Tálib foglyok Guantánamón

Vasárnap újabb harminc fogoly indult – erős fegyveres őrizet alatt – Afganisztánból a kubai Guantánamo amerikai támaszpontra. Ezzel ötvenre növekszik azoknak a száma, akiket a terrorizmus elleni hadjárat során Afganisztánban foglyul ejtettek, és – miután az amerikai hatóságok különösen veszélyesnek, illetve értékes információforrásként szóba jöhetőnek minősítették őket – a Guantánamóra való átszállításuk mellett döntöttek. A foglyok közt akadnak az Afganisztánt eddig uraló tálibok emberei is, de többségük az al-Kaida terrorszervezethez tartozott. Ennek a második csoportnak a tagjait is ugyanolyan drákói szigorúságú biztonsági felügyelet mellett tették repülőgépre, mint az elsőt. Mindegyikükre két fegyveres őr jut, a foglyokat az üléshez bilincselve tartják, az út előtt nyugtatót adtak be nekik.
Megfigyelők szerint egyebek közt azért esett a választás a „hidegháború maradványának” is nevezett bázisra, mivel itt kevésbé érvényesülnek az amerikai jog finomságai, mint a kontinensen. A foglyokat egymástól elszigetelve, egyszemélyes cellákban őrzik majd, de az amerikaiak fogadkoznak, hogy humánusan bánnak velük, és a Vöröskereszt munkatársai is meglátogathatják őket.
A hidegháború óta talán soha nem övezte ekkora figyelem a Fidel Castro Kubai Köztársaságától hermetikusan elzárt támaszpontot. A Guantánamói-öbölnél fekvő bázis 45 négyzetmérföldet hasít ki Kuba területéből, a sziget délkeleti csücskében. Utoljára a kilencvenes évek közepén volt itt nagyobb élet, amikor Kubából és Haitiból menekült emberek ezreit kellett átmenetileg elszállásolni. Az amerikai tengerészgyalogság még a spanyol– amerikai háború idején, 1898-ban szállt partra a Guantánamói-öbölben, és az akkor létrehozott támaszponton azóta sem vonták le az amerikai lobogót. Havanna már régóta sürgeti a terület visszaszolgáltatását kubai szuverenitás alá; az 1959-es kubai forradalom után Castro az amerikaiak távozását követelte, „Kuba szívébe mártott tőrnek” nevezve a bázist. Ugyanakkor a kubai hatóságok mintha beletörődtek volna abba, hogy az amerikaiak éppen náluk helyezik el foglyaikat. Az amerikai–kubai kapcsolatok enyhülésének jele, hogy a hét végén, 43 év után megérkezett az első közvetlen amerikai búzaszállítmány a szigetországba. A 30 ezer tonnányi búza egy 35 millió dolláros kubai élelmiszer-vásárlási ügylet részeként ért Kubába, miután a múlt hónapban már kukorica- és baromfiszállítmányok érkeztek. Az élelmiszer-vásárlást a Kuba elleni amerikai kereskedelmi embargó 2000. évi enyhítése tette lehetővé.
Az amerikai légierő a hét végén is folytatta az intenzív bombázásokat a kelet-afganisztáni Zavar város közelében, ahol az al-Kaida feltételezett létesítményei találhatók. Afganisztán újonnan kinevezett főbírája tegnap kijelentette: halálos ítéletet mondana ki Omar mollára és Oszama bin Ladenre, ha bírósága elé kerülnének.

Gyanús egyiptomi. Amerikában azzal gyanúsítanak egy Abdallah Higazi nevű egyiptomi állampolgárt, hogy nem mondott igazat a szeptember 11-i terrorakciók ügyében nyomozó amerikai hatóságoknak. A férfi a támadás idején egy New York-i hotelben tartózkodott és szobájából rálátás nyílt a WTC ikertornyaira. Szobájának széfjében később egyebek közt olyan rádió- adóvevő készüléket találtak, amelyet pilóták szoktak használni, mert két mozgó repülőgép közötti kommunikációra is alkalmas. Kihallgatása során Higazi azonban tagadta, hogy bármit tudna az adóvevőről. Noha konkrét bizonyíték jelenleg nincs ellene, a hatóságok a fenti körülményeket felettébb gyanúsnak találják. (MTI)