Egészen 1980-ig – az 1949-es év kivételével – a népesség növekedéséről számoltak be a mai Magyarország területén a népszámlálások. A legnagyobb népesség maximumát 1981-ben regisztrálták. Azóta változó ütemben, de tartósan fogy az ország lakossága: az idei népszámlálás eszmei időpontjában, azaz 2001. február 1-jén 10 millió 196 ezer volt az ország lélekszáma, ami 1,7 százalékkal kevesebb, mint 1990-ben. A halálozások számának több mint három évtizede tartó, szinte folyamatos növekedését nem tudta ellensúlyozni az 1970-es évek közepének magasabb élve születési gyakorisága. Az 1990-es évekre jellemző volt az élve születések alacsony és évről évre csökkenő száma.
Amíg 1990–92-ben évente átlagosan 125 ezer gyermek látta meg a napvilágot, addig az évtized második felében már százezernél is kevesebb. A történelmi minimumot 1999-ben regisztrálták, amikor az élve születések száma nem érte el a 95 ezret sem. A kedvezőtlen folyamatban nagy szerepe van annak, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a szülőképes korba lépő nők száma. A fejlett országok mércéje szerinti közepes termékenység és a rendkívül magas halandóság miatt Magyarország ma Európa legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetű országai közé tartozik.
A KSH nemrég publikált adatai szerint a megyék közül legtöbben Pest megyében élnek, Nógrád megye népessége a legkisebb. Az előző népszámlálás óta Budapest lakossága csökkent leginkább, tizenegy év alatt csaknem 12 százalékkal, összesen 243 ezer fővel. A főváros negatív rekordja után – a lakosság számához viszonyítva – Nógrád megye következik, ahol 1990 óta 3,7 százalékkal, mintegy nyolcezerrel kevesebben élnek. A népességcsökkenés sorrendjében ezután Békés megye következik, de még Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Heves, Vas, Zala, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességszáma is nagyobb mértékben csökkent, mint az országos 1,7 százalékos arány. Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom megye népességszáma gyakorlatilag stagnált.
Az előzetes adatok szerint öt megyében – Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén – élnek többen, mint tizenegy évvel korábban. Különösen nagy arányú népességnövekedést Pest megyében regisztráltak, amelynek lakossága 130 ezer fővel, mintegy 14 százalékkal nőtt. A budapesti népességcsökkenés és az agglomerációban tapasztalt népességnövekedés a fővárosból a város környéki településekre való költözéssel magyarázható elsősorban. A népsűrűség az ország egészére vonatkozóan 109,6 fő egy négyzetkilométerre számítva. Budapest egy négyzetkilométerére 3378 személy jut. Az előző népszámláláskor még közel 500 fővel éltek többen a főváros egy négyzetkilométerén.
origo.hu
Éhbérért kényszerített munkára embereket egy román banda Budapesten, a TEK is kivonult
