Régiók vezetői csakúgy, mint szövetségi szintű minisztériumok és hivatalok magas rangú képviselői is megtalálhatók az eljárás alá vontak között. A sikkasztások, korrupciós pénzek elfogadása, illetve más hasonló bűncselekmények gyanúsítottjai között vannak egyebek mellett a moszkvai terület és a fővárossal határos két régió, Vlagyimir és Tver adminisztrációjának vezetői, illetve helyetteseik is. A legnagyobb port az elmúlt évben az az eljárás verte fel, amelyet Nyikolaj Akszjonyenko vasútügyi miniszter ellen indított az ügyészség. Igaz, őt „csupán” hanyag kezeléssel gyanúsítják, ám a miniszter egy hónapos kényszerszabadság után visszatért hivatalába. Ezt az ügyet – több másikkal együtt – annak a hatalmi harcnak a részeként kezeli az orosz sajtó nagy része, amely Borisz Jelcin volt orosz elnök „családnak” is nevezett köre és utódja, Vlagyimir Putyin emberei között folyik. Akszjonyenko mellett kiállt a magas pozíciókba ugyancsak Jelcin idején került Mihail Kaszjanov miniszterelnök is, mondván: a vasútügyi tárca vezetője jó miniszter, aki legfeljebb hibákat követett el, de azok sem tekinthetőek végzetesnek.
Az elmúlt hónapokban korrupciós vádakkal kezdték ki a Kreml egyik legbefolyásosabb vezetőjét, a szintén a „családhoz” tartozó Alekszandr Volosint, az elnöki adminisztráció vezetőjét is. A Kreml „szürke eminenciását” még tavaly tavasszal vádolta meg a Novaja Gazeta című lap azzal, hogy nagy összegű bankszámlái vannak külföldön, majd olyan hírek röppentek fel, hogy Volosin az 1990-es évek közepének tömeges privatizációja idején több üzleti csoportot juttatott jelentős vagyonhoz. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma azonban decemberben elutasította azt a főként kommunista honatyáktól származó képviselői indítványt, hogy a parlament vizsgálódjon az ügyben.
Hárfás Zsolt
Példát mutat Magyarország: látványosan tisztul a hazai energiamix
