Státustörvény: az egyházak támogatják

A magyar katolikus, illetve az evangélikus egyházak vezetői tegnap örömüket fejezték ki a kedvezménytörvény megszületése miatt. A katolikus főpapok ugyanakkor értetlenül állnak a bizalmatlanságot keltő megnyilvánulások előtt.

Tegnap két történelmi felekezet: a Magyar Katolikus Egyház, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetői foglalkoztak a kedvezménytörvénnyel. A Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) hivatalos állásfoglalása szerint a főpapi testület tagjai nagy örömmel és megelégedéssel fogadták a január elsején érvénybe lépett státustörvényt. Az MKPK szerint ennek köszönhetően a Magyarország határain túl élő, több millió magyar ismét szorosabban kötődhet az anyaországhoz. Mint a tegnap elfogadott állásfoglalásukban olvasható: örömükre szolgál, hogy a legnépesebb erdélyi magyarság is élvezheti a kedvezménytörvényből származó előnyöket, miután sikerült aláírni a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Hangsúlyozzák: az egyház egyaránt fontosnak tartja a nemzetek közötti egyetértést és a nemzet javát. „Ezért az erdélyi magyar katolikus püspökökkel és minden, a határainkon túl élő magyarral való szolidaritásunk kifejezéseként aggodalommal és értetlenül állunk a bizalmatlanságot keltő megnyilvánulások előtt, amelyek szembefordulnak az anyaországtól elszakadt honfitársaink érdekeivel.”
A Magyar Katolikus Püspöki Kar bízik abban, hogy minden olyan magyar állampolgár, aki „pillanatnyilag a kedvezménytörvény feltételezett hátrányos következményeire gondol”, felül tud emelkedni egyéni szempontjain és támogatólag segíti annak érvényre juttatását – olvasható a főpapi testület hivatalos állásfoglalásában.
A kedvezménytörvényről hasonlóan vélekedik a Magyarországi Evangélikus Egyház három püspöke: Szebik Imre, Harmati Béla és Ittzés János is. Úgy vélik, hogy a határon kívül élő magyarok végre „megtapasztalhatták a felelős magyar politikusok és az egész magyar társadalom irántuk érzett szeretetét, és az összetartozás jeleként értelmezhetik az elfogadott törvényt”. Álláspontjuk szerint mindez „nem veszélyezteti az itthon élő állampolgárok munkalehetőségét, egészségügyi ellátását és kereseti lehetőségeit”. Remélik, „a most életbe lépett törvény és a megszületett megállapodások a későbbiekben nemzetünk javát, a magyarság önazonosságának megőrzését, a békés egymás mellett élést munkálják, illeszkedve az európai nemzetek közös életébe és jövendőjébe”.
Kovács László szocialista pártelnök szerint a kormányoldal nem bízik saját választási győzelmében, ezért „bekészített egy időzített bombát”, hiszen a következő kormánynak okoznak majd gondot a román–magyar megállapodás alapján a tavaszi–nyári időszakban az országba áramló román vendégmunkások. A politikus kijelentette: a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozat aláírása a törvényhozói szándékot tekintve négy helyen, a konkrét szövegszerűséget figyelembe véve három helyen módosította a jogszabályt, a magyar munkavállalók, illetve a határon túli magyarok hátrányára. – Ez a parlament jóváhagyása nélkül történt, amely ellentétes az alkotmányos renddel – fűzte hozzá.
A szocialisták első embere megjegyezte, Adrian Nastase román miniszterelnök véleménye – amely szerint egyre több jel utal arra, hogy a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a román–magyar megállapodást – arra épül, hogy kormányzati politikusok az elmúlt napokban azt hangoztatták: számos lehetőség van megakadályozni a románok itteni munkavállalását.
Kovács László felidézte, hogy a televízióban látható volt a megállapodás aláírása közben Orbán Viktor miniszterelnök „sajátos mosolya amely azt sugározta: na most jól sikerült behúznom a csőbe az aláíró partneremet”. – Ezzel az a baj, hogy a román televíziók is felvették, és nyilván ez is erősíti a román miniszterelnökben kialakult véleményt a rosszhiszeműségről – mondta az MSZP elnöke.
