Az MSZP és az SZDSZ segítségével utolsó ülésnapján a parlament elfogadhatta volna azt a médiatörvény-módosítást, amely előfeltétele lenne az európai uniós tárgyalási sorozat ezen fejezete lezárásának – jelentette ki Kövér László. A Fidesz ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartja, hogy a két párt nem ragadta meg az utolsó lehetőséget korábbi, nehezen menthető hibája korrigálására. Mint mondta: ennek a törvénymódosításnak semmiféle belpolitikai vonatkozása nincs. – Ez a gesztus is világosan jellemzi az ellenzék magatartását, amely a „mennél rosszabb, annál jobb” jegyében semmilyen kártételtől nem riad vissza, ha azt saját hatalma visszaszerzése érdekében célszerűnek látja – fogalmazott Kövér.
A benesi dekrétumok körül kiéleződött vita kapcsán közölte: „Nem a visegrádi országok megnyilvánulását tartom elsősorban felháborítónak, hanem a magyarországi baloldali ellenzék viselkedését. Bármennyire is visszataszítóak azok az eszmék, amelyek megalapozták a Benes-dekrétumokat, bármennyire is összeegyeztethetetlenek ezek a XXI. század világával, a cseh és szlovák politikusok saját, nemzeti érdekeiket védik. De vajon kinek az érdekeit képviselik azok az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok, akik eddig még nem találtak elegendő okot arra, hogy bármely vitás külpolitikai kérdésben saját hazájuk kormánya mellé álljanak a velünk vitában állók helyett.”
A kedvezménytörvényt, illetve az Orbán–Nastase megállapodást firtató kérdésre kifejtette: akinek az elmúlt tizenkét esztendőben folyamatosan volt munkája, az is állandóan attól rettegett: mi lesz a családjával, ha ő elveszíti állását. Szerinte ezt az emberekben lévő, elemi erejű, félelmi reakciót hozta mozgásba egy jól szervezett, gátlástalan riogató kampánnyal a megállapodás ürügyén az MSZP. –Tette ezt úgy, hogy a miniszterelnöknél zajló hatpárti egyeztetésen egyetértőleg nyilatkozott a megállapodás tartalmáról – hangsúlyozta a politikus. – Az már csak külön érdekesség, hogy a nemzetközi szocializmus honi bajnoka, Horn Gyula a nemzeti szocialistákat megszégyenítő módon, gyakorlatilag „lebűnözőzte” a romániai munkavállalókat. – Mindezzel együtt is azt gondolom, hogy a magyar–román megállapodás aláírása jó döntés volt. Ha valaki látta a tudósításokat azokról a pillanatokról, amikor az erdélyi magyarok átvehették a magyarigazolványukat, az átérezhette ennek a törvénynek az erkölcsi felhajtóerejét – hangoztatta Kövér László.
A politikus úgy véli, minden magyar állampolgárnak lehetővé kellene tenni a magyarországi választásokon való részvételt. Megítélése szerint a fennálló helyzet alkotmányellenes, de a választójogi törvény módosításához az MSZP támogatása is kellett volna. – Ők pedig pontosan tudják, hogy azok a külföldön élő magyar állampolgá-rok, akiknek nagy része éppen a kommunisták „áldásos” tevékenysége eredményeként voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, hova szavaznának. Így megoldásra csak akkor van mód, ha a következő Országgyűlésben a Fidesz és az MDF együttesen kétharmados többséget fog majd élvezni – jegyezte meg.
Kövér László szerint, a választásokat valóban az dönti el, hogy hova áll a bizonytalan szavazók nagyobbik része. Ám mint mondta: ebben nem csupán a kormánynak és a kormánypártoknak van szerepük, hanem a velünk szimpatizáló választóknak, értelmiségieknek, polgári önszerveződéseknek is. – Attól is függ a választás végeredménye, hogy a szilárdan mellettünk álló választói csoport „gravitációs ereje” mekkora – fogalmazott. – A Terror Háza megnyitása nem véletlenül idegesíti annyira a baloldal politikusait. Nem csupán saját múltjukkal való szembesülés kényszere viselhető nehezen számukra, hanem az a kiállás is, amelyet az Andrássy úton megjelent százezres tömeg tanúsított a miniszterelnök úr mellett – tette hozzá.
