Tavaly az országgyűlés összesen 227 döntést hozott: a képviselők 57 új törvényről, 65 törvénymódosításról és 105 országgyűlési határozatról szavaztak. A különböző nemzetközi szerződésekről, azok ratifikálásáról gyakorlatilag minden esetben vita nélkül, elsöprő többséggel döntött a T. Ház. Viszont a kormány előterjesztéseit általában csak a koalíciós frakciók támogatták egyhangúlag.
Kivételt jelent ez alól például a státustörvény, amelyet több mint kilencvenszázalékos többséggel fogadott el a parlament. A jogszabályt a három kormánypárti frakció mellett az MSZP és a MIÉP képviselőcsoportja is támogatta, míg az SZDSZ teljes mértékben elutasította azt. A devizakorlátozások megszüntetésével azonban minden párt egyetértett.
Szintén nagy többséggel fogadták el az úgynevezett tanúvédelmi programról szóló jogszabályt: erre a szocialista képviselők 82 százaléka mondott igent. Az SZDSZ nemmel szavazott, míg a MIÉP tartózkodott a szavazásnál. A honvédelmi szolgálati törvényt a legnagyobb ellenzéki frakció 74 százaléka támogatta, és az SZDSZ-es képviselők többsége is megszavazta. Hasonlóan alakult a szavazás a köztisztviselői törvény esetében is.
Kisebb politikai vihart kavart az ősszel a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelemről szóló előterjesztés, ugyanis az ellenzék nem járult hozzá a kivételes eljárásban történő tárgyaláshoz. Így azt csak a kormány által tervezett időpontnál három héttel később fogadták el a képviselők, igaz, akkor döntő többséggel. Mint ismert, a szavazásnál csak a MIÉP tartózkodott.
Egyáltalán nem támogatta az ellenzék a kormány agrártörvénycsomagját, hiszen elutasította a földkiadó és földrendező bizottságokról, a Nemzeti Földalap felállításáról, illetve a termőföldről szóló jogszabályt. A zárszámadási törvényt az SZDSZ egyhangúlag elutasította, és a szocialisták közül is csak hárman támogatták. (Ismert, ezen képviselőket később az MSZP frakciója megrótta.)
Nem kapta meg az ellenzék támogatását az önkormányzatok idei évi címzett támogatásáról szóló javaslat sem, a szocialisták közül csupán 17 képviselő szavazott igennel. Érdekesen alakult a szavazás a villamos energiáról szóló törvény esetében: míg az MSZP és a MIÉP elutasította azt, addig az SZDSZ többsége támogatta. A kórháztörvényt azonban mind az MSZP, mind az SZDSZ, mind pedig a MIÉP frakciójának többsége elvetette. Egységesen utasították el az ellenzéki képviselőcsoportok a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabályt is. A magyar nyelv védelméről, illetve a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály esetében szintén nemmel szavazott az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportjának többsége.
A sorkatonai szolgálat hat hónapra történő csökkentését viszont csak a MIÉP és az SZDSZ nem támogatta, a szocialisták csaknem kétharmada egyetértett vele. Nem értett egyet az ellenzék a hírközlési törvénnyel, s egyáltalán nem támogatták a pénzügyi tárgyú törvények módosítását. Emlékezetes, ez a jogszabály rendelkezik többek között arról, hogy az idei évtől a nyugdíj mellett munkát vállalóknak a nyugellátás összege után nem kell adót fizetniük. Az úgynevezett átvilágítási törvény módosításával sem értett egyet az ellenzék, és elutasították az ügyészségről szóló jogszabálytervezetet is.
A minősített, azaz kétharmados többséget igénylő törvények nagy részét szintén elutasította az ellenzék. A médiatörvény EU-jogharmonizációs módosítása harmadik „nekifutásra” sem kapta meg a szükséges támogatást. Elvetette a parlament a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló jogszabályt is, és nem kapta meg a szükséges számú szavazatot a hírközlési és a tőkepiaci törvény néhány passzusa sem.
Az AfD elutasítja a német katonák ukrajnai bevetését
