Megindulhat a verseny a vezetékestelefon-piacon

A Hírközlési Felügyeletnél (HÍF) tavaly december 23-án hat szolgáltató nyújtotta be igényét arra, hogy az eddig kizárólagos vonalastelefon-piacon kívánják megkezdeni működésüket. Harminc napja volt a hatóságnak arra, hogy a jogszabályokat szem előtt tartva nyilvántartásba vegye a cégeket, így elvileg mától a fogyasztók rendelkezésére állhatnak. A vonalas telefóniában, ahogy a távközlés egész területén, nagyok az elvárások, a verseny előnyeit elsősorban az intenzív felhasználók tudják kihasználni, bizonyos területeken tíz százaléknál nagyobb árcsökkenésre lehet számítani – mondta lapunknak adott interjújában Frischmann Gábor, a HÍF elnöke.

Putsay Gábor
2002. 01. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A távközlési piac megnyitásáról Magyarországon az emberek különböző módon vélekednek: vannak, akik csodákat várnak, sokak számára nem egyértelmű, milyen eredményeket hozhat a kizárólagosság megszűnése, és vannak, akik úgy foglalnak állást, hogy a távközlésben eddig is verseny volt, így nem jelent számukra sokat a liberalizáció. A HÍF elnöke milyen oldalról közelíti meg ezt a kérdést?
– Mindenképpen el kell oszlatnom azt a tévhitet, hogy a vezetékes telefóniában a kizárólagosság megszűnésével egy csapásra eljön a Kánaán. Arra nem szabad számítani, hogy rövid időn belül olyan verseny indul a piacon, aminek eredményeképpen több tíz százalékkal zuhannak az árak. Az árharc esetleges kialakulása pedig káros lenne az egész piac fejlődése szempontjából. Arról van szó, hogy megszűnik a kizárólagosság, az eddig monopolhelyzetben lévő mellett több távközlési cég nyújthat egyszerre szolgáltatást a vezetékestelefon-piacon. A lakossági fogyasztóknak is választási lehetőségük lesz, a verseny pedig minden bizonnyal jótékony hatással lesz az árakra és a szolgáltatások minőségére. Mindezeket az előnyöket eddig a mobil- vagy az üzleti felhasználók érezhették, hiszen abban a körben eddig is nyitott volt a piac. A liberalizációval a távközlés szinte minden területén választási lehetőséghez jutnak a fogyasztók. Mindenképpen számítani lehet arra, hogy a szolgáltatók részletesen elemezve a fogyasztási szokásokat, különböző csomagokkal jelennek meg az új területeken. A helyközi és a nemzetközi hívások díjai már ebben az évben is számottevően csökkenhetnek. Az előfizetési díjaknál még emelkedés lehetséges, viszont a forgalmi díjak ennél nagyobb mértékben csökkennek. Véleményem szerint a távközlési liberalizáció főként az intenzív felhasználóknak jelent előnyöket. A szolgáltatóknak elsősorban a távolsági hívások jelentik a legnagyobb profitot, így várhatóan ebben a körben jelenik meg a legtöbb cég, versenyre eleinte igazán itt lehet számítani.
– A szolgáltató oda megy, ahol üzleti hasznot remél, de joggal merül fel a kérdés, mi lesz azokkal a kisfogyasztókkal, akik nem élnek túl gyakran a távközlési piac adta lehetőségekkel?
– A lakosság 20-25 százaléka kisfogyasztó, rájuk vonatkozik az úgynevezett egyetemes szolgáltatás intézménye. A törvény ezt a szolgáltatók számára veszteséges területet jogilag átlátható módon támogatja. Amelyik távközlési céggel a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerződést köt, annak minden kisfogyasztó számára elérhető áron kell a szolgáltatásokat biztosítania, és a piaci szereplőknek kell felvállalni azt a veszteséget, ami például a normál és a kedvezményes előfizetői díj közötti különbségből adódik. Ez a tétel várhatóan az első évben 8-10 milliárd forint lesz. Hamarosan megjelenik az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekről szóló miniszteri rendelet. A jogszabályok meghatározzák például azt is, hogy mekkora felhasználói kör után igényelhet a szolgáltató kompenzációs támogatást. A hatóság folyamatosan méri a piacot, azt, hogy mennyien vettek igénybe egyetemes szolgáltatást, a piaci szereplőknek pedig az árbevételük arányában kell a veszteségeket felvállalniuk. Rendelet szabályozza továbbá, hogy az egyetemes szolgáltatónak milyen feltételek mellett lehet elhagynia a piacot, hogyan kell például az új cég számára átadni a hálózati eszközöket, ebben a körben minden azt a célt szolgálja, hogy az egyetemes szolgáltatás intézménye folyamatos legyen.
– Milyen mértékű díjcsökkenésre lehet számítani a közeljövőben, és mely területeken?
– Mind a helyközi, mind a nemzetközi távolsági tarifák esetében egy éven belül akár 10 százalékot is meghaladó díjcsökkenésre számítok. A helyi forgalmi díjak szinten maradnak vagy kismértékben emelkednek: ez azon múlik, hogy egy-egy településen, illetve annak vonzáskörzetében hány szolgáltató lesz hajlandó versengeni a fogyasztók kegyeiért. Kiemelt terület jelenleg a budapesti agglomeráció, ahol a helyközi tarifák érvényesek. Véleményem szerint itt már idén is jelentős mértékben csökkenhetnek a tarifák.
