló fontos tényező. Az elmúlt hetekben a szokásosnál is jobban a középpontba került, hiszen az OPEC és a kartellen kívüli termelők hosszas alkut folytattak az árak stabilizálását célzó kitermelési kvóta csökkentéséről. Az óév utolsó napjaiban arról született megállapodás, hogy az OPEC napi 1,5 millió hordóval, míg a többi kitermelő együttesen félmillió hordóval csökkenti a termelését az árszínvonal megőrzése érdekében. Ezek után a Merrill Linch az amerikai könnyűolaj idei átlagárára vonatkozó előrejelzését hordónként 19 dollárra szállította le a korábban jelzett 23 dollárról, míg a Brent idei átlagárát a korábbi 23,5 dollárról 21,5 dollárra mérsékelte a prognózisában.
A biztató makrogazdasági adatok és az idei évre jövendölt stabil olajárak megnyugtatóan hatottak a pesti börzére. Az új év első napjaiban ugyan még a befektetők többsége nem adott újabb vételi vagy eladási megbízást, de péntekre már élénk kereskedelem alakult ki. A tőzsdeindex a négy kereskedési nap alatt több mint kétszáz ponttal emelkedett. A vezető részvények közül a tavaly legnagyobb veszteséget elszenvedő Matáv járt az élen. A 4,2 százalékos heti erősödésének zömét a pénteki élénk kereskedés során söpörte be a telefontársaság papírja. Az indexet túlteljesítve drágult a Richter is. Az OPEC megállapodását megelőző olajpiaci bizonytalanság sem tett jót a gyógyszergyártó kurzusának, hiszen a legnagyobb exportpiacán, a FÁK- országokban a fizetőképesség nagymértékben függ az olajbevételektől. Most, az éves átlagban 21 dollár fölött jelzett kőolajár feltehetően megnyugtatja a Richter részvényeseit. A papír pénteki drágulása legalábbis erre enged következtetni. A hét elején tartózkodó befektetők a pénteki kereskedésben rávetették magukat az OTP részvényeire. Ennek köszönhetően nem- csak a hét eleji veszteség tűnt el nyomtalanul, hanem 2,7 százalékos árfolyamnyereség is képződött a pénteki zárásig. Ennél alig kisebb, 2,6 százalékos drágulást produkált a Mol. Lapértesülések szerint január végéig döntés születhet a társaság lengyelországi terjeszkedési terveivel kapcsolatban. Sorsdöntő rendkívüli közgyűlésre kerítenek sort holnap a Budapesti Értéktőzsde tagjai. A január elsején életbe lépett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a BÉT részvénytársasággá alakuljon. A holnapi ülésen a tőzsdetagok képviselői várhatóan elfogadják az rt. alapító okiratának tervezetét, s amennyiben nem történik valamilyen váratlan dolog, akkor fél éven belül létrejöhet az évek óta tervezett zártkörű részvénytársaság.
*
Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a múlt szombaton megjelent tőkepiaci táblázatok adatait tévesen közöltük.
Molnár Dániel
Elemzők nyilatkoztak a kormány készülő akciótervéről
