A távközlési piac megnyitásáról Magyarországon az emberek különböző módon vélekednek: vannak, akik csodákat várnak, sokak számára nem egyértelmű, milyen eredményeket hozhat a kizárólagosság megszűnése, és vannak, akik úgy foglalnak állást, hogy a távközlésben eddig is verseny volt, így nem jelent számukra sokat a liberalizáció. A HÍF elnöke milyen oldalról közelíti meg ezt a kérdést?
– Mindenképpen el kell oszlatnom azt a tévhitet, hogy a vezetékes telefóniában a kizárólagosság megszűnésével egy csapásra eljön a Kánaán. Arra nem szabad számítani, hogy rövid időn belül olyan verseny indul a piacon, aminek eredményeképpen több tíz százalékkal zuhannak az árak. Az árharc esetleges kialakulása pedig káros lenne az egész piac fejlődése szempontjából. Arról van szó, hogy megszűnik a kizárólagosság, az eddig monopolhelyzetben lévő mellett több távközlési cég nyújthat egyszerre szolgáltatást a vezetékestelefon-piacon. A lakossági fogyasztóknak is választási lehetőségük lesz, a verseny pedig minden bizonnyal jótékony hatással lesz az árakra és a szolgáltatások minőségére. Mindezeket az előnyöket eddig a mobil- vagy az üzleti felhasználók érezhették, hiszen abban a körben eddig is nyitott volt a piac. A liberalizációval a távközlés szinte minden területén választási lehetőséghez jutnak a fogyasztók. Mindenképpen számítani lehet arra, hogy a szolgáltatók részletesen elemezve a fogyasztási szokásokat, különböző csomagokkal jelennek meg az új területeken. A helyközi és a nemzetközi hívások díjai már ebben az évben is számottevően csökkenhetnek. Az előfizetési díjaknál még emelkedés lehetséges, viszont a forgalmi díjak ennél nagyobb mértékben csökkennek. Véleményem szerint a távközlési liberalizáció főként az intenzív felhasználóknak jelent előnyöket. A szolgáltatóknak elsősorban a távolsági hívások jelentik a legnagyobb profitot, így várhatóan ebben a körben jelenik meg a legtöbb cég, versenyre eleinte igazán itt lehet számítani.
– A szolgáltató oda megy, ahol üzleti hasznot remél, de joggal merül fel a kérdés, mi lesz azokkal a kisfogyasztókkal, akik nem élnek túl gyakran a távközlési piac adta lehetőségekkel?
– A lakosság 20-25 százaléka kisfogyasztó, rájuk vonatkozik az úgynevezett egyetemes szolgáltatás intézménye. A törvény ezt a szolgáltatók számára veszteséges területet jogilag átlátható módon támogatja. Amelyik távközlési céggel a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerződést köt, annak minden kisfogyasztó számára elérhető áron kell a szolgáltatásokat biztosítania, és a piaci szereplőknek kell felvállalni azt a veszteséget, ami például a normál és a kedvezményes előfizetői díj közötti különbségből adódik. Ez a tétel várhatóan az első évben 8-10 milliárd forint lesz. Hamarosan megjelenik az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekről szóló miniszteri rendelet. A jogszabályok meghatározzák például azt is, hogy mekkora felhasználói kör után igényelhet a szolgáltató kompenzációs támogatást. A hatóság folyamatosan méri a piacot, azt, hogy mennyien vettek igénybe egyetemes szolgáltatást, a piaci szereplőknek pedig az árbevételük arányában kell a veszteségeket felvállalniuk. Rendelet szabályozza továbbá, hogy az egyetemes szolgáltatónak milyen feltételek mellett lehet elhagynia a piacot, hogyan kell például az új cég számára átadni a hálózati eszközöket, ebben a körben minden azt a célt szolgálja, hogy az egyetemes szolgáltatás intézménye folyamatos legyen.
– Milyen mértékű díjcsökkenésre lehet számítani a közeljövőben, és mely területeken?
– Mind a helyközi, mind a nemzetközi távolsági tarifák esetében egy éven belül akár 10 százalékot is meghaladó díjcsökkenésre számítok. A helyi forgalmi díjak szinten maradnak vagy kismértékben emelkednek: ez azon múlik, hogy egy-egy településen, illetve annak vonzáskörzetében hány szolgáltató lesz hajlandó versengeni a fogyasztók kegyeiért. Kiemelt terület jelenleg a budapesti agglomeráció, ahol a helyközi tarifák érvényesek. Véleményem szerint itt már idén is jelentős mértékben csökkenhetnek a tarifák.
– Mától több szolgáltató számára megnyílik a telefonpiac. A HÍF az elmúlt héten bocsátotta rendelkezésre azt a négyjegyű hívószámot, amely alapján a távolsági hívást kezdeményező felhasználók választhatnak a szolgáltatók között. Ahhoz, hogy a verseny ténylegesen megkezdődjön, az ehhez szükséges szerződéseket is meg kell kötniük a cégeknek.
