Átfogó ifjúsági felmérés

A Dél-Alföldön a legmagasabb azoknak a 15–29 éves fiataloknak az aránya (21 százalék), akik legfeljebb 8 általánost végeztek – állapítja meg az Ifjúság 2000 elnevezésű kutatás összegzése. A tanulmányokból kiderül, hogy ugyanebben a régióban férnek legkevésbé hozzá a fiatalok a számítógéphez. Az infokommunikációban Budapest vezeti a rangsort.

Ha az ifjúság fél a jövőtől, és a rendszerváltozás okozta krízisektől nem tud elszakadni, akkor Magyarország jövője veszhet el – hangsúlyozta Stumpf István kancelláriaminiszter azon a tájékoztatón, amelyen az Ifjúság 2000 elnevezésű kutatás zárókötetét mutatták be. 2000 őszén nyolcezer 15–29 év közötti fiatalt kérdeztek meg szokásairól, élethelyzetéről, lehetőségeiről.
Stumpf István a kutatás adatait értékelve felhívta a figyelmet, hogy „generációs szakadék” húzódik az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférés és az erre való igény tekintetében. Mint mondta: az idősebb korosztályt nehéz rávenni, hogy ne kényszerből használja ezeket az eszközöket. Szerinte, ha valaki már gyermekkorában elesik attól a lehetőségtől, hogy elsajátítsa a digitális írástudás alapvető készségeit, akkor hátrányos helyzetből indul.
– A rendszerváltozás óta nem végeztek ilyen „nagy mintás” reprezentatív kutatást – hangsúlyozta Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter. Úgy fogalmazott: Magyarország Európa szívében van, a fiatalok iskolázottsága, érettsége, munkaerő-piaci képessége ugyanolyan, mint nyugat-európai társaiké. Hozzátette ugyanakkor, hogy élethelyzetük és életminőségük legalább annyira különböző az országon belül, mint a felnőtteké.
A kutatásból kiderül, hogy a 15–29 évesek elfogadóbbá váltak szüleik életvitelvel kapcsolatban, mint a korábbi évtizedekben voltak. A politika iránti érdeklődés átlaga egy ötös skálán 2,2-et tett ki ebben a korosztályban.
– A számítógép-ellátottság a fővárosban a legnagyobb, és ez a lakosság iskolázottságával van leginkább összefüggésben – hívta fel a figyelmet Bauer Béla, a felmérést végző Nemzeti Ifjúságkutató Intézet igazgatója. Hozzátette: a fiatalok háztartásának felében országos viszonylatban, nincs mobiltelefon, 20 százalékában pedig vezetékes sem. Szabó László, az ISM helyettes államtitkára elmondta: a kutatás összköltsége mintegy 43 millió forint.