Rapid Extra: Trump és Putyin alaszkai találkozója – tárgyalások kezdődtek, de messze a béke + videó

Az alaszkai Anchorage-ban tartott Donald Trump–Vlagyimir Putyin-csúcstalálkozót értékelte a Magyar Nemzet podcastjában Magyarics Tamás volt diplomata, akivel Tóth Tamás Antal és Fekete Rajmund Amerika-szakértő beszélgetett. Egyetértettek abban, hogy bár áttörés egyelőre nincs, már önmagában is jelentős, hogy elindult a párbeszéd Washington és Moszkva között.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozóját értékelte a Magyar Nemzet podcastjában Magyarics Tamás volt diplomata Fotó: Magyar Nemzet

Medvegyev: A béke az európaiakon és Kijeven múlik

A beszélgetés elején Fekete Rajmund ismertette Dmitrij Medvegyev, az orosz elnök jobbkezének gyors értékelését, amely röviddel a találkozó után jelent meg a Telegramon. Az orosz politikus öt pontban foglalta össze a megbeszélés eredményeit: létrejött egy teljes értékű mechanizmus Washington és Moszkva között, nyugodt hangulatban, ultimátumok és fenyegetések nélkül tárgyalt a két vezető, Putyin pedig részletesen ismertette a béke feltételeit.

Medvegyev szerint Trump – legalábbis egyelőre – lemondott az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás fokozásáról.

A találkozó azt is bizonyította, hogy tárgyalásokra előfeltételek nélkül is van lehetőség, még akkor is, ha közben folytatódnak a harcok. Az orosz értékelés hangsúlyozta: a továbbiakban Kijeven és Európán múlik, lesz-e kézzelfogható eredmény.

Vlagyimir Putyin és Donald Trump Fotó: AFP

Magyarics: diplomáciai siker Putyinnak, időnyerés Moszkvának

„Nagyon nehéz most végleges értékelést adni, de annyi biztos: mindkét fél igyekezett lehűteni a várakozásokat” – fogalmazott Magyarics Tamás. Mint mondta, a tárgyalások ténye önmagában is előrelépés, hiszen az amerikaiak átmenetileg felfüggesztették a korábban belengetett másodlagos szankciókat.

A volt diplomata úgy látja, a legnagyobb eredmény Moszkva számára, hogy az orosz elnök a legmagasabb szinten tárgyalt Washingtonnal. „Ez önmagában diplomáciai siker” – mondta, hozzátéve: a további lépésekhez elengedhetetlen Ukrajna és Európa részvétele. 

Putyin ugyanakkor továbbra is következetesen elutasítja Ukrajna NATO-csatlakozását, sőt, egyfajta ütközőzónát szeretne fenntartani Oroszország és Nyugat-Európa között. „Az ukránok viszont olyan elrettentő erőt akarnak kiépíteni területveszteség nélkül, ami kizárja a további orosz agressziót. Ezek egymást kizáró álláspontok, a megoldás messze van, de a párbeszéd elindítása önmagában pozitív fejlemény” – hangsúlyozta Magyarics.

Trump politikai kockázata

Fekete Rajmund arra hívta fel a figyelmet, hogy Donald Trump számára a háború lezárása komoly politikai tét. „Ez volt az egyik fő kampányígérete: hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak. Nyilván ez túlzó, de mutatja a szándékot” – emlékeztetett.

A szakértő szerint Trump szerencséje, hogy a Demokrata Párt mély válságban van, így nem tudja politikai fegyverként kihasználni, hogy fél évvel hivatalba lépése után még mindig zajlanak a harcok. 

Az Egyesült Államokban a vietnámi háború óta minden elhúzódó konfliktus politikai kockázatot jelent. Ráadásul felnőtt egy generáció, amely már alapvetően elutasítja, hogy Amerika olyan háborúkban vegyen részt, amelyek nem szolgálják közvetlen érdekeit

 – tette hozzá.

Trump álláspontja világos: ha Európa folytatni akarja a háborút, tegye meg, de amerikai pénz és fegyver nélkül.

Hosszú tárgyalásokra készülhet a világ

Magyarics Tamás szerint gyors megoldásra nincs esély. 

Az orosz offenzíva lassan, de előrehalad, Moszkva így jobb tárgyalási pozícióra számít. Ugyanakkor a gazdasági szankciók erősen befolyásolják Oroszország mozgásterét, így a végtelenségig nem tudja folytatni a háborút

 – fogalmazott.

A professzor arra is rámutatott: a kompromisszumot nehezíti, hogy az ukrán fél olyan feltételeket támaszt – a területi integritás teljes helyreállításától az orosz vagyonok lefoglalásáig –, amelyek Moszkva számára elfogadhatatlanok. „A vietnámi háború tárgyalásai is évekig elhúzódtak, és hónapokig azon vitatkoztak, milyen formájú legyen az asztal. Most talán nem ilyen triviális kérdések fogják elnyújtani a folyamatot, de biztos, hogy hosszú és bonyolult egyeztetésekre kell készülni” – mondta.

Európa szerepe és a jövő kilátásai

A szakértők egyetértettek abban, hogy a békefolyamat sikeréhez Európa nélkülözhetetlen. 

Kérdés, meddig hajlandó az európai közösség finanszírozni Ukrajnát, ha Amerika részben kivonul. Egy ponton az európai érdekek is azt diktálhatják, hogy nyomást gyakoroljanak Zelenszkijre a kompromisszum érdekében

 – tette hozzá Magyarics.

A jövőt illetően elképzelhető egy többszintű tárgyalási mechanizmus: először amerikai–orosz–ukrán formátumban, később európai bevonással. „Minél több fél ül egy asztalnál, annál nehezebb a megegyezés” – hangsúlyozta.

Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozóját értékelte a Magyar Nemzet podcastjában Magyarics Tamás volt diplomata (Fotó: Magyar Nemzet)