Három évvel ezelőtti bevezetése óta az euró kizárólag számlapénzként funkcionált, ám tegnaptól törvényes fizetőeszközként, készpénz formában is jelen van az euróövezetben. Az átállás természetesen nem egyik napról a másikra történik, néhány hétnyi idő rendelkezésre áll minden érintett országban. Az átmeneti időszak – amikor a nemzeti valuta és az euró is forgalomban lesz – országonként változó időtartamú, de legfeljebb két hónap. Az átállási határidő a legtöbb államban február 28-án jár le, ám négy ország ettől eltérően rendelkezett. A német márka jogilag 2001. december 31-ig létezett, de ezzel együtt a német bankjegyeket és érméket – az ottani szakmai szervezetek közös nyilatkozata szerint – 2002. február végéig elfogadják a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari forgalomban. A holland gulden január 28-án, az ír font február 9-én, a francia frank pedig február 17-én szűnik meg, mint törvényes fizetőeszköz.
Az átállásról és a közös fizetőeszköz bevezetésének kockázatairól vegyesen vélekednek a napokban nyilatkozó vezetők és a lakosság: az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Wim Duisenberg hétfőn azt mondta, hogy az euró készpénzként való bevezetése „sima átmenet” lesz, mivel minden illetékes és érintett keményen és jól dolgozott ennek érdekében. Úgy vélte, csupán „korlátozott” problémák várhatók, és mindenki hamar meg fogja szokni az új fizetőeszközt. Duisenberg igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az EKB igen szigorúan figyeli az ármozgásokat, és csak nagyon csekély inflációs nyomásra számít az euró bevezetése nyomán. (Fogyasztói szervezetek korábban panaszkodtak, hogy a kereskedők a kerekítés – azaz burkolt árdrágítás révén – jelentős haszonra tehetnek szert.) Duisenberg megismételte, hogy a pénzellátás növekedése láttán sem aggódik az infláció miatt. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az euróbankjegyek és -érmék megjelenésének előestéjén tartott brüszszeli sajtóértekezletén megállapította, hogy a közös valutát használó országok számára könnyebbé válhat a költségvetési politikájukkal kapcsolatos információcsere – tudósított tegnap a távirati iroda. Ennek alapján fokozatosan továbbfejleszthetik a gazdaságpolitikai egyeztetés jobb rendszerét, amelynek mindinkább közösen elfogadott és alkalmazott szabályok betartásához kell vezenie – fűzte hozzá. Prodi közölte, hogy nem kíván semmilyen különleges üzenetet intézni ahhoz a három EU-tagországhoz, Nagy-Britanniához, Svédországhoz és Dániához, amely még nem csatlakozott az euróövezethez. Szerinte ezt a kérdést kellő visszafogottsággal kell kezelni, mert a nemzeti politikákba való beavatkozásra tett kísérletek még soha nem vezettek jóra.
Pedro Solbes, a brüsszeli bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja közölte, hogy a kiskereskedelmi hálózat előfeltöltése jól haladt ugyan, de még így is csak a kereskedők 60 százaléka rendelkezik eurókészpénzzel. Prodival közös sajtóértekezletén a biztos figyelmeztette az övezethez tartozó országok polgárait, hogy legyenek rendkívül éberek, mert az átállás közeledtével egyre több hamisított nemzeti valuta került forgalomba.
Schröder német kancellár szerint az euró bevezetésével még szebb idők várnak nemcsak a németekre, de egész Európára. A közös valuta megjelenése még kézzelfoghatóbbá teszi az eurózóna polgárai számára az európai integrá-ciót – hangoztatta a kormányfő. Éjfélkor a legtöbb német nagyvárosban hosszú sorok alakultak ki a pénzkiadó automaták előtt: a legtürelmetlenebbek már érvényességének első perceiben kézbe akarták venni a 12 európai ország közös fizetőeszközévé vált euróbankjegyeket. A bankok és takarékpénztárak szövetségének tájékoztatása szerint az automaták átállítása zavartalan volt, fennakadást sehonnan nem jelentettek.
A valutaunióból továbbra is kimaradó Nagy-Britannia miniszterelnöke, Tony Blair vasárnap lelkesen köszöntötte a közös valuta január 1-jére időzített megjelenését készpénzként. Az euró népszerűsítésével belpolitikai kockázatot vállaló munkáspárti kormány feje újévi üzenetében ezt mondta: „Teljes mértékben a mi érdekünk is az euró sikere. Kereskedelmünk és munkahelyeink nagy része az euróövezettől függ, és létfontosságú, hogy felkészüljünk.” Egyebekben megismételte a brit kormány álláspontját, hogy Nagy-Britannia csak akkor lép be a valutaunióba, és váltja fel a fontot az euróval, ha a kormány öt gazdasági feltétele teljesül, majd népszavazás hagyja jóvá a csatlakozást.
Az európai politikusok és üzletemberek igencsak szeretnék, ha az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentéssel köszöntené be az eurókorszakot, erre azonban semmi kilátás az EKB első „eurókorszaki” pénzügypolitikai értekezletén, amelyet holnap tartanak – írta tegnap az MTI. Szakértők emlékeztetnek, hogy az EKB elnöke, Wim Duisenberg épp a napokban minősítette újfent „a közeljövőre teljesen megfelelőnek” a bank irányadó kamatát. Az euró hétfő délutánig 0,8850 dollár körül járt a londoni bankközi devizapiacon középárfolyamon, 0,22 százalékkal magasabban a pénteki New York-i késői 0,8834 dolláros értéknél. Közép-európai idő szerint 15 órakor 0,8857 dollár volt Londonban. Hétfői értéke a dollárhoz képest 6,04 százalékkal kisebb volt, mint az előző, 2000. év zárónapján elért 0,9422 dollár.
