Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke szerint a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja és a Terror Háza segítségével a gyermekekben, a jövő generációjában kiépítik azt az erkölcsi gátat, hogy az emberi méltóságot minden körülmények között tisztelni kell. A politikus szólt arról is: a múzeum megnyitásával illő tisztelettel és méltósággal hajthat mindenki fejet a nyilaskeresztes és a kommunista diktatúrák áldozatai előtt, s a magyar társadalom méltósággal tud szembenézni a XX. századdal. – A magyar nemzet nem visszavág, nem megtorol, hanem múzeumot hoz létre – mutatott rá. Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének azon kijelentésére, hogy a szocialisták hatalomra kerülésük esetén megváltoztatnák a Terror Háza elnevezést, Pokorni Zoltán úgy válaszolt: nem tartja jelentősnek ezt a nyilatkozatot. Hozzáfűzte: örömmel látja, hogy minden párt megőrizte méltóságát.
Nem engedhetjük meg, hogy bármilyen erő önkényesen, dilettáns módon, hatalmi céljainak szolgálatára kisajátítsa a múltat – jelentette ki Mécs Imre SZDSZ-es képviselő tegnap a fővárosi Gyorskocsi utcai fogház falán lévő Nagy Imre-emléktábla előtt mondott beszédében. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen az 1956 után halálra ítélt, majd hat évet börtönben töltött politikus úgy vélekedett: a múltat csak közös akarattal, objektív módon, konszenzussal tárhatjuk fel.
Az SZDSZ-es politikus aktuálpolitikai eseménynek nevezte a Terror Háza vasárnapi megnyitóját. Úgy fogalmazott: a Fidesz és a szélsőjobboldali MIÉP első közös választási kampánygyűlését tartotta. Mécs szerint a Fidesz azzal „a szélsőjobboldali mozgalommal egyesült a választásokra, amelyik a Hűség Házában használt nyilas szólamokkal, gondolatokkal, ordas eszmékkel van felvértezve”.
– Mécs Imre őszintén sajnálhatja, hogy távol maradt az áldozatként róla is méltósággal megemlékező, megrázó eseménytől, így nem láthatta, hogy a hatalmas tömegben nem pártok kampányoltak, hanem túlélők és emlékezők gyújtottak gyertyát az áldozatok, a megkínzott nők és férfiak emlékére – reagált közleményében Isépy Tamás fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnökségi tagja, aki meghökkentőnek tartja a szabad demokrata honatya kijelentését.
A budafoki Városház téren lévő ’56-os emlékműnél tegnap Németh Zsolt külügyi államtitkár és Kövér László, a Fidesz ügyvezető alelnöke is elhelyezte az emlékezés koszorúit. – Nem a halál a legdöbbenetesebb – mondta Németh Zsolt az ’56-ban elesettekről emlékezve –, nem is az áldozatok száma, hanem a hallgatás. Ez az, amiért mi is áldozatok voltunk, nem tudtunk arról, mi történik velünk, körülöttünk. Ne engedjük meg, hogy ez megismétlődhessen – mondta. Kövér László beszédében arra hívta fel a figyelmet: ne csak az áldozatokra, hanem a pribékekre is emlékezzünk, akiknek mások megkínzatása, meggyilkolása semmi lelkiismeret-furdalást nem ébresztett máig sem. – Mi, nem kommunisták, ismerjük az irgalmat – tette hozzá –, nem akarunk senkin bosszút állni. De üzenjük azoknak, akika mai napig itt ágálnak körülöttünk: nem lehet addig üdv a földön, míg bocsánat terem a gyilkosoknak. Este a Szocialista múlt – polgári jövő című budafoki rendezvényen Schmidt Mária, a XX–XXI. Század Intézet főigazgatója elmondta: a terror múzeuma arról is szól, hogy az emberek ellenálltak, nem adták be a derekukat az önkényuralmi rendszernek, melynek brutalitását minden család elszenvedte. Ha az előző időszakot is vesszük, minden második családot érintett a terror korszaka – mondta. A történész a megnyitót kísérő óriási érdeklődésről úgy vélekedett: látható igény van arra, hogy e korszakról beszéljünk.
