A Vatikán és Moszkva újabb csatája

Nem kap beutazási vízumot Oroszországba Walter Kasper bíboros, a vallások közötti párbeszéd pápai tanácsának elnöke. A bíboros útja segítette volna az egyházak közeledését, ugyanakkor mind a Vatikán, mind Moszkva tudja, az Oroszországban most felállított katolikus egyházkerületek ügye hátráltatja a párbeszéd folytatását. A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben nagy vihart kavart, amikor a Szentszék felállította az oroszországi apostoli adminisztratúrákat. A mostani pápai döntés, miszerint az ideiglenes közigazgatást egyházmegyei rang, érsekség váltja föl, az ortodoxok számára nyílt provokáció volt.
Moszkva pátriárkái 1054, a nagy egyházszakadás óta azzal vádolják nyugati testvérüket, hogy missziós tevékenységet folytat Oroszországban. Sokat segíthetett volna Vlagyimir Putyin orosz elnök a kétoldalú kapcsolatok építésében, kijelentéseivel többször is a két egyházfő moszkvai találkozását szorgalmazta. II. Alekszij azonban azt mondta, hajlandó ugyan tárgyalni az idős nyugati vezetővel, de csak a hittérítés befejezése után.
A kijelentés igazi patthelyzetet alakított ki. A Vatikán nem vonhatja vissza a moszkvai, a szaratovi, a novoszibirszki és az irkutszki egyházmegye státusát. Az egyházi személyiségek hangsúlyozzák, hogy adminisztrációs különbségeken túl semmilyen lényegi változás nem történt. Épp ezért egyes szakértők úgy vélik, II. János Pál pápa nem vette kellően figyelembe döntése meghozatalánál a várható következményeket. Az előnye szinte semmi – hátránya viszont óriási. Amit a borúlátók vártak, bekövetkezett. Moszkvában szinte pánik tört ki a „katolikus fenyegetés” miatt. Az ortodox egyházfő mellett a parlament is osztozott az aggodalomban. A duma döntése szerint az egyházmegyék felállítása nem áll összhangban a vallásszabadságot szavatoló alkotmányos rendelkezésekkel. A legbiztosabb üzenet pedig a vatikáni békebíró vízumkérelmének visszautasítása volt. Oroszország kapui újra bezárultak a párbeszéd előtt.
A két rítus elkülönülése jól látszik a vallási térképen. Lengyelország keleti határától dél felé követi a Kárpátok hegyláncait, végig a Trianon előtti Magyarország határain. Ettől nyugatra Róma irányít, keletre azonban Moszkva vagy Konstantinápoly, néha Bukarest, esetleg Belgrád. A Vatikán visszautasította ezt a – mint mondták – térképpel való bűvészkedést. Érvelésük szerint a kommunista diktatúra alatt mindkét felekezet szenvedett, ezért össze kell fogniuk civilizációs felelősségük miatt. Félő azonban, hogy a Szentszék döntésére adott reakció évekre tönkreteszi a békefolyamatot.