n Zsohár Melinda
Hídnak számít az alul- és felüljáró is, ilyenformán az M7-es autópályán Budapest és Zamárdi között mintegy száz hídat újítottak fel, amelyeket a Pont-Terv Mérnöki Tervező és Tanácsadó Rt. szakemberei terveztek. Mátyássy László, a cég vezérigazgatója, okleveles hídépítő mérnök szerint az úgynevezett kisebb munkák is fontosak a hídépítőknek, hiszen egy folyami hidat vagy vasúti viaduktot tervezni nem mindennapos dolog. A híd drága, ma úgy mondják: költséges projekt, sokszor évtizedekig sem nyílik rá mód, hogy akár a legnevesebb mérnök is rajzasztalra fektethesse álmait.
– Magyarországon is a különböző periódusok kedveztek és bántak mostohán a hídmérnökökkel, s paradox módon a pusztítások után adódott lehetőség az igazi kihívásokra – ad korszakos áttekintést a vezérigazgató és Pozsonyi Iván elnök-igazgató, szintén okleveles hídépítő mérnök – saját szemszögükből nézve. Százötven esztendeje kezdődött a klasszikus, nagy hídépítő korszak hazánkban, a budapesti Lánchíd születésével. A millennium kiugró időszaknak bizonyult, Trianon súlyos csapásnak. S a második világháború vízbe rogyott, lerobbantott hídjainak újjáépítése pezsdítette meg ismét a szakmát. Az utolsó izgalmas és a korszak negatívumai ellenére egyértelmű sikerrel végződő vállalkozása az Erzsébet híd újraépítése volt. Természetesen ezután sem állt meg a munka, Tisza-hídak, autópálya, alul- és felüljárók, kisebb hidacskák épültek, s a nagyok karbantartása is folyt, azonban hasonló nagyságrendű feladatokra sokáig kellett várni.
A rendszerváltozás a hídépítésben is változást hozott. A Pont-Terv Rt. 1994-ben alakult meg olyan nagy tekintélyű magyar mérnökök részvételével, akik évtizedek óta hídtervezéssel foglalkoznak, itthon és külföldön különféle megbízásokat teljesítettek. Tanulmány-, engedélyezési és kiviteli terveket készítenek, föltárják az építési lehetőségeket. A cég mostani szakemberei korábban részt vettek az M0-s déli hídja, valamint a lágymányosi Duna-híd tervezésében, s legnagyobb sikerüknek a már a Pont-Tervben tervezett Mária Valéria híd rekonstrukcióját tartják.
Hajdanán számos híd épült a vasúti és közúti forgalom együttes lebonyolítására. A bajai Duna-híd is e kettős teher alatt nyögött, a nyolcvanas évek végére már szinte elviselhetetlenül. A vonatok alig öt kilométeres sebességgel tudtak áthaladni rajta, s a síneken gurultak végig az autók is. 1989-ben konzolokkal toldották meg a hidat, így a személyautókat elterelték a konzolok tartotta sávra, ám a teherautók továbbra is a belső sávon közlekedhettek, felváltva a vonatokkal. 1999-ben történt meg a teljes rekonstrukció, új megoldással szétválasztották a vasúti és közúti forgalmat. A Pont-Terv mérnökei kereszttartókat helyeztek el az úgynevezett rácsos tartók tetején, amelyekre felfüggesztették az újabb konzolokat. A hárommillárd forintos költséggel kiszélesített és megerősített híd közúti sávja a korábbi maximum 3,5 tonnás terhelés helyett immár 80 tonnás autót is elbír, s a sínekre sem terelik többé a gépjárműveket. Tavaly alakították át a cég tervei szerint a vegyes forgalmú dunaföldvári és tiszaugi hidat is, az előzőnél megszüntetve a vasúti forgalmat, az utóbbinál a régi mellé új híd építésével.
