Még nem várható árvíz

Egyelőre nem várható árhullám a hazai folyókon: a lassú apadás folytatódik, s a kialakult jégtorlaszok sem jelentenek gondot. A tavaszi olvadás okozhat katasztrófákat – mértéke nem számítható ki előre. Ezek megelőzésére a vízügyi szakemberek már megkezdték az előkészületeket.

Idén télen ugyan jóval több csapadék esett, mint tavaly január elejéig, ez alapján azonban még nem lehet megjósolni egy esetleges későbbi árvíz veszélyét és mértékét. Támpontul szolgálhat, hogy a Tisza, illetve a Duna vízgyűjtőin átlagos menyiségű hó gyűlt össze – 2001 januárjában többet mértek –, de az új év első negyedében hulló eső és hó, s főleg az olvadás mértéke nem jelezhető előre.
A tavalyi árvíz után 60 kilométer hosszúságban állították helyre, illetve fejlesztették a töltéseket a Felső- és a Közép-Tiszán, a Bodrogközben, valamint a Dunántúlon. Mint Korompai Andrástól, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkár-elhárítási főosztályvezetőjétől megtudtuk, a vízügyi igazgatóságok, a főigazgatóság, valamint a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium illetékes osztályán dolgozó négyezer munkatárs kétharmada az árvízvédelemmel foglalkozik. Ezen felül nyolcvanan dolgoznak a Bajánál, Tokajnál és Kiskörén állomásozó 18 jégtörő hajón: munkájukat jégrobbantó brigád is segíti.
A határainkon túlról érkező nagy víztömeg fogadására a Romániában és Ukrajnában felállított árvízvédelmi szolgálatok közreműködésével fel lehet készülni (az ukrán szolgálat fejlesztéséhez Magyarország is hozzájárult százmillió forinttal). Ha a víz a töltések magasságáig emelkedne, megnyitják a Zagyva, a Körösök és a Berettyó mentén fekvő szükségtározókat.
Novemberben befejeződött a védművek felülvizsgálata, illetve a meghibásodott szerkezetek, zsilip-elzárók szerelése is, így – mint Korompai András fogalmazott – amennyire emberileg és technikailag lehetséges, felkészülten várják az esetleges árvizet. Az időjárási anomáliákkal azonban soha nem lehet előre számolni.