– A szolgáltatóknak egymás között kell megállapodniuk a hálózat rendelkezésre bocsátásáról, illetve használatáról, erről csak akkor kötelesek értesíteni a HÍF-et, ha valamiben nem tudnak megegyezni. Tudomásom szerint a Matáv, illetve a Vivendi – amely egyben a V-fon és a V-com tulajdonosa – megkötötték már az összekapcsolási szerződést, és a többi cég között is folyamatosak a tárgyalások. A törvény szerint a jelentős piaci erővel rendelkező távközlési cégeknek referencia összekapcsolási ajánlatot kell benyújtaniuk. A HÍF-nek 60 napon belül döntést kell hoznia, amennyiben első olvasatban elutasítja a benyújtott anyagot, akkor a szolgáltatónak 30 nap áll rendelkezésére, hogy egy másikat készítsen. Ha ez sem lesz megfelelő, akkor a HÍF hozza létre az ajánlatot, amit a szolgáltatók csak bírósági úton támadhatnak meg, de addig a HÍF határozata szerint kell eljárniuk.
– A vonalas telefóniában hatóságilag milyen szinten maximalizálják az árakat és meddig?
– A telefondíjak szabályozására az elkövetkező 3-4 évben mindenképpen szükség lesz, a 2002-es árrendelet a napokban jelenik meg. Fontos elmondani, hogy a korábbi tételes árszabályozást felváltja az úgynevezett ársapka-szabályozás, a törvény egy adott szolgáltatáscsomag átlagárára vonatkozóan határozza meg, hogy milyen mértékben változhat. A szolgáltatók a várható infláció alatt emelhetik csak az árakat. Ezen az ársapkán belül lehet csak a díjakat emelni. Természetesen az egyetemes szolgáltatásoknál a törvény 3-4 éven túl is biztosítékot nyújt.
– Hatóságilag szabályozzák azoknak a hívásoknak a díjait is, amelyeket a fogyasztók a vonalas telefonról kezdeményeznek a mobilok felé. Nem lehet azt mondani, hogy ez teljes sikert arat a versenyhez szokott mobilszolgáltatók körében.
– A törvény alkotói azt tartották szem előtt, hogy olyan mértékű legyen a díj, ami nem éri hátrányosan a fogyasztót. Ahhoz, hogy az elképzelések a gyakorlatban kielégítően működjenek, legelőször fel kell mérni a hívások valós költségtartamát. Arra az összekapcsolási díjra, amiért a mobilszolgáltató végződteti a hívást, tavasszal tesznek javaslatot az érintettek. Csak azok a mobilok kötelesek a költségstruktúra bemutatására, akik jelentős piaci erővel rendelkeznek, erről a kérdésről pedig a HÍF döntőbizottsága hoz határozatot.
– Az egységes hírközlési törvényhez kapcsolódóan a HÍF-nek is át kellett alakulnia, többek között egy teljesen új szervezet jött létre, a Hírközlési Döntőbizottság. Milyen feladatok várnak a közeljövőben a hatóságra, ezen belül a döntőbizottságra?
– A HÍF szervezetileg is jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt időszakban, a gazdálkodásunkat a törvény hatálybalépésétől a szolgáltatók előtt is átláthatóvá kell tennünk. A döntőbizottsághoz tartozó feladatok teljesen újak, hiszen a jövőben a piac működését lényegesen befolyásoló határozatokat kell hoznia. Meg kell határozni a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, el kell fogadni a referenciaajánlatokat, és dönteni kell a szolgáltatók közötti vitás ügyekben. A HÍF készül az e-közigazgatásra, folyamatosan megteremtjük az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
Frischmann Gábor. A Budapesti Műszaki Egyetem híradástechnika szakán diplomázott 1980-ban, mint okleveles villamosmérnök. 1985-ben integrált távközlési szakoklevelet szerzett. 1980 és 1999 között előbb a Magyar Postánál, majd egyik utódvállalatánál, a Matáv Rt.-nél dolgozott, 1994–1999 között igazgatói beosztásban. 1999. május 1-jétől a Hírközlési Főfelügyelet elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök 2001. szeptember 20-tól kezdődően hat évre megbízta a Hírközlési Főfelügyelet jogutódjaként működő Hírközlési Felügyelet elnöki teendőinek ellátásával.
Kiosztották a távhívó számokat. A HÍF az elmúlt héten bocsátotta rendelkezésre azokat a távhívó számokat, amelyek segítségével az előfizetők minden egyes hívás megkezdésénél választhatnak szolgáltatót. Ha az ügyfél a Matávon keresztül kívánja lebonyolítani a hívást, akkor az 1515-öt, ha az eTel-t választja, akkor az 1522-t, ugyanígy a V-fon esetében az 1553-at, a V-comnál 1555-öt, a Pan-Telnél 1588-at, míg a Novacomnál az 1599-es előhívó számot kell használnia.
Rengett a föld Kamcsatkában, Putyin gépe kerülővel tért haza