Filló Pál, a foglalkoztatási bizottság szocialista elnöke írásbeli kérdést intézett Orbán Viktor kormányfőhöz, amelyben arra szeretne választ kapni, tervezi-e a kormány, hogy megtiltja vagy korlátozza az építőipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezését. Az ellenzéki képviselő azt is szeretné megtudni, hogy milyen kormányzati intézkedések várhatóak a szezonális és alkalmi munkákból élők munkához juttatása érdekében.
A Fidesz szerint a szocialisták kedvezménytörvény kapcsán tett nyilatkozataiban Jörg Haider gondolatai köszönnek vissza, aki a magyar munkavállalóktól féltette Ausztriát, reagált az MTI-nek Répássy Róbert, a legnagyobb kormánypárt képviselőcsoportjának helyettes vezetője az MSZP véleményére. Álláspontja szerint a magyarországi jogszabályok kellőképpen védik a magyar munkavállalók érdekeit. – A szocialisták annyira akarják a hatalmat, hogy annak megszerzése érdekében hazugságoktól, félelemkeltéstől sem riadnak vissza – hangsúlyozta Répássy Róbert. – Az MSZP a szélsőjobboldallal kerül egy platformra, amikor a külföldiekkel riogatja a magyar munkavállalókat. Ez nem először fordul elő, hiszen korábban ugyanígy jártak el a minimálbér emelése ügyében és a Munka Törvénykönyvének módosításakor is – emlékeztetett a Fidesz politikusa. Répássy Róbert a kedvezménytörvényt a nemzeti összefogás legfontosabb dokumentumának nevezte.
Az SZDSZ január 22-re szeretné összehívni a parlament rendkívüli ülését – tájékoztatta lapunkat Horn Gábor frakcióvezető-helyettes. Elmondta: tegnap kezdték az aláírásgyűjtést, így még nem tudják, hogy a szabad demokrata képviselőkön kívül mások is csatlakoznak-e a kezdeményezéshez. A törvényhozás rendkívüli összehívásához az összes képviselő 20 százalékának aláírása szükséges, tehát az SZDSZ-frakció önmagában ehhez nem elegendő. A kormánypártokon és a MIÉP-en kívül az MSZP képviselőcsoportja is jelezte: nem támogatja az SZDSZ javaslatát.
***
ÉRZELMEKRŐL ÉS FÉLELMEKRŐL. Nem lesz érdemi hatása a hazai munkaerőpiacon a státustörvénynek. Érzelmek és félelmek állnak szemben szakmai érvekkel – jelentette ki Matolcsy György gazdasági miniszter Békéscsabán, ahol tegnap nyolc határ menti megye (Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) munkaügyi központjának vezetőjével egyeztetett. A tanácskozáson, a megyei munkaügyi központok vezetői, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának eddigi és várható alakulásáról tájékoztatták a minisztert. Eszerint az elmúlt évek átlagában kiadott külföldi munkavállalási engedélyeknek csak az 5–10 százaléka vonatkozott idényjellegű munkára, az országos átlag pedig öt százalék körüli volt. A státustörvény hatályba lépése óta eltelt két hét alatt egyelőre sem a magyar munkaadók részéről, sem a határon túli munkavállalók részéről nem tapasztalható élénkülés. A tegnapi tanácskozáson döntöttek arról, hogy a Gazdasági Minisztérium a munkaügyi központokkal közösen a jövőben kontroll alatt tartja a határ menti munkaerőpiacot. Ennek alapján a külföldi munkavállalók részére kiadott engedélyek számát minden héten nyilvánosságra hozzák, összehasonlítva a tavalyi év hasonló időszakának adataival, negyedévente pedig a megyei vezetőkkel áttekintik a külföldiek foglalkoztatásáról szóló helyzetet. Matolcsy György a határ menti megyékkel kapcsolatosan kiemelte: a munkaerő-piaci adatok éppen azt igazolják, hogy ott a legkisebb a veszélye a külföldi munkavállalók beáramlásának. (V. E.)