– 1989-ben a valódi igazságtétel nem történt meg – jelentette ki Kövér László. – Elmaradt a felelősségre vonás. Ezzel követtük el a legnagyobb bűnt a rendszerváltást követően saját magunkkal szemben. A valódi felelősök eredményesen kenték másra a felelősséget az elmúlt tizenkét évben. A választók most arról is döntenek: a múlt részeseivé teszik-e azokat, akiknek erkölcsi, szellemi nyomorúságunkat köszönhetjük, mint például Horn Gyula és Kovács László – hangsúlyozta a Fidesz alelnöke
Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a Gulag Alapítvány is. A Honvéd téri emlékműnél az ünnepségen Herényi Károly (MDF) országgyűlési képviselő elmondta: tartozunk az áldozatoknak annyival, hogy emlékezünk rájuk, hiszen ők vívták ki számunkra a szabadságot. – Emlékeznünk kell a múltra, a terror áldozataira, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát – jelentette ki a politikus. Kifejtette: a fiatalok sajnos nem tudnak eleget a múltról, meg kell ismertetni az ifjúsággal a diktatúrák szörnyűségeit. – A mostani negatív kampány arra alapoz, ami miatt ezek az emberek meghaltak: a bennünk levő rosszat akarják „felébreszteni” – emelte ki Herényi.
Kovács László MSZP-elnök nyilatkozatára reagálva – miszerint választási győzelmük esetén a szocialisták a Terror Házát emlékezés és megbocsátás házának nevezik át – Herényi Károly leszögezte: ahhoz, hogy megbocsáthassuk a múltat, előbb elnézést kell kérniük a felelősöknek.
Az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport ’56) kifejezetten morbid ötletnek tartja, hogy az MSZP hatalomra kerülése esetén a most megnyílt Terror Házát átkeresztelné. Közleményük szerint így akár Vendégháznak is nevezhetnék, ahová az áldozatok önként, saját jószántukból látogattak el.
*
A nyilas és kommunista diktatúra áldozatainak emléket állító Terror Házát csaknem hatezren keresték fel tegnap – tájékoztatta az intézmény az MTI-t. A vasárnap esti megnyitón 150 ezer emléklapot osztottak ki, amely egy alkalommal ingyenes belépésre jogosít. Így kívánnak segíteni azokon, akik az első napon nem tudtak bejutni a múzeumba.
*
Békéscsabán Molnár Sándor kivégzett köröstarcsai parasztemberre emlékezett a helyi képviselő-testület. – A bírósági színjáték után kivégzett Molnár Sándor ellen a vád gyújtogatás volt, a tanú egy megfélemlített, tízéves kisfiú, a tárgyi bizonyíték pedig egy ávós őrnagy által a bíróság asztalára tett néhány fűszál. A város polgárai tudták, hogy bár a per még el sem kezdődött, a hóhér már úton volt – idézte vissza Köles István, az ünnepség szónoka az eseményeket. Molnár Sándor emléktábláját Fekete Pál, Békéscsaba díszpolgára, az 1956-os Munkástanács elnöke leplezte le. Székesfehérváron az ’56-osok terén levő, egyetlen sziklatömbből kialakított emlékmű előtt idézték fel az elnyomó diktatúrák eseményeit. Ráth Sándor József – akit az 1956-os eseményekben való részvételéért elítéltek és fogva tartottak az Andrássy út 60.-ban – 1956 fiatal hőseire és a megtorlás áldozataira emlékezett és emlékeztetett.
***
A baloldal bocsánatkéréséről. Nem vagyunk felelősek a történtekért, de azért bocsánatot kérünk az áldozatoktól meg a hozzátartozóiktól – így hangzik az MSZP legújabb kampányszólama – olvasható a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) lapunkhoz eljuttatott közleményében. A Regéczy-Nagy László elnök által aláírt dokumentum úgy fogalmaz: az MSZP – amely örököse az MSZMP-nek, azzal védekezik: a mai baloldal vezetői között senkinek nem véres a keze . Bibó szerint politikát nem lehet hazugságra alapozni. Hát kegyetlenségre lehet-e? – teszi fel a kérdést a TIB, majd úgy folytatja: „Eljött az igazság pillanata: hazugságra és kegyetlenségre alapozták a politikájukat, s nem átallják annak tárgyilagos bemutatását »emlékezésnek és megbékélésnek« átkeresztelni”.
Vitályos Eszter idén a sportban is megmutatta tehetségét
