Táltosok

Felkapom a fejem, amikor meghallom, hogy a nyolcéves Krisztina „sziával” köszönti az iskola igazgatónőjét, aki megrökönyödés nélkül szervusszal válaszol. Mindenki tegez mindenkit, ez a módi a szegedi Táltos Tehetséggondozó Általános Iskolában, ahol művészeti képzés is folyik. A helyiek csak zseniképzőnek nevezik. Kilencven különleges képességű diák jár ide, de az iskola vezetője, Mártonné Ritter Mária tartózkodik ettől a kifejezéstől. Nem azért hozta létre a tanintézetet, hogy lakóit csodabogárnak tartsák.
– Azt tapasztaltam, az iskolák nagy része nem teszi lehetővé, hogy az átlagon felüli képességű gyerekek kibontakoztassák tehetségüket – mondja az igazgatónő. – Részben magyarázható ez azzal, hogy szinte mindenütt nagy létszámú osztályokat alakítanak ki a gazdaságosság miatt. Így kevés ideje jut a szaktanárnak arra, hogy valamennyi tanulóra figyeljen. Nálunk általában tizenöt főből állnak az osztályok, és a diákok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyekkel többé-kevésbé az átlag fölé emelkednek. Ne gondoljon versenyistállóra, határozottan elzárkózunk attól, hogy már pici korukban a versenyeztetés szellemével stresszeljük a gyerekeket. A Táltosban az a fő elv, hogy a pedagógusok és a gyerekek ne pazarolják felesleges dolgokra az energiájukat, a felszabadult légkör segít a készségek kibontakozásában. Tudomásom szerint Magyarországon a mienkhez hasonló tehetséggondozó általános iskola csak Budapesten működik.
A fekete szemű és hajú, mindig mosolygós Börcsök Nikolettre már hatéves korában felfigyeltek a mórahalmi óvodában. Rendkívüli biztonsággal kezelte az ecsetet és a ceruzát, akik nem ismerték, azt hitték, valamely fiatal képzőművész festette a képeit. Ezért aztán egyenesen Szegedre vezetett az útja.
– A szüleim döntötték el, hogy a Táltosba menjek. A rokonok tájképet és csendéletet rendelnek tőlem – mondja a tízéves kislány, aki most negyedik osztályos, és azzal dicsekszik, hogy olajképet is szokott festeni.
Festőművész tanára, Szabó Erika azzal a tulajdonságával jellemzi Nikolettet, hogy osztályában neki a legszínesebb a fantáziája. És nem gátolja abban, hogy ha akarja, kék színűre fesse a rókát.
– Fő feladatomnak tekintem, hogy megtanítsam a gyerekeket a különböző technikákra, megismertessem őket a képzőművészeti anyagokkal, és arra ösztönözzem őket, hogy szárnyaljon a fantáziájuk. Ha ezek a tulajdonságok beleivódnak egyéniségükbe, akkor arra is van esélyük, hogy művészi pályára kerüljenek. Ám még ennél is fontosabb, hogy olyan felnőttekké váljanak, akik alkotó módon tudnak élni, tervezni, gondolkodni. Tanítványaim rajzait látva egy festőkollégám azt mondta, a gyermeki munka alkotásra inspirálja. Annyira gazdag a kicsik fantáziája, hogy azt jó lenne megőrizni felnőttkorban is.
Szebbnél szebb rajzokkal van tele az iskola folyosójának fala. A vállalkozó kedvű igazgatónő azt tervezi, hogy képeslapokat nyomtat a legsikeresebb alkotásokból, amelyeket majd boltokban árulnak. Ez persze csak egyetlen epizód abból a világból, amelyben állandóan arra törekednek, hogy az egyik jó ötletet még jobb másikkal váltsák föl. Maga az iskola is egy ötletnek köszönhette a létrejöttét 1997-ben. Mártonné Ritter Mária tanársegédként az egyetem angol tanszékén tanított, és feltűnt neki, hogy a végzős hallgatók sokszor panaszkodnak a pedagógiai módszerekre, amelyeket gyakorló tanítás közben különböző iskolákban tapasztalnak. Aztán eszébe jutott két kicsi gyermeke; tűnődni kezdett, hova írassa be őket jó szívvel és nyugodt lelkiismerettel. Gyakorló pedagógusként azt is végiggondolta, milyen sok akadály tornyosul a tehetséges fiatalok előtt. Nehezen illeszkednek be a közösségbe, és gyorsan elkallódhatnak. Ilyen előzmények után döntötte el, hogy létrehozza a Táltos iskolát.
Nem csak az államtól kapott segítséget – a szervezésben közreműködött a világhírű basszusénekes, Gregor József is. Eleinte egy földszintes épületet szerzett meg, amely ma is megvan. Elhagyott bölcsőde volt, és hajléktalanok vertek tanyát benne. Az állam az iskola költségvetésének hatvan százalékát fedezi, a fennmaradó részt pedig az intézmény alapítványa fizeti. A Szülőkör Egyesület szervezett módon szól bele az iskola életébe, és az alapítvány kuratóriuma dönt az igazgató személyéről.