Hírügynökségi tudósítások szerint, miközben az eurózóna legtöbb országában általában euforikus hangulatban, várakozással tekintenek a polgárok az euró bevezetésére, Franciaországban és Olaszországban a banki alkalmazottak sztrájkkal fenyegetnek, Görögországban pedig a kereskedők nem sok hajlandóságot mutatnak üzletmenetükben a drachma euróval való felváltására.
Franciaországban több szakszervezet szólította fel sztrájkra mára a banki alkalmazottakat, valamint a fővárosban és környékén a postai dolgozókat, miközben Laurent Fabius pénzügyminiszter a bankosokat „felelősségükre” figyelmeztette. Mint mondta, ha az első eurónapon a bankok zárva tartanak, ez szégyenletes képet fest Franciaországról, s felszólította a banki dolgozókat, hogy a sztrájkfelhívást ne kövessék gombnyomásra. Jacques Delors, az EU-bizottság korábbi elnöke szerint a sztrájk Franciaország jó hírét veszélyeztetné külföldön. A sztrájkot részben bérkövetelések miatt hirdették meg a szakszervezetek, részben pedig azért, mert szigorúbb biztonsági intézkedéseket követelnek az átállással kapcsolatban.
Az olaszok teljes eufóriával várják az eurót: 53 százalékuk „jó dolognak” tartja az európai fizetőeszközt. 23 százalék szerint az euró csak előnyöket hoz, míg a skála másik végén a szkeptikusok a lakosság 16 százalékát teszik ki. Negyven százalék úgy véli, az euró erősíti majd az olasz gazdaságot, 30 százalék szerint viszont költségeket, bonyodalmakat okoz. Ugyanakkor a pénzautomaták átállítása Olaszországban nem megy zökkenőmentesen, több kisebb pénzintézet már bejelentette, hogy január elsejére nem tudja pontosan átállítani automatáit. Görögországban Kosztasz Szimitisz kormányfő tévébeszédében január elsejét történelmi napnak nevezte Görögország és Európa számára. Szimitisz a görög bankok vezetőit kérte, hogy tegyék zökkenőmentessé az átállást, hiszen Görögországban már a kezdőcsomagok árusításakor is problémák mutatkoztak: néhány kisebb bank 0,88 euróért árusította a kezdőkészletet.
A GfK Piackutató Intézet októberben végzett felmérése szerint a magyar felnőtt lakosság 19 százaléka véli úgy, hogy a közös európai valutát mielőbb be kellene vezetni. Csehországban a válaszadók 17, Lengyelországban 13 százaléka vélekedett így, Svédországban 25, Nagy-Britanniában pedig 12 százalék adott ilyen választ. Magyarországon a megkérdezettek 50 százaléka nyilatkozott úgy: támogatja a bevezetést, de nem a közeli jövőben. Csehországban 44, Lengyelországban 22 százalék vélekedett így, míg Svédországban 25, Nagy-Britanniában pedig 18 százalék. Mindez a GfK értékelése szerint azt mutatja, hogy a magyar közvélemény igen kedvezően viszonyul a közös európai valutához. A kelet-közép-európai térség vizsgált országaiban az euró híveinek aránya Magyarországon a legnagyobb. Amíg itt a közvélemény 69 százaléka látná szívesen jelenlegi pénzneme helyett előbb-utóbb a közös európai valutát, addig a csehek 61 százaléka, a lengyeleknek pedig csak 35 százaléka vélekedik hasonló módon. A kimondottan euróellenesek aránya a felmérés szerint Magyarországon 5, Csehországban 7, Lengyelországban 16 százalék.
***
Átmeneti időszakok
Ország A nemzeti valuta A nemzeti fizetőeszközök beválthatóságának határideje
megszűnése A kereskedelmi bankokban A nemzeti központi bankokban
Ausztria 2002. 02. 28. bankonként változó érme: korlátlanul, bankjegy: korlátlanul
Belgium 2002. 02. 28. 2002. 12. 31. érme: 2004. 12. 31., bankjegy: korlátlanul
Finnország 2002. 02. 28. bankonként változó érme: 2012. 02. 28., bankjegy: 2012. 02. 28.
Franciaország 2002. 02. 17. 2002. 06. 30. érme: 2005. 02. 17., bankjegy: 2012. 02. 28.
Görögország 2002. 02. 28. bankonként változó érme: 2004. 02. 28., bankjegy: 2012. 02. 28.
Hollandia 2002. 01. 28. 2002. 12. 31. érme: 2007. 01. 01., bankjegy: 2032. 01. 01.
Írország 2002. 02. 09. bankonként változó érme: korlátlanul, bankjegy: korlátlanul
Luxemburg 2002. 02. 28. 2002. 06. 30. érme: 2004. 12. 31., bankjegy: korlátlanul
Németország 2001. 12. 31.* 2002. 02. 28. érme: korlátlanul, bankjegy: korlátlanul
Olaszország 2002. 02. 28. bankonként változó érme: 2012. 02. 28., bankjegy: 2012. 02. 28.
Portugália 2002. 02. 28. 2002. 06. 30. érme: 2002. 12. 31., bankjegy: 2022. 02. 28.
Spanyolország 2002. 02. 28. 2002. 06. 30. érme: korlátlanul, bankjegy: korlátlanul
* A szakmai érdekképviseletek állásfoglalása szerint
az üzleti élet szereplői legalább 2002. február 28-ig elfogadják a német márkabankjegyeket és -érméket
Fradi
Azeri videó került elő a Fradi stadionjából, emiatt háborgott Robbie Keane
