Az állami támogatású bérlakásprogramot 2000. július elsejével indította el a kormány azzal a céllal, hogy az önkormányzatok és az egyházak pályázat útján támogatást kaphassanak lakásállományuk növelésére. A lakástámogatási programot a Széchenyi-terv keretében 2001. február elsejétől kibővítette a kormány, így azóta már négy jogcímen – szociális elhelyezést biztosító, illetve költségelven megállapított lakbérű bérlakások, fiatalok részére készülő garzonházak és nyugdíjasházak, valamint idősek otthona létesítésére – lehet pályázatot beadni a Gazdasági Minisztériumhoz (GM). Mind a négy jogcím esetén új építése, használt lakás vásárlása (felújítása, korszerűsítése és bővítése), valamint a nem lakáscélú ingatlan lakássá történő átalakítása egyaránt támogatható.
A GM összesítése szerint az eltelt másfél év alatt 7027 lakás felépítéséhez, megvásárlásához, illetve kialakításához összességében 32,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást hagyott jóvá a gazdasági miniszter. Ennek az összegnek a felhasználásával 3530 szociális és 1938 költségelvű bérlakással, 347, fiatalok részére épült garzonlakással, 755 idősek otthonában létrehozott lakóegységgel, valamint 427, nyugdíjasok részére épült lakással gyarapodtak az önkormányzatok, illetve egyházak.
A kormány otthonteremtési programjához kapcsolódik a panelprogram is, amelynek keretében 138,4 millió forint állami támogatással mintegy kétezer lakás energiatakarékos felújítása, korszerűsítése válik lehetővé. A tömbrehabilitációs program segítségével megítélt 245 millió forint állami támogatás igénybevételével pedig összessen 147 lakás felújítása valósulhat meg.
A minisztérium kimutatása szerint dinamikusan növekedett az építési hitelek állománya is. Miközben 2000-ben a hitelállomány növekedése 63 milliárd forint volt, az elmúlt évben több mint 130 milliárd forinttal növekedett az állomány, és tavaly november végén megközelítette a 314 milliárd forintot. A jelzáloglevelek kamattámogatásával nyújtott hitelek öszszege elérte a 23 milliárd forintot. Ezzel együtt tovább bővült az új lakások építéséhez és vásárlásához felhasználható támogatott hitelkérelmek értéke, összességében meghaladta a 91 milliárd forintot. Növekedett a kiadott használatbavételi engedélyek és az új építési engedélyek száma is. A felépített lakások száma 50 százalékkal, az új építési engedélyeké 10 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában.
A lakáspolitikai intézkedéseknek köszönhetően tovább növekedett az építőipar és az építőanyag-ipar teljesítménye is. A tavalyi év első tíz hónapjában az építőipari termelés 10,8-os százalékos termelésbővülést regisztrált. Az építőanyag-iparban a termelés az év első tíz hónapjában 8,4 százalékkal, az összes értékesítés 6,4 százalékkal, a belföldi értékesítés 10,7 százalékkal növekedett. Mindezek alapján összességében továbbra is az építőipar lesz az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Az elmúlt év egészére ezek alapján mintegy 10-12 százalékos termelésbővülés valószínűsíthető, amelynek egyik fő előidézője a kormány lakáspolitikai intézkedései hatására fellendülő lakásépítési kedv.
Szörnyethalt egy német hegymászó Ausztria legmagasabb csúcsa közelében
