Tízmilliárdok lakásprogramra

Az állami támogatású bérlakásprogram megindítása óta összesen 32,5 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a gazdasági miniszter, amelynek segítségével több mint hétezer lakás épülhet fel.

Mayer György
2002. 01. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az állami támogatású bérlakásprogramot 2000. július elsejével indította el a kormány azzal a céllal, hogy az önkormányzatok és az egyházak pályázat útján támogatást kaphassanak lakásállományuk növelésére. A lakástámogatási programot a Széchenyi-terv keretében 2001. február elsejétől kibővítette a kormány, így azóta már négy jogcímen – szociális elhelyezést biztosító, illetve költségelven megállapított lakbérű bérlakások, fiatalok részére készülő garzonházak és nyugdíjasházak, valamint idősek otthona létesítésére – lehet pályázatot beadni a Gazdasági Minisztériumhoz (GM). Mind a négy jogcím esetén új építése, használt lakás vásárlása (felújítása, korszerűsítése és bővítése), valamint a nem lakáscélú ingatlan lakássá történő átalakítása egyaránt támogatható.
A GM összesítése szerint az eltelt másfél év alatt 7027 lakás felépítéséhez, megvásárlásához, illetve kialakításához összességében 32,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást hagyott jóvá a gazdasági miniszter. Ennek az összegnek a felhasználásával 3530 szociális és 1938 költségelvű bérlakással, 347, fiatalok részére épült garzonlakással, 755 idősek otthonában létrehozott lakóegységgel, valamint 427, nyugdíjasok részére épült lakással gyarapodtak az önkormányzatok, illetve egyházak.
A kormány otthonteremtési programjához kapcsolódik a panelprogram is, amelynek keretében 138,4 millió forint állami támogatással mintegy kétezer lakás energiatakarékos felújítása, korszerűsítése válik lehetővé. A tömbrehabilitációs program segítségével megítélt 245 millió forint állami támogatás igénybevételével pedig összessen 147 lakás felújítása valósulhat meg.
A minisztérium kimutatása szerint dinamikusan növekedett az építési hitelek állománya is. Miközben 2000-ben a hitelállomány növekedése 63 milliárd forint volt, az elmúlt évben több mint 130 milliárd forinttal növekedett az állomány, és tavaly november végén megközelítette a 314 milliárd forintot. A jelzáloglevelek kamattámogatásával nyújtott hitelek öszszege elérte a 23 milliárd forintot. Ezzel együtt tovább bővült az új lakások építéséhez és vásárlásához felhasználható támogatott hitelkérelmek értéke, összességében meghaladta a 91 milliárd forintot. Növekedett a kiadott használatbavételi engedélyek és az új építési engedélyek száma is. A felépített lakások száma 50 százalékkal, az új építési engedélyeké 10 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában.
A lakáspolitikai intézkedéseknek köszönhetően tovább növekedett az építőipar és az építőanyag-ipar teljesítménye is. A tavalyi év első tíz hónapjában az építőipari termelés 10,8-os százalékos termelésbővülést regisztrált. Az építőanyag-iparban a termelés az év első tíz hónapjában 8,4 százalékkal, az összes értékesítés 6,4 százalékkal, a belföldi értékesítés 10,7 százalékkal növekedett. Mindezek alapján összességében továbbra is az építőipar lesz az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Az elmúlt év egészére ezek alapján mintegy 10-12 százalékos termelésbővülés valószínűsíthető, amelynek egyik fő előidézője a kormány lakáspolitikai intézkedései hatására fellendülő lakásépítési kedv.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.