Vannak-e hídépítési divatok? A kérdés csak látszólag indokolt, mert hogyne lennének. Éppen a Lágymányosi híd külseje kapcsán csaptak össze a vélemények, s mérkőztek egymással a „divatirányzatok”. A funkcionalista puritánság, a modern stilizálás, a hagyományokhoz valamelyest ragaszkodás álláspontjai küzdöttek egymással, s győzött az a kép, amely most új hídként átível a Dunán.
– Az építészet és a hídépítészet persze külsőségeiben egymástól elválaszthatatlan, csak a hídépítő mérnök helyzete különlegesebb a ház- és épülettervezőhöz képest – állítja egyetértésben Pozsonyi Iván és Mátyássy László. A kész hídnak ugyanis látszik a szerkezete, mert az maga a híd. Gazdag országokban időről időre meg is kockáztatnak olyan szerkezetű hidakat emelni, amelyek leginkább meghökkenteni szeretnék a környezetet, s szerkezeti megoldásaikkal a fizika és statika törvényeit kívánják áthágni konokul. A szegényebb helyeken azonban a pénz erősen diktál. A magyar mérnököknek így sincs okuk szégyenkezésre, a hídkatasztrófák elkerülték munkáikat. Igaz, a leomlott építmények azután mindig gazdag tapasztalatokkal bővítették a tervezők tudását. A leghíresebb, filmre is fölvett hídkatasztrófa az USA-beli Tacoma-híddal esett meg. Az 1940-es években a szél lengette be a függő szerkezetet, napokig küzdöttek az amplitúdók az elhibázott művel, utoljára még a tervezője végigment halálra ítélt alkotásán. Majd a kamerák surrogása mellett szakadt szét a legendás függőhíd.
A Mária Valéria hídról írtak eleget, de a Pont-Terv szakemberei arra a legbüszkébbek, ami a legkevésbé látható. A XIX. század végén az eredeti esztergomi Duna-hidat kicsi acélelemekből, mint gyufaszálakból, úgy építették föl. Szinte kiirtottak egy erdőt az állványzatához, s a helyszínen rakták össze. A régi, megmentett szegecselt nyílások, rácsos szerkezetű építmények, a kipótolt részek viszont csak ódonnak látszanak, egyébként korszerű, hegesztett szerkezetek. Nem reinkarnációja a régi hídnak a mostani, szögezik le a tervezők, csak szellemiségében és szándékoltan vállalt eredeti hangulatának őrzésében az. Korabeli terveket, katalógusokat használtak föl hozzá, a régi köveket elbontva és újjáépítve alkották meg az újjászületett és egyben jelképpé magasztosult hidat.
Nagy terv és izgalmas kihívásnak ígérkező a szegedi Tisza-híd, amelynek első ütemében egypilonos (toronyszerű), ferde kábeles híd készül, s a pilon az egyik parthoz esik közelebb. Ha majd egyszer elkészítik a most megtervezett párját, akkor a másik híd pilonja a túlsó parthoz kerül közelebb, ezáltal különleges optikai hatást kölcsönözve a látványnak. A pilonra történik a híd fölfüggesztése, s ettől kapja azt a légies, mégis biztonságot sugárzó hatást, amely például az Erzsébet hidat is jellemzi.
Magyarország mindenkori legnagyobb hídja lesz az a szintén a tervezőasztalon már megszületett építmény, amely az M7-es autópálya részeként a Kőröshegy völgye fölött ível át. A viadukt pillérmagassága 80 méter lesz, 120 méteres nyílásokkal, s a tizenhatezer tonnás acélszerkezetet állvány nélkül szerelik föl, különleges eljárással. Kétszer két sáv fut át rajta az autópálya szerves részeként, de feltétlenül belesimul a dél-balatoni tájba, hiszen ez volt a kívánság.
A hídépítési konjunktúra elkényezteti a szakembereket, a tervezők nem panaszkodnak. A „költséges projektek” a hídépítő mérnök álmait váltják valóra.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
