Városrombolás Kínában

Felrobbantották az első házakat Fengjie városában. Ezzel új szakaszához ért Kínában a világ legnagyobb, legdrágább és legtöbbet vitatott vízerőmű-építési projektje.

A Nagy Fal után megszületőben van a Holdról szabad szemmel is látható második emberi építmény, a Három Völgyszoros-gát, amely a Jangce folyó vizének erejét hivatott megzabolázni. Az 1994-ben kezdődő, nagyszabású építkezés a napokban újabb fázisához érkezett: a tűzszerészek megkezdték a kiürített Fengjie város lerombolását – adta hírül a BBC.
A vízerőmű ötlete nem új keletű, már 1919-ben javasolta a Kínában forradalmi hősként tisztelt Szun Jat Szen, ám a közelmúltig az ötvenes években született pártdirektíva ellenére sem a pénz, sem a technológia nem volt meg az elképzelések megvalósításához.
Ha minden a tervek szerint halad, a Jangce Három Völgyszoros nevű szakaszán 2009-re 185 méter magas gát épül, s így egy hatszáz kilométer hosszú, átlagosan 1,1 km széles tó keletkezik. A tározóban hét év alatt felhalmozódó víz a világ legnagyobb hidroelektronikus erőművét hajtja meg. A 26 generátor összesített teljesítménye 18,2 millió kilowatt, az éves áramtermelés pedig 86,68 milliárd kilowattóra lesz. (A Paksi Atomerőmű éves termelése csaknem 14 milliárd kilowattóra.)
Az előzetes számítások szerint mindez 24 milliárd dollárjába kerül (1 USA-dollár 274 forint) a kínai államnak. Független szakértők az összeg háromszorosával számolnak.
Kína más szempontból is nagy árat fizet az erőműért. Hivatalos források szerint 1,07, külföldi becslések szerint pedig 1,9 millió embert kell kitelepíteni otthonából, miközben 13 nagy, 140 közepes méretű várost és több száz kisebb települést rombolnak földig.
A környezetvédelmi szakemberek ökológiai katasztrófától tartanak. Kérdéses például, hogy a folyó hordalékát miként lesznek képesek eltávolítani a keletkező tóból, enélkül ugyanis az egész vízgyűjtő egyetlen sártengerré válik, az eddigiekkel ellentétben a folyó felső szakaszánál okozva áradásokat. Hasonló félelem, hogy az újdonsült tóparti város, a 15 milliós Csongcsing évi 1,3 milliárd köbméter szennyvize megmérgezi az állóvizet. Ez pillanatnyilag könnyen elképzelhető, hiszen tisztítótelepek létrehozására nem különítettek el pénzt.
A tároló vize páratlan természeti értékeket nyel majd el, számtalan védett állatfajt fenyeget kihalással. A régió felbecsülhetetlen értékű történelmi relikviái közül 44 kerül hullámsírba.
Kína a fenti érvek ellenére hajthatatlan: mint szakembereik hangoztatják, a vízerőmű környezetbarát áramforrás, a gát megépítése milliókat véd meg a mostanáig rendszeresen pusztító árvizektől, miközben kedvező feltételeket teremt a hajózáshoz is.
***
A világ öt legmagasabb gátja
Sorrend A gát neve Ország Magasság [m] Befejezés éve
1. Rogun Oroszország 335 1989
2. Nurek Tádzsikisztán 300 1980
3. Grand Dixence Svájc 285 1961
4. Inguri Grúzia 272 1980
5. Boruca Costa Rica 267 1990
Forrás: Internet, Nyíregyházi Főiskola környezettudományi tanszék
***
A világ öt legnagyobb teljesítményű erőműve
Sorrend A gát neve Ország Üzembe helyezés Kapacitás
éve (kW)
1. Turuhanszk Oroszország 1994 20 000 000
2. Itaipu Brazília/Paraguay 1983 12 600 000
3. Grand Coulee USA 1942 10 830 000
4. Grui Venezuela 1968 10 300 000
(Raul Leoni)
5. Tucurui Brazília 1984 7 960 000
(Raul G. Lhano)
Forrás: Internet, Nyíregyházi Főiskola környezettudományi tanszék