Leszögezte: a Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy elnyerje a választók újbóli bizalmát, és ezáltal ne a „PDS–MSZP” jellegű posztkommunista párt kerüljön vissza a hatalomba. Szerinte ma könnyebb a választás, mint korábban bármikor, hiszen minden párt volt már legalább négy esztendőn keresztül kormányon. – E tekintetben tiszta lelkiismerettel állunk a választók elé – fogalmazott Kövér László. A politikus egy másik kérdés kapcsán beszélt arról is, hogy sem erkölcsi, sem politikai, sem másfajta indokot és elfogadható érvet nem talál egy Fidesz–MSZP nagykoalícióra. Kijelentette: a két párt értékrendje, múlthoz való viszonya és jövőképe, valóságos programja nem mindössze távol áll egymástól, hanem egyik a másiknak a tagadása. – Az MSZP azt a múltat képviseli, amit ugyan „végképp eltörölni” nem lehet, de amelyet szeretnénk végre végérvényesen magunk mögött tudni – fogalmazott az ügyvezető alelnök.
Felvetésre közölte: a Fidesz MIÉP-pel való együttműködése nyilvánvaló akadályát képezné a csatlakozási folyamat mielőbbi lezárásának. Mindenki számára egyértelmű kell hogy legyen – folytatta –, hogy az EU-n belül is van jó néhány olyan érdekcsoport, amely szeretné az újonnan felveendő tagokat még egy kicsit várakoztatni, hogy lehetőleg minél később kelljen azokon az uniós forrásokon osztozni, amelyek a csatlakozás után számunkra is megnyílnának. – Nehezen megfellebbezhető érvet adnánk kezükbe, ha nem tennénk világossá, hogy a Fidesz nem készül koalícióra a MIÉP-pel – jegyezte meg.
A magyarországi média-erőviszonyokkal kapcsolatos kérdésre kifejtette: a médiában jelenleg kétségkívül erőteljes baloldali túlsúly érvényesül. Szerinte ez önmagában nem lenne baj, ha ezek az orgánumok legalább annyira tisztességesek és korrektek lennének, mint amennyire ez követelmény Európában. – Ezek a lapok és csatornák azonban az MSZP–SZDSZ harci eszközeivé váltak. A kampány hevében mindenki előbújt a „rejtekéből”, minden rejtőzködő „ügynök” felfedte magát, nagyon sokan szinte mindent egy lapra feltéve, nyílttá és vállalttá tették teljes elfogultságukat – állapította meg Kövér László, aki úgy véli: ez a médiaháború utolsó fejezete. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma az emberek jóval óvatosabbak a médiából nyert információk értékelésekor, mint mondjuk nyolc esztendővel ezelőtt.
– 1990 után elmulasztottuk az igazságtétel lezárását – kezdte válaszát a képviselő egy olvasó kérdésére. Azt gondoltuk – tette hozzá –, hogy fel sem vetődik a régi kommunista nómenklatúra visszatérése a politikai hatalomba. Más országokban – például Csehszlovákiában és a volt NDK-ban – radikálisabban néztek szembe a korábbi évtizedek bűneivel, így sikeresebben távolították el a közéletből azokat, akiknek egy demokráciában semmi keresnivalójuk. Ezzel kapcsolatban közölte: „tavaszi nagytakarítást” tizenkét évvel a rendszerváltozás kezdete után csak a választók végezhetnek. – Ha új felhatalmazást adnak a polgári kormánynak, akkor azok, akik az MSZMP utolsó „eresztéséből” kerültek az MSZP vezérkarába, azok egyszer s mindenkorra a múltunk részeivé, s nem a jövőnk alakítóivá válnak – jelentette ki.
Kövér László jelezte, nem kíván foglalkozni az úgynevezett SZESZ-testvérek megfigyelő kommandóival, annál is inkább, mert az, amit meg akartak valósítani, az önmagáért beszél. Csupán annyit jegyzett meg: „minden jóérzésű emberben rossz érzéseket, visszatetszést szül az, hogyha a régi időkre emlékeztető pszichikai terrorral próbálják meg a híveket és lelkészeiket, papjaikat megfélemlíteni.
A politikus nem foglalt állást a Medgyessy Pétert érintő Gresham-ügyben zajló rendőrségi eljárással kapcsolatban. Reméli azonban: előbb-utóbb ez az ügy is lezárul. – Kíváncsian várom, mi lesz a végeredmény: a miniszterelnök-jelölt úr befolyásolta az V. kerületi szo-cialista képviselőket megfelelő szavazataik érdekében, vagy semmit nem tett, s így becsapva ügyfelét, teljesítmény nélkül vett fel 30 millió forintot – mondta Kövér László.
Zelenszkijt terroristaként kell letartóztatni