– Mától több szolgáltató számára megnyílik a telefonpiac. A HÍF az elmúlt héten bocsátotta rendelkezésre azt a négyjegyű hívószámot, amely alapján a távolsági hívást kezdeményező felhasználók választhatnak a szolgáltatók között. Ahhoz, hogy a verseny ténylegesen megkezdődjön, az ehhez szükséges szerződéseket is meg kell kötniük a cégeknek.
– A szolgáltatóknak egymás között kell megállapodniuk a hálózat rendelkezésre bocsátásáról, illetve használatáról, erről csak akkor kötelesek értesíteni a HÍF-et, ha valamiben nem tudnak megegyezni. Tudomásom szerint a Matáv, illetve a Vivendi – amely egyben a V-fon és a V-com tulajdonosa – megkötötték már az összekapcsolási szerződést, és a többi cég között is folyamatosak a tárgyalások. A törvény szerint a jelentős piaci erővel rendelkező távközlési cégeknek referencia összekapcsolási ajánlatot kell benyújtaniuk. A HÍF-nek 60 napon belül döntést kell hoznia, amennyiben első olvasatban elutasítja a benyújtott anyagot, akkor a szolgáltatónak 30 nap áll rendelkezésére, hogy egy másikat készítsen. Ha ez sem lesz megfelelő, akkor a HÍF hozza létre az ajánlatot, amit a szolgáltatók csak bírósági úton támadhatnak meg, de addig a HÍF határozata szerint kell eljárniuk.
– A vonalas telefóniában hatóságilag milyen szinten maximalizálják az árakat és meddig?
– A telefondíjak szabályozására az elkövetkező 3-4 évben mindenképpen szükség lesz, a 2002-es árrendelet a napokban jelenik meg. Fontos elmondani, hogy a korábbi tételes árszabályozást felváltja az úgynevezett ársapka-szabályozás, a törvény egy adott szolgáltatáscsomag átlagárára vonatkozóan határozza meg, hogy milyen mértékben változhat. A szolgáltatók a várható infláció alatt emelhetik csak az árakat. Ezen az ársapkán belül lehet csak a díjakat emelni. Természetesen az egyetemes szolgáltatásoknál a törvény 3-4 éven túl is biztosítékot nyújt.
– Hatóságilag szabályozzák azoknak a hívásoknak a díjait is, amelyeket a fogyasztók a vonalas telefonról kezdeményeznek a mobilok felé. Nem lehet azt mondani, hogy ez teljes sikert arat a versenyhez szokott mobilszolgáltatók körében.
– A törvény alkotói azt tartották szem előtt, hogy olyan mértékű legyen a díj, ami nem éri hátrányosan a fogyasztót. Ahhoz, hogy az elképzelések a gyakorlatban kielégítően működjenek, legelőször fel kell mérni a hívások valós költségtartamát. Arra az összekapcsolási díjra, amiért a mobilszolgáltató végződteti a hívást, tavasszal tesznek javaslatot az érintettek. Csak azok a mobilok kötelesek a költségstruktúra bemutatására, akik jelentős piaci erővel rendelkeznek, erről a kérdésről pedig a HÍF döntőbizottsága hoz határozatot.
– Az egységes hírközlési törvényhez kapcsolódóan a HÍF-nek is át kellett alakulnia, többek között egy teljesen új szervezet jött létre, a Hírközlési Döntőbizottság. Milyen feladatok várnak a közeljövőben a hatóságra, ezen belül a döntőbizottságra?
– A HÍF szervezetileg is jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt időszakban, a gazdálkodásunkat a törvény hatálybalépésétől a szolgáltatók előtt is átláthatóvá kell tennünk. A döntőbizottsághoz tartozó feladatok teljesen újak, hiszen a jövőben a piac működését lényegesen befolyásoló határozatokat kell hoznia. Meg kell határozni a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, el kell fogadni a referenciaajánlatokat, és dönteni kell a szolgáltatók közötti vitás ügyekben. A HÍF készül az e-közigazgatásra, folyamatosan megteremtjük az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

Frischmann Gábor. A Budapesti Műszaki Egyetem híradástechnika szakán diplomázott 1980-ban, mint okleveles villamosmérnök. 1985-ben integrált távközlési szakoklevelet szerzett. 1980 és 1999 között előbb a Magyar Postánál, majd egyik utódvállalatánál, a Matáv Rt.-nél dolgozott, 1994–1999 között igazgatói beosztásban. 1999. május 1-jétől a Hírközlési Főfelügyelet elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök 2001. szeptember 20-tól kezdődően hat évre megbízta a Hírközlési Főfelügyelet jogutódjaként működő Hírközlési Felügyelet elnöki teendőinek ellátásával.

Kiosztották a távhívó számokat. A HÍF az elmúlt héten bocsátotta rendelkezésre azokat a távhívó számokat, amelyek segítségével az előfizetők minden egyes hívás megkezdésénél választhatnak szolgáltatót. Ha az ügyfél a Matávon keresztül kívánja lebonyolítani a hívást, akkor az 1515-öt, ha az eTel-t választja, akkor az 1522-t, ugyanígy a V-fon esetében az 1553-at, a V-comnál 1555-öt, a Pan-Telnél 1588-at, míg a Novacomnál az 1599-es előhívó számot kell használnia.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.