Visszatekintő: 2001 a távközlésben

A harmadik évezred, a XXI. század első éve kemény figyelmeztetést hozott azoknak, akik a múlt század utolsó évtizedének gazdasági fellendülése nyomán már a Kánaán eljövetelét várták volna, többek között az informatikában és a távközlésben is. A visszaesés, ha nem is olyan mértékben, mint a legnagyobbakat, a magyar kommunikációs piac szereplőit is megérintette: a Pannon GSM tulajdonosai közül mindenki más részének kivásárlását jelentette be júliusban a norvég Telenor, és a Westel beletagozódott a Matáv-csoportba. Létrejött tehát egy teljes távközlési kommunikációs szolgáltatási — ráadásul a vezetékes telefóniában domináns — piaci szereplő, és ez mindenképpen meg fogja határozni a távközlési piac alakulását. Az adatátviteli szolgáltatások árának csökkenését — ami az információs társadalom fejlődésének, a világpiacba való minél szorosabb beilleszkedésnek elengedhetetlen feltétele — viszont minden dominancia ellenére érezhették a vállalatok, hiszen jelentős tarifamorzsolódás is együtt járt azzal, hogy 60:40 százalékos piaci megosztás alakult ki a Matáv és az alternatív szolgáltatók között. Az adatátvitelben a 2001. év három legfontosabb mozzanata a mobiltelefóniában a GPRS, a vezetékes telefóniában az ADSL, és a rádiós adatátvitel megindulása a 3,5 gigahertzes sávokon. A Hírközlési Felügyelet novemberben háromszáznegyven olyan távközlési szolgáltatót tartott nyilván, amelyek nem koncesszióköteles szolgáltatást nyújtanak, de mivel ezek között gyakorlatilag ott vannak a koncessziósok is — például a Westel Mobil Rt. az országos adatátvitellel —, mondhatjuk, hogy Magyarországon összesen háromszáznegyven a távközlési szolgáltatók száma, és ebben nincsenek benne a kábeltársaságok.
Ami az internetet illeti, 2001-ben voltak szerencsések, akik tudtak ADSL-t vásárolni, és vannak azok, akik az utóbbi években megkapták a Matávtól a korszerű üvegszálas kapcsolatot a rézkábel kötegek helyett a telefonközpont és a házuk között. Igaz ugyan, hogy ezeken a területeken már évek óta lehetne olcsón — hiszen az üvegszál, a kihasználatlan kapacitás ott van — digitális internetszolgáltatást nyújtani, Ethernet vagy akár ATM kapcsolattal, de sem ez nincs, sem ADSL, legfeljebb a magán-előfizetőnek drága ISDN. Ez van, ez a helyzet, amit írásunkban vázlatosan, 2001 gazdag hírterméséből néhányat kiemelve próbálunk jellemezni.
Januárban indította el a Westel a kísérleti GPRS-szolgáltatást a székháza, illetve a lágymányosi Infopark körzetében, és jelent meg ezzel Magyarországon a digitális rádiótelefon két és feledik generációja. A technika gyakorlati újdonságát mutatta, hogy még jó ideig csak a Motorola kínált hozzá előfizetői készüléket, az Ericsson GPRS-telefonja nyár elején, a Nokiáé pedig csak ősszel került a boltokba. A szolgáltatás azonban nyár óta országosan hozzáférhető a Westel és a Pannon GSM hálózatában, és dolgoznak rajta a Vodafone-nál is. Egyre változatosabb, hasznosabb információszolgáltatásokkal állnak elő a szolgáltatók, hogy ezzel is magukhoz édesgessék, maguknál tartsák az előfizetőket. A Pannon GSM nyár óta arra is képes, hogy megmondja a WAP-oló telefontulajdonosnak, merre jár, milyen éttermek, bankautomaták vannak a közelében.