Demokratikusan működik az alma mater, a jómódú szülők pénzzel, a szegényebbek pedig munkával járulnak hozzá a fenntartásához. Úton-útfélen azt hangoztatják, nem az újgazdagoké az iskola. Sokrétű és színes a családi háttér, az anyukák és apukák között található takarító, sofőr, tehenész, bolti eladó, kórházi ápoló és mezőgazdasági dolgozó is. A szegény diákok ösztöndíjat kapnak. A tanári kar kis létszámú: tizenkét pedagógus főállásban, ugyanennyi pedig óraadóként dolgozik. Az igazgatónő a legjobb oktatókból válogatja össze a tantestületet. Fizetésüket a közalkalmazotti törvény szerint kapják. A Táltos egész napos, az órarendhez rugalmasan tudnak igazodni a mellékállású tanárok.
Konfár László fő kenyéradója a tanárképző főiskola gyakorló általános iskolája, de heti nyolc órában a Táltosban oktat matematikát. Ezért is kérem arra, hasonlítsa össze a tehetséggondozó lehetőségeit más iskoláéval.
– A Táltosban az volt az első megdöbbentő dolog, hogy matematikából olyan ismeretekkel rendelkeznek a gyerekek, amelyeket nem biztos, hogy középiskolások tudnak. Lényeges eltérés, hogy itt kilenc gyereket tanítok matematikára, míg a gyakorlóiskolában harmincas az osztálylétszám. A kilenc gyerekkel szinte percről percre megteremthetem, tarthatom a kapcsolatot, így senki sem szakadhat le a tanulmányaiban. Családi hangulatú a foglalkozás, stressz nem éri a gyerekeket, csak negyedik osztálytól kapnak osztályzatot. Nem célom, hogy matematikaprofesszorokat neveljek, bár ez is benne van a pakliban. Azt szeretném elérni, hogy szeressék a matekot. Így tanulnak meg logikusan gondolkodni, aminek hasznát veszik minden pályán.
Csodagyereknek tartják a kilencéves Török Balázst. Annyira kiváló matematikából, hogy osztályfőnöke javaslatára felgyorsították előrejutását. Fél év alatt végezte el a második, majd a harmadik osztályt. Balázs fejben számol, néha hamarabb kiszámítja az eredményt, mint tanára. Mégsem büszke a képességére, mert sok baja származik belőle.
– Már óvodáskoromban ismertem a római számokat, és mindig tele van a fejem velük. Szerencsére itt a suliban elhiszik az oktatók, hogy nem puskázok, amikor más módszerrel és fejben jutok el az eredményhez. De a versenyeken nem fogadják el tőlem, ha csak a végeredményt közlöm, és nem vezetem le a feladatot, mert így nem férek bele a kategóriákba. De mit csináljak, ha percek alatt eljutok a megoldásig?
Balázsból valószínűleg matematikus lesz, mint ahogy Kármán Kolosból kertészmérnök. A tizenhárom éves fiú ismeri az Európában honos fákat, több mint száz fajtát, és mondja a latin nevüket is. Biológiai tehetséggondozóra jár, naponta huszonegy kilométert utazik, míg Zsombó faluból beérkezik Szegedre. Angolul és olaszul olvassa a természettudományos szakkönyveket, meghökkentően sokat tud az élővilágról, előadásait tanárai is szívesen hallgatják.
– A zsombói láposban szeretek barangolni, ott már minden bokrot ismerek. Ha elvégzem a kertészeti egyetemet, vietnami sertéseket fogok tenyészteni, mert sovány a húsuk.
Verset és novellát ír a tízéves Márton Lilla, de ezért nem tartják csodabogárnak a tanárai. Lilla Sándorfalván lakik, s életmódja abban különbözik a társaiétól, hogy jó időben sokat lovagol.
– Lovastanár akarok lenni – mondja a kislány –, és nagyon szeretek írni.
Lilla irodalomtanára Ódor Klára. Az egyik makói gimnáziumot hagyta ott a tehetséggondozó iskola kedvéért, és nem bánta meg a cserét. Választását utólag így magyarázza:
– Jelenlegi munkahelyemen sokkal jobban meg tudom valósítani elképzeléseimet, mint a korábbin. Ötleteimhez partnerek a gyerekek. Lillának én tanítottam meg a versformákat, de nem várom el tőle, hogy költő legyen. A tehetség ápolásához nincs szükség hókuszpókuszokra, elég a napi törődés. Nem akarunk csodabogarakat faragni a tanítványainkból.
Folyamatosan növekszik a Táltos iskola tanulólétszáma. Több multicég is felajánlotta a segítségét, így enyhülhetnek az anyagi gondok. Az alma mater kiterjesztette a művészeti oktatást a szegedi óvodákra, hogy minél több gyerekből válogathasson. Jövő ősszel beindítják az első gimnáziumi osztályt, hogy ne veszítsék el a tehetségeket.