Most újra felvetődött a Nemzetőrség megalakításának szükségessége, amit Simicskó István államtitkár, fideszes képviselő indítványára meg is szavazott az Országgyűlés. A parlament ebben arra kötelezte a kormányt (szűkebben a Honvédelmi Minisztériumot), hogy egy éven belül dolgozzon ki törvényt a Nemzetőrség felállításáról. Erről a törvényjavaslatról már kétharmados többséggel döntenek a képviselők, hiszen az alkotmány értelmében új fegyveres erőt létrehozni csak minősített többséggel lehet.
A belbiztonság erősítésének szükségességére az elmúlt néhány hónapban történtek és a New York-i terrortámadás különösképpen felhívta a figyelmet – hangsúlyozta Simicskó István. A Nemzeti Gárda egységeinek azonnali bevetése nagyrészt hozzájárult ahhoz, hogy csökkentsék a támadás hatását, és ne alakuljon ki pánikhangulat. Másrészt a gárdisták speciálisan kiképzett alakulatai részt vettek a mentésben és a kárelhárításban is. Sokkal kisebb mértékben, de valami hasonló történt nálunk is az elmúlt évek természeti katasztrófái során. Legyen az akár árvíz, belvíz, akár rendkívüli hóhelyzet, a hadsereg segítségét nem lehetett nélkülözni. A hadsereg elsődleges feladata pedig nem ez, hanem a haza fegyveres védelme, és a nemzetközi kötelezettségvállalásainkból adódó egyéb feladatok ellátása, mint például a békefenntartó missziókban való részvétel – fejtette ki az államtitkár.
Katasztrófaelhárító alakulat
A tíz évre tervezett haderőreform alapján 2010-ig Magyarországon is létrejön a jól képzett hivatásos hadsereg. Ennek tervezett létszáma 35 ezer fő, amelynek körülbelül egyharmada parancsnoki állomány. Ez azt jelenti, hogy egy esetlges háborús helyzetben a hadsereg egyetlen embert sem tud nélkülözni. A hivatásos és szerződéses állomány egészére szükség lesz az első vonalban. Összeszámolta-e már valaki, hogy Magyarországon hány közúti és vasúti felüljáró, híd, nemzeti műtárgy, ipari létesítmény és kormányzati intézmény van, amelyet egy ilyen helyzetben védeni kell? – tette fel a kérdést Simicskó István. A hátország és az utánpótlási vonalak védelme, a tartalékos utánképzés, valamint a póttartalékosok behívása mind-mind embereket igényel, és a Nemzetőrség feladatai közé tartozna – fejtette ki. A hadsereg így kizárólag a frontra tudna koncentrálni.
De mit tenne a Nemzetőrség béke idején, hiszen egy háborús helyzetnek – szerencsére – igen kicsi a valószínűsége. Az elmúlt négy évben a Magyar Honvédség segítségére katasztrófahelyzetekben kilencszer volt szükség. Például rendkívüli hóhelyzet vagy árvíz idején. Ezt a profi haderőt „polgári védelmi” feladatokra igénybe venni már luxus lenne, másrészt így nem tudna eleget tenni a fő feladatainak, különösen azért, mert időközben meg fog szűnni a sorkötelezettség intézménye. A kicsi, de hatékony hadsereg kiépítésével – teljesen logikusan – lecsökkent a katonai bázisok száma. A lakosságnak azonban bármikor szüksége lehet emberekre válsághelyzetben. Itt nem feltétlenül kell nagyon nagy dolgokra gondolni – hívta fel rá a figyelmet Simicskó István. Például egy bozóttűz oltásához vagy eltűnt gyermek kereséséhez is szükség van segítségre. A polgármester kérésére a helyi nemzetőr alakulat ilyen feladatokat tökéletesen el tudna látni. Ugyanakkor az olyan természeti katasztrófák idején is, mint az árvizek vagy gázkitörések, lehetne számítani a nemzetőrökre. Olyan helyzetekben, mint például a zalai gázkitörés idején, megfelelő erőkkel szakszerűen kell biztosítani – gyakorlatilag őrizni – településeket, úgy, hogy ne vonjunk el erre értékes erőket például a rendőrségtől.
Alapkiképzés a sorköteleseknek
A sorkatonai szolgálat a hadsereg átalakításával szintén meg fog szűnni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban nem engedhetjük meg azt a felelőtlenséget, hogy egy esetleges katonai krízishelyzetben olyan embereket kelljen mozgósítani, akik nem részesültek semmilyen katonai kiképzésben. Napjaink katonai válsággócai közül néhány nincs túl messze a határainktól, mint például Bosznia és Koszovó – fejtette ki az államtitkár. A katonai kiképzés így nemcsak az ország védelmére való tekintettel lenne fontos, hanem az egyes polgárokkal szemben is kötelességünk. Ha lemondunk erről, akkor adott esetben felkészületlenül, a túlélés csekély esélyével kellene helytállniuk a harctéren.
Ezeken a problémákon kíván segíteni a Nemzetőrség koncepciója. Noha a NATO-országok mintegy felében működik hasonló szervezet, az egyes országok megoldásai között a hagyományok és az igények szerint vannak különbségek. A Nemzetőrség nem kívánja egyik ország gyakorlatát sem másolni.
A Nemzetőrség egyik feladata a fiatalok katonai alapképzése lenne. A tervek szerint a 18 és 20 év közötti korosztályok két-három hónapos intenzív kiképzést kapnak majd. A felmérések szerint ugyanis a sorkötelesek nem lazaságból vagy felelőtlenségből utasítják el a kötelező katonai szolgálatot, hanem azért, mert nincs kedvük egy hosszú, sok felesleges elemmel tarkított, és adott esetben életpályájukat derékba törő szolgálathoz. Ráadásul nálunk még bizony nem a NATO-ban szokásos körülmények között kell azt letölteni. Most, rövid távon nincs olyan katonai fenyegetés, amelyre reagálnunk kellene – hangsúlyozta Simicskó István –, de hosszú távon az ország egyelőre nem mellőzheti az alapkiképzést. Egy olyan rövid és intenzív „tanfolyamot”, amely a gyors átképzéssel lehetővé teszi a hadrafoghatóságot.
Az alapkiképzésnek tehát olyannak kell lennie, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését – hangsúlyozta Simicskó István. Az a korábbi gyakorlat nem tartható, hogy egy kiképzési időszakban egy katona körülbelül 20 lőszert lőtt el. A két-három hónapos idő alatt meg kell tanítani a fiatalokat célozni, és arra, hogyan maradjanak életben a harctéren. A Varsói Szerződés idején a szovjetektől átvett katonai mentalitás nem erre helyezte a hangsúlyt. Átalakítanák a laktanyákat úgy, hogy kulturált körülmények között fogadhassák a fiatalokat.
A Nemzetőrség másik feladata a katasztrófaelhárításban való részvétel lenne. A jelenlegi körülmények között egyik szervezet sem képes, vagy csak egyéb feladatai ellátásának rovására tudja biztosítani például katasztrófahelyzetekben a lakosság kimenekítését, illetve egy esetleges fertőzött helyszín biztosítását. A katasztrófavédelmis szakemberek feladata a krízishelyzet okainak megszüntetése, és nem a helyszín lezárása vagy a kiköltöztetés. A területi alapon szerveződő Nemzetőrség feladatai között éppen az ilyen helyzetekre való felkészülés szerepelne. Az egyes területi egységeket mindig az adott térségre jellemző válságszituációra készítenék fel. A Tisza mellett ez nyilvánvalóan az árvíz, máshol pedig az ottani, lehetséges veszélyforrás (ipari katasztrófa, gázkitörés).
Nőket is várnak az alakulatok
A Nemzetőrség harmadik feladataként felvállalná a technikai sportok, illetve azok klubjainak támogatását, mint például a vitorlázó repülők, az ejtőernyősök, a könnyűbúvárok, a rádióamatőrök stb. Ezek a klubok ma igen mostoha anyagi helyzetben vannak, rájuk fér a támogatás. Az állam nem azt várja el, hogy ezek az emberek most kezdjenek el „katonásdit játszani” a támogatás fejében – mutatott rá az államtitkár. Csak azt, hogy ha adódna olyan válsághelyzet, amelyikben ők segíteni tudnának, akkor álljanak rendelkezésre, és vessék be speciális tudásukat a baj megoldása érdekében. (Például egy uszálybalesetnél szükség lehet a könnyűbúvárok tapasztalatára.)
A Nemzetőrség további fontos feladata a Magyar Honvédség számára az önkéntes tartalékosok kiképzése lenne. Ez már a hagyományos fegyvernemek szerinti bontásra épülne. A nemzetőri alapképzés után dönthet majd úgy bárki, hogy önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállal, képességei, a hadsereg lehetőségei és saját érdeklődése alapján. Az önkéntes tartalékos szolgálat évente 10-14 napos továbbképzésen való részvételt jelentene a kiválasztott alakulatnál (tüzér, harckocsizó, műszaki stb.). Mind a nemzetőri, mind a tartalékos szolgálattal járnának juttatások, és fokozott munkahelyi védelem. Ehhez több törvényt kell majd módosítani – mondta az államtitkár. A lényeg azonban az, hogy senkit ne érjen hátrány a munkahelyén. Sőt, aki ilyen önkéntes honvédelmi szolgálatot vállal, az inkább előnyt élvezzen.
A tervek szerint a Nemzetőrségnek regionális kiképzőtáborai lesznek majd, amelyekben az alap- és a továbbképzéseket folytatnák. Az állandó állomány a kiképzőkből és a megyei kis létszámú törzsekből állna. A szervezet költségvetése a Honvédelmi Minisztérium fejezetében kapna helyet. Ugyanakkor a Nemzetőrség kiépítése nem történhet a honvédség rovására. Nyilvánvaló, hogy a Nemzetőrség létrehozására többletforrásokra lesz szükség, mert nagyon sok elmaradást kell bepótolni – hívta fel a figyelmet Simicskó István. A fiatalokat nem szabad lerobbant laktanyákban fogadni, emberi méltóságuknak megfelelő ellátást kell részükre biztosítani. A fenntartás azonban nem fog több pénzbe kerülni, mint a sorkatonai intézmény. Számítások szerint körülbelül 8,5 milliárd forinttal kevesebbe kerülne, mint a jelenlegi rendszer. A működést illetően sok közös pont képzelhető el a Nemzetőrség és a Magyar Honvédség között. Például ugyanazon gyakorlótereket használhatják. Egyébként a szervezet a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozik majd, a szakirányítási feladatokat pedig a honvéd vezérkar fogja ellátni.
Természetesen nők is lehetnének nemzetőrök. Ugyanúgy, ahogy szerződéses vagy hivatásos szolgálatot is vállalhatnak.
A lányok önkéntes alapon vállalhatják az alapkiképzést, de ezután semmilyen különbség nem lesz majd a két nem lehetőségei között. Erre azért is szükség van, mert megfigyelések szerint jót tesz a hadseregnek az, ha nem kizárólagosan férfiszervezetként működik – hívta fel a figyelmet Simicskó István. Például a durvaság és gorombaság, az abnormális társadalmi viselkedés kikopik a seregből.
Trump
Kijevi bohócnak nevezte a volt orosz elnök Zelenszkijt