Folytatódott a vezetékes távközlés konszolidációja, a privatizáláskor kialakított koncessziós körzetek közül egyet-kettőt elnyert társaságok felvásárlása. Az Emitel fele tulajdonához még 2000 decemberében megvásárolta a Matáv a másik ötven százalékot is, és a Versenyhivatal júniusban jóváhagyta az üzletet. Az Emitel a dél-alföldi régió három primer körzetében (Baja, Kiskőrös, Kiskunhalas) helyi távközlési szolgáltató, a 2000. november 30-i állapot szerint több mint nyolcvanötezer bekapcsolt vonallal. A bekapcsolt vezetékes fővonalak száma 2001 októberében összesen 3 726 456 volt, és ehhez a Hífnek az Emitel Rt., a HTCC Rt., a Matáv Rt., a Monortel Rt. és a Vivendi Telecom Hungary szolgáltatott adatot. Azaz ennyi az önálló koncessziós telefontársaság Magyarországon, de ezek közül is Matáv-tulajdon az Emitel mellett a Monortel is.
Tavaly január 25-től ismét előfizethető lett a „Mindenkinek” díjcsomag, a mind ez ideig legolcsóbb modemes internetezési lehetőséget nyújtó vonalas telefontarifa. Ez a díjcsomag havi négyezer forintos átalánydíjért korlátlan, kapcsolási díj felszámítása nélküli telefonálásra ad lehetőséget minden nap este hat — illetve hét végén délután három — és reggel hét óra között. A Matáv megpróbálta megszüntetni, de mint az a közleményből kiderül, akkora volt a felháborodás, hogy elállt ettől a tervétől. Hasonlóképpen fennmaradt az internetezőknek és hosszan csevegőknek jó 150 forintos kedvezmény is. Mert a „Matáv célja, hogy segítse az információs társadalom alapjának látványos erősödését”.
Komoly támogatást kapott a már évek óta napirenden tartott kormányzati, az úgynevezett „készenléti” rádiótelefon-hálózat ügye azzal, hogy Kalmár István, a miniszterelnök tanácsadója a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója lett. A vezérigazgató tavaly májusban „abban a reményben, hogy az ezzel összefüggő döntését a kormány mielőbb meghozza, és a Magyar Posta Rt.-t kijelöli a készenléti Tetra szolgáltatójának”, megállapodott Straub Elekkel, a Matáv elnök-vezérigazgatójával arról, hogy a Tetra szolgáltatással kapcsolatban együttműködnek, és a Posta által létesítendő távközlési rendszer működtetéséhez jelentős részben a Matáv-csoport biztosítja az infrastruktúrát. A képbe aztán a Westel is belekerült, amikor — szeptember 21-i szerződéssel — megvette a Matávtól a Tetra kiépítésében alvállalkozói szerepre számító ProMoKom Rt. többségi (99,5 százalék) tulajdonrészét. A vezérigazgató reményei valóra váltak, a kormány döntött. A Magyar Posta Rt. tulajdonában álló Tetra Kft. pedig néhány hónapja azon dolgozik, hogy kiválassza a Tetra szállítóját. Lapzártakor még nem dőlt el a harc a Nokia és a Motorola között a várhatóan hatvanezer előfizetős rendszer szállításáért.
2001 végén lejárt a távközlési konceszsziók egy része, sok primer körzetben a helyi vezetékes telefonszolgáltatás, valamint a Matáv monopóliuma a belföldi és nemzetközi távolsági hívások bonyolításában. Az új helyzethez új törvényre volt szükség, amelynek előkészítése változó intenzitással már 1999 óta folyamatban volt, és 2001 elején jelentősen felgyorsult. Az egységes hírközlési törvény tervezetének sok változata jelent és nem jelent meg a nyilvánosság előtt, míg végül 2001. június 26-án kihirdettetett az immár megszavazott változat. A törvény és az év második felének történései egyaránt a Matáv kőkemény érdekérvényesítési pozícióját mutatják. Mert hiába járt le a távhívási koncesszió, hiába lépett hatályba a törvény 2001. december 23-án, a konkurencia a szolgáltatást legkorábban január 23-án tudta megkezdeni.
A verseny megindulása az előfizetők kegyeiért idénre, idén is inkább csak a második negyedévre vagy még későbbre várható. Ahhoz, hogy egy társaság beléphessen a piacra, hálózatának, berendezéseinek kapcsolódnia kell az országos telefonhálózathoz, gyakorlatilag a Matávhoz, illetve, hogy elérje az előfizetőket, külön-külön mindegyik helyi telefontársaságéhoz. Ennek megvannak a törvényben rögzített feltételei, és persze ára is van. A gond csak az, hogy az összekapcsolási szerződéshez hatóságilag jóváhagyott referenciaszerződést kell alapul venni, az pedig egyelőre nincs. Előnyben vannak tehát a piacra lépéskor azok a társaságok, amelyeknek már van a Matávval ilyen szerződésük valamiért, valamire, mert annak a módosításával előnyhöz jutnak a piacon. Két szolgáltató, a Pantel és a Vivendi élt is ezzel a lehetőséggel.
Július 20-án jelentették be, hogy létrejött a hálózat-összekapcsolási szerződés a Matáv és a Pantel Rt. között, ez azonban még csak az IP alapú beszédszolgáltatások nyújtása érdekében igénybe vett forgalmi szolgáltatásokra, továbbá a szolgáltatók műszaki és forgalmi együttműködésére vonatkozott, a hagyományos telefonbeszélgetésekre még nem. Mindenesetre a közösen kialakított kereskedelmi ár tavaly nyár óta teszi lehetővé a Pantel számára, hogy az ország jelentős területén versenyképes árakon kínálja üzleti és lakossági ügyfelek számára szolgáltatásait, és október negyedike óta él is ezzel a lehetőséggel. A közleményben ki is mondják, hogy évek óta tartó tárgyalások után kötötték meg a szerződést — addig a Pantel ugyanannyit fizetett a Matávnak egy-egy hívás közvetítéséért, mint minden előfizető —, ami szintén azt mutatja, hogy a Matáv vezetése jól képviseli a tulajdonosok érdekeit: minden fillért megfognak. Straub Elek kommentárjából is kiderül, ha nincs EHT, nincs liberalizálás, szerződés se lett volna a Pantellel: „A Matáv a liberalizációra való felkészülés fontos állomásaként értékeli az aláírt hálózati szerződést. Az egyeztetés során mind a Pantel, mind a Matáv sok tapasztalatot szerzett, amit a jövőbeli — liberalizált piaci — hálózati szerződések megkötéséhez is fel tudunk majd használni.”
Az új törvény szerinti első összekapcsolási szerződést viszont a Matáv és a kilenc primer körzetben szolgáltató második legnagyobb telefontársaság, a Vivendi kötötte ősszel, előre, december 23-i hatálybalépéssel. Ahogy az erről kiadott közlemény fogalmaz, a szerződés „az új hírközlési törvény feltételeihez a jelenleg lehetséges mértékben közelítve szabályozza két, egymással versenyző vezetékes távbeszélő szolgáltató között a hálózati kapcsolatot”. Ez a megállapodás és az elsőként — tavaly december 23-án 0 órakor — megtett bejelentés már elegendő ahhoz, hogy a Vivendi felajánlja előfizetőinek, állíttassák át a 06-tal és a 00-val kezdődő hívásaikat a Matávéról az ő távhívó szolgáltatására. Szeptember közepén viszont a Pantel megvásárolta a Mol országos távközlési és távérzékelési hálózatát, a személyzettel együtt. A magyar távközlési piacon mind ez ideig ez a legnagyobb volumenű kihelyezési szerződés, mely szerint a Pantel Technocom hat éven át a Mol kizárólagos beszállítója a legtöbb távközlési szolgáltatásban. A Pantel a Technocom meglévő rendszerével távérzékelési szolgáltatást tud nyújtani vezetékes elosztási rendszereknek, köztük gáz- és távhőszolgáltatóknak is. Sőt a távérzékelés a korszerű közúti irányításban, felügyeletben is szerephez juthat. Horváth Pál, a Pantel vezérigazgatója bejelentette, hogy már tervezik a meglévő Mol-infrastruktúra részleges korszerűsítését és egyesítését saját hálózatukkal. A 3,5 gigahertzes rádiós adatátvitelre kapott engedély, optikai szálak vásárlása Szlovákiában, valamint az, hogy a Pantel Magyarországon kívül Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában is jelen van, mutatja, hogy vezetői — akárcsak a Matávéi — regionális telefontársaságban gondolkodnak. A Mol korszerű digitális telefonalközpontjai a belső adatátviteli hálózaton keresztül összekapcsolhatók. Mára megteremtődtek mind a technikai, mind a jogi lehetőségei annak, hogy a Mol minden matávos, vivendis és egyéb koncessziós telefon-előfizetését lemondja, és fővonalaival a Pantelhez kapcsolódjon. Vagyis a Pantel hagyományos értelemben vett telefon-előfizetőjévé váljon.
Júniusban hirdették ki a 3,5 gigahertzes rádióátviteli csatornák árverésének eredményét, és a Vivendi már júliusban megindította a szolgáltatást első ügyfele, a Reuters Magyarország Kft. számára. Ezzel a rádiós megoldással kábelfektetés nélkül juthat el az adat — idéntől már a telefonbeszélgetés is — az ügyfélhez. A költségvetés bevétele a frekvencia-árverésből 2,8 milliárd forint, ezt öt társaság fizette be, a Vivendi mellett a Pantel, az Antetra Kft., a Matáv Rt. és a GTS Magyarország Kft. Az akadémiai szféra nemzetközi internetes kapcsolatainak bővítése lehetőséget adott a Vivendi és a Matáv számára a legkorszerűbb üvegszálas gerinchálózat kiépítésére. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Iroda megrendelésére a páneurópai GEANT hálózathoz létesítettek kapcsolatot két és fél gigabites másodpercenkénti átviteli kapacitással. A Matáv havonta 12,3 millió, a V-Com pedig 1,6 millió forint bevételhez jut, ami messze nem elég a hálózatépítés költségeinek megtérülésére, de a nemzetközi tendenciákat figyelembe véve várható, hogy lesz még mit mozgatni az üvegszálakon. Az év végén a Pantel és a Vivendi egy közbeszerzési pályázat nyerteseként összesen 2500 kilométeres hálózata szabad kapacitását adta bérbe a kormányzatnak az e-kormányzat infrastruktúrájának kiépítése céljából. Az adatátviteli berendezéseket a kormányzat telepíti, de az üvegszálak használatáért így is évi több százmillió forintot fizet a nyerteseknek.
A Matáv csoport bevételei a novemberben kiadott gyorsjelentés szerint jócskán, forintban 23,4 százalékkal növekedtek 2001 első három negyedévében az előző évihez viszonyítva, és elérték a 403,8 milliárd forintot. A vezetékes távközlésben az előfizetési díjbevételek 23,5 százalékkal, az egyéb díjbevételek 19,7 százalékkal emelkedtek, és ebben benne van a magasabb havi díjak mellett a bérelt vonali és adatátviteli szolgáltatások 27,4 százalékos bevételnövekedése is. A mobilüzleti szegmens bevételei 24,3 százalékkal nőttek, de az egy ügyfélre jutó átlagos bevétel csak kicsit emelkedett. A Westel megőrizte piacvezető pozícióját: szeptember végén 2169434 előfizetője és 51,7 százalékos GSM-piaci részesedése volt. A harmadik negyedév végén előre fizető Domino-ügyfél volt az összes előfizető hatvanhárom százaléka. Az év első kilenc hónapjában történt ezerhétszáz fős létszámleépítés hatására az egy alkalmazottra jutó vezetékes vonal száma a harmadik negyedév végére 306,5-re nőtt.
Ősszel erőteljes akciózásba kezdett a Matáv annak érdekében, hogy az internetszolgáltatókra lőcsölje a számlázás terheit. Az EHT úgy rendelkezik, hogy a modemes internetezők által generált telefonhasználati bevételt a helyi telefontársaságnak meg kell osztania az internetszolgáltatóval. Miután ezek a hívások egy külön körzetbe — az 51-esbe — irányulnak, a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a számlázást a Matáv végezné úgy, mint amikor például egy 40-es körzetbeli kékszámot hív az előfizető. Az, hogy a számlán elkülönítve jelenik meg a 2001-ben is már kedvezményes internethívás összideje és díja, mutatja, hogy a Matáv számára nem jelent gondot a számlázás. Ennek ellenére előbb saját cégével, az Axeleróval, majd a Vivendivel és a MátrixCommal s novemberben a GTS-sel és az Enternettel is aláíratott a Matáv egy szerződést az 51-es behívószámú internet-hozzáférés „fordított díjelszámolásáról”. A fordított díjelszámolás azt jelenti, hogy az ügyfél az internet használata után nem közvetlenül a Matávnak fizet távközlési díjat, hanem az internetszolgáltatónak. Mindez nyilvánvalóan csak arra jó, hogy drágítsa az a telefon-előfizetők internethasználatát, hiszen a díjban két számlázási rendszer működtetését kell megfizetniük: a Matávé mellett az internetszolgáltatóét is. A fordított díjelszámolás azon